Benyújtották az átdolgozott mozgósítási törvényt, itt vannak a részletek
„Az ukrán Miniszteri Kabinet kedden beterjesztette a parlament elé a katonai szolgálatról, a mozgósításról és a katonai nyilvántartásról szóló átdolgozott törvényjavaslatot – jelentette az Unian hírügynökség.
A védelmi minisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a korábban a Legfelső Tanács által kifogásolt tervezet módosított változatát a kormány keddi ülésén hagyták jóvá és már megküldték a parlamentnek. A közleményben megjegyzik, hogy a változtatásoknál figyelembe vették az első változattal szemben támasztott kifogásokat.
„A módisított tervezet átláthatóan szabályozza a mozgósítási folyamatot, a katonai szolgálatot és a mozgósítottak jogait” – áll a közleményben.
A védelmi minisztérium pontokba foglalta a főbb rendelkezéseket:
- A törvény egyértelmű szolgálati időt határoznak meg hadiállapot idejére, a mozgósítottak 3 évnyi szolgálat után szerelhetnek csak le;
- a fogyatékkal élők mind a három kategóriája mentesül a katonai szolgálat alól, azzal a megkötéssel, hogy aki a háború kitörése, azaz 2022. február 24-e után jutott rokkantsági igazolványhoz, nekik az év végéig ismét át kell esniük egy újbóli, kontroll orvosi vizsgálaton;
- a mozgósításra önként jelentkezők 2 hónap haladékot kaphatnak a bevonulásig, hogy addig elintézzék, lezárják személyes ügyeiket;
- 15 naptári napban határozzák meg a katonák éves szabadságának időtartamát;
- a hadifogságból szabadult katonák további 90 nap fizetett szabadságot kapnak, ha úgy döntenek, hogy folytatják szolgálatukat;
- a mozgósított személyeket kizárólag 2-3 hónap kiképzés után lehet frontra küldeni;
- megszűnik a sorkatonai szolgálat, helyette bevezetik a kötelező katonai alapkiképzést, a felkészítés 5 hónapos katonai szolgálatot jelent. Ezen 18-tól 24 éves korig mindenkinek át kell esnie, de azt az érintettek egyedül választhatják ki, hogy mikor kívánnak bevonulni a seregbe katonai kiképzés céljából. Elviekben megtehetik 18 évesen, de akár kivárhatnak 24 éves korukig;
- adategyeztetés folytán nem kell felkeresni a toborzóirodát, ezt online is intézhető lesz a hadkötelesek személyes elektronikus fiókjában vagy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központ (CNAP). Minden hadköteles számára kötelezővé válik az elektronikus kabinet létrehozását;
- hadkiegészítő parancsnokságon kötelezően jelezni kell majd a lakhelyváltoztatást. A költözést követően regisztrálni kell az új lakcím szerinti toborzóirodában;
- minden hatkötelesnek nyilvántartásba kell vétetnie magát, ebbe beletartoznak az állami köztisztviselők is. A Nemzeti Rendőrség, a Gazdasági Biztonsági Hivatal (BEB), az Állami Végrehajtó Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda (BDR), a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU), a gyermekvédelmi szolgálat, a bírósági őrség, valamint az ügyészség dolgozói nem kapnak automatikus halasztást a mozgósítás alól;
- a köztisztviselők védettséget kérhetnek, ám ezen intézmények személyi állományának csupán 50 százalékára vonatkozik majd a védettség;
- a városi és falusi tanácsok, területi közösségek vezetői felmentést kaphatnak. A helyi önkormányzati szerveknél tisztséget betöltő hadköteles személyek 50%-a kaphat védettséget;
- a katonák bérét pótlékok nélkül havi 20 ezer hrivnyában állapítják meg. A kiegészítő juttatásokat a hadiállapot idején 30 és 100 ezer hrivnya közötti összegben állapítják meg.
Súlyos szankciókkal fogják sújtani a mozgósítást elkerülőket
A törvény kihirdetése után 60 napja lesz mindenkinek arra, hogy önként felkeresse a toborzóirodákat adategyeztetés céljából. Aki ezt elmulasztja, bírósági úton korlátozhatják jogaiban:
- zárolhatják bankszámláit;
- bevonhatják a jogosítványát;
- megtilthatják az ország elhagyását.
A bíróságoknak 15 napjuk lesz arra, hogy gyorsított eljárásban elbírálják a toborzóiroda által benyújtott keresetet. A döntést követően 10 napos határidőt szabnak meg a fellebbezésre. Ha a felek nem jelennek meg a bíróságon, az ügyet távollétükben tárgyalják. A korlátozást mindaddig fenntartják, amíg az érintett nem rendezi ügyeit a toborzóközpontban.
A katonai behívók kézbesítése
A törvénytervezet szerint az elektronikus kabinet létrehozását követően digitálisan is kiküldhetik a katonai behívót. Megjegyzik, hogy az állampolgárok kötelesek lesznek:
- regisztrálni az elektronikus fiókjukban;
- az egészségügyi alkalmassági bizottság határozatával összhangban orvosi vizsgálaton kell átesniük a szolgálatra való alkalmasságuk megállapítása érdekében.
Egyéb fontos pontok
A 18-60 év közötti hadköteleseknek kötelező lesz maguknál tartaniuk aktualizált katonakönyvüket. Ezentúl ezt nemcsak a rendőrség munkatársai kérhetik el igazoltatáskor, hanem a toborzóirodák egyenruhásai és a határőrség emberei is ellenőrizhetik azt. Ez azt is jelenti, hogy a felmentést élvezők számára is kötelezővé válik a katonakönyv megléte, amit csak azok után kaphatnak meg, ha átesnek egy katonai-orvosi vizsgálaton. Határátlépésnél elkérhetik a dokumentumot, ennek hiányában megtagadhatják a kiutazást.
A háromgyermekes családapáknak, a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak (kivéve a másoddiplomás képzést), az örökbefogadó szülőknek, súlyos beteg házastársat vagy szülőt ápoló hadköteleseknek továbbra sem kell bevonulniuk.
A kötelező katonai nyilvántartás az egészségügyi és gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőket is érinti, igény esetén őket akár mozgósíthatják is.
A külföldön élő vagy a háború miatt oda menekült hadköteleseknek is katonai nyilvántartásba kell vétetniük magukat. Ennek hiányában semmilyen konzuli ügyintézésre nem lesznek jogosultak, azaz lejáró személyes okmányaikat, például útlevelüket sem tudják majd meghosszabbítani.”
Fotó: IKÉ
Forrás: KISZÓ
