szerkeszto 
„A svéd haderő létszámát tekintve nem tartozik az óriási hadseregek közé, de az biztos, hogy korszerűségben felveszi a versenyt a legnagyobbakkal. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az sem elhanyagolható szempont a svéd haderő vizsgálatakor, hogy a korszerű eszközök jelentős részét maguk a svédek gyártják rendkívül magas minőségben. Biztosnak tűnik, hogy a NATO csak nyerhet Svédország csatlakozásával, de ehhez még egy magyar igen is szükséges.
Ha Svédország NATO-csatlakozására gondolunk, akkor első blikkre az jut eszünkbe, hogy Magyarország még nem, ellenben Törökország (nem utolsóként) már döntött a kérdésben. Második blikkre inkább kérdések merülhetnek fel bennünk. Ha már egy ország társulása van terítéken, akkor jelen esetben joggal merülhetnek fel a következő kérdések: milyen erős a svéd hadsereg, mire képes az ország hadiipara, erősebbek-e nálunk, és végső, de nem utolsósorban valójában mit nyerhetünk a svédek társulásával.
Modernitás és saját ipar
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az európai semleges országok méretükhöz képest kifejezetten erős haderővel rendelkeznek.
A svéd haderő békeidőben nem nevezhető túl hatalmas méretűnek, de rendkívül korszerűnek annál inkább. Egy 15 ezer fős hadseregről beszélhetünk, de elképesztő fegyverkészlettel rendelkezik, például 120 darab Leopárd–2-es harckocsival, annak is az A5-ös változatával. Több mint 400 darab gyalogsági harcjárművel bírnak, köztük a saját gyártású CV 90-essel, ami rendkívül korszerű eszköz. A tüzérségük is kifejezetten jónak mondható, ráadásul az Archer elnevezésű önjáró tüzérségi rendszerükből számos ország vásárolt már, a brit királyi haderő is ezt használja. Nemcsak az a fontos, hogy milyen erős képességekkel rendelkeznek, hanem az is, hogy az eszközök egy részét saját maguk gyártják. Érdekesség, hogy a haditengerészetük kifejezetten a Balti-tenger viszonyaira lett tervezve. Van öt darab korszerű tengeralattjárójuk és több mint 150 kisebb-nagyobb partszakaszvédő gyorsnaszádjuk, ami hihetetlen nagy mennyiségnek számít
– mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve, hogy nem elhanyagolhatóak a svéd aknamentesítő képességek sem.
Az NKE-docens szerint a svéd légierő különleges képességeit sem szabad elfelejtenünk. Svédországnak 98 darab saját gyártmányú Jas 39 Gripen vadászbombázó áll a rendelkezésére. Az ország mérete és területi adottságai miatt nagyon fontos a svéd haderő mozgékonysága, amit modern helikopterek segítségével biztosítanak. Kaiser Ferenc úgy véli, hogy a svéd hadsereg igazi erejét az adja, hogy a kulcsfontosságú képességek területén nagyrészt jó minőségű, saját gyártású eszközökkel van felszerelve. Ez pedig a NATO szempontjából is nagyon előnyös, Európában ilyen képességeket csak jóval nagyobb államok, mint Németország, Nagy-Britannia, Franciaország tudnak felmutatni” – tette hozzá az NKE docense.
Segíthetnének nekünk
A szakértő azt mondta, hogy Magyarország szemszögéből nézve két szempontból is kiemelt fontosságú lehet a svéd NATO-csatlakozás. Egyrészt amiatt, hogy hamarosan lejár a Magyarország légierejét meghatározó Gripenek lízingszerződése, amit vélhetően meg kellene újítani, másrészt a svéd gyártók részt vehetnének a magyar haderő és hadiipar korszerűsítésében.
De a NATO szempontjából még fontosabb Svédország csatlakozása. Már Finnország csatlakozásával is rengeteget nyert a katonai szövetség, Svédország belépésével lényegében egy NATO-tóvá válna a Balti-tenger, miközben rendkívüli módon megerősödne a szövetség északi szárnya. Teljesen megszűnne Norvégia korábbi elszigeteltsége. Lényegében a teljes Északi Védelmi Együttműködés, a Nordefco is a NATO részévé válna, ahol parancsnoki szinten évek óta együttműködik Dánia, Izland, Svédország, Finnország és Norvégia
– fogalmazott Kaiser Ferenc, hozzátéve, hogy Svédország társulása erkölcsi győzelmet is jelentene a NATO-nak, hiszen egy olyan ország csatlakozna, amely 210 éven át őrizte a semlegességét.
Az utolsókból lesznek az elsők?
„Nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják Svédország csatlakozását” – hangoztatta egybehangzóan Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának kormánypárti vezetője. Azáltal, hogy Törökország a skandináv ország társulása mellett döntött, kijelenthetjük: mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a skandináv ország csatlakozását a katonai szövetséghez. Tavaly nyáron még arról cikkeztünk, hogy a magyar Országgyűlés már egy éve késlelteti a döntést. De milyen út vezetett odáig, hogy az Orbán-kormány ígérete ellenére végül Magyarország ratifikálhatja utolsóként a svéd NATO-csatlakozást?
