Márciusig vághatják, hogy nádfalvakat építhessenek a kévékből az aratók

Egy gyors gumiellenőrzés után indították be csütörtökön a nádarató gépet Balatonszentgyörgy közelében.
– Az elején állunk ketten és az összekötött nádat hátradobjuk, majd egy másik kollégánk pakolja őket egymásra, mindenkinek megvan a feladata – mutatta Bogdán László. Hozzátette: ha tele a plató, akkor a nádat lebillentik a kocsiról és a többi dolgozó kúpokba rakja a kévéket. Ezt követőn a pucolóbrigádhoz kerülnek. A feldolgozás során nádszövet, nádlemez és nádtető készül belőle.

– Régen a szegény ember tetőfedője volt a nád, maga szedte meg mindenki és készítette el a tetőt – mondta el Vida Imre, aki már harminc éve végez nádaratást a Balatonnál. – Január harmadikán álltunk neki, sajnos az idő nem volt mindig kegyes, köztes jég alakult ki és mivel nem fagyott meg teljesen, nem tudtunk rámenni – mondta el a vállalkozó. A nádaratást csak engedéllyel lehet végezni, Vida Imre 100–120 hektárra szerződött le. – A minőséggel nincs probléma, már nem leveles a nád, hazai és külföldi piacon fogjuk értékesíteni – tette hozzá a vállalkozó.

Látrányi-Lovász Zsófia, a Kis-Balaton Üzemmérnökség kiemelt területi műszaki referense elmondta: a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének számos funkciója van. Az egyik legfontosabb, hogy folyamatosan biztosítani tudják, hogy a Balatonba jutó víz a lehető legjobb minőségű legyen. – Ebben a nádasoknak kiemelkedő jelentőségük van, többek között árnyékolják a víztestet, oxigénnel látják el az aljzatot, fizikailag és kémiailag is szűrik a vizet, mikroélőhelyek sokaságát rejtik magukban – emelte ki Látrányi-Lovász Zsófia. Amennyiben nem kezelnék a nádasokat, nőne a kártevőnyomás, csökkenne a növények vitalitása, majd elkezdenének felszakadozni, végül összeomolna az állomány. Évente a kétezer hektáros nádasnak átlagosan 6–7 százalékát aratják le.