Finnország és Svédország egymással párhuzamosan jelentette be, hogy csatlakozni akar az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A két ország akarata egyértelmű válasz, és egyben üzenet is volt az Ukrajnát lerohanó Oroszország számára. Finnország csatlakozásának magyar ratifikálása szinte sétagalopp volt a svédek végtelenségbe nyúló kálváriájához képest, hiszen az Országgyűlés már tavaly márciusban a finn csatlakozás mellett döntött, megelőzve Törökországot. Még a finn csatlakozás megszavazása előtt, a „bizalom növelésének” érdekében Hende Csaba vezetésével magyar tárgyalódelegáció is utazott a két országba.
A bizalmatlanság árnyéka
A svéd NATO-csatlakozás késleltetésének legfőbb oka elviekben a kormánypárti frakció bizonytalansága és bizalmatlansága Svédországgal szemben. A kormánypárti frakcióknál elsősorban egy svéd oktatófilm verte ki a biztosítékot, ami „negatív színben tüntette fel Magyarországot”. A videóban a magyar demokrácia és a jogállamiság helyzetével foglalkoztak.
Súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban, ami nem segíti a skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát
– írta tavaly szeptemberben svéd kollégájának, Tobias Billströmnek küldött levelében Szijjártó Péter. Az elmúlt egy évben a magyar ellenzék többször is szorgalmazta, hogy rendkívüli ülésen tárgyalják a kérdést, de a kormánypártok elvetették a kezdeményezést, miközben Németh Zsolt azt sugalmazta, hogy nincs jelentős akadálya a csatlakozás ratifikálásának.
Kezdjük azzal és szögezzük le: a svéd NATO-tagságot Magyarország támogatja. A kormány ezt a szervezet elmúlt két csúcstalálkozóján is kinyilvánította. Innentől kezdve kizárólag technikai kérdés, hogy mikor kerül sor a ratifikációra. Egy dolog biztos: nem Magyarországon fog múlni. Folyamatosan tárgyalunk és egyeztetünk Törökországgal, jó viszonyt ápolunk velük. Még a törökök előtt megtörténik a ratifikáció, és ismétlem: nem Magyarországon fog múlni a csatlakozásuk. A svédekkel erősebb lesz a NATO, márpedig a szervezet jövője Magyarország számára is kulcsfontosságú kérdés
– fogalmazott a Külügyi Bizottság kormánypárti vezetője. Egy hónappal később Novák Katalin köztársasági elnök Brüsszelben tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. „Svédországnak a NATO tagjává kell válnia, amilyen gyorsan csak lehetséges. Egyetértek Novák Katalinnal abban, hogy Svédország csatlakozása erősebbé és egységesebbé teszi a szövetségünket” – mondta a találkozóról Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután találkozott a magyar államfővel. Ma már tudjuk, hogy a találkozó nem hozott érdemi előrelépést.
Meghívás és elutasítás
Az ügy friss fejleményei közé tartozik, hogy miközben Törökország megszavazta a svéd NATO-csatlakozást, Orbán Viktor levelet írt Ulf Kristersson svéd miniszterelnöknek, amelyben Magyarországra invitálta kollégáját. „A kormányfői tárgyalások témája a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása, valamint a magyar–svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével” – fogalmazott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Meggyőződésem, hogy a Svédország és Magyarország közötti bármilyen politikai vagy biztonsági megállapodás alapjának az egymás iránt táplált, kölcsönösen erős bizalomnak kell lennie. A magyar kormány ennek szellemében javasolta a Magyar Országgyűlésnek, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérését. A kölcsönös bizalom a parlamenti vitáink során is kiemelt szempont volt
– írta Orbán Viktor Ulf Kristersonnak. A meghívást elutasították, a svéd külügyminiszter szerint jelenleg nincs miről tárgyalni, a NATO-főtitkára pedig abban bízik, hogy Magyarország minél hamarabb ratifikálja Svédország társulását a katonai szövetséghez. Következő lépésként Orbán Viktor a közösségi oldalán arról számolt be, hogy telefonon egyeztetett Jens Stoltenberggel, a NATO-főtitkárával. A beszélgetés alkalmával megerősítette, hogy Magyarország támogatja Svédország NATO-csatlakozását és felszólította a magyar Országgyűlést, hogy a lehető leghamarabb zárják le a ratifikációt.”
Címlap fotó: Amerikai és svéd katonák helikopteren evakuálnak egy sebesült bajtársat, miközben részt vesznek a Baltops 22 elnevezésű háborús szimuláción, a Baltikum éves hadgyakorlatán 2022. június 9-én© Fotó Narciso Contreras / Anadolu / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
