„Minden elképzelést túlszárnyalt, de két héttel ezelőtt egy leszállás során végzetes sérülést szenvedett az Ingenuity.
A NASA vezetője a múlt héten bejelentette, hogy az Ingenuity befejezi repüléseit a Marson. A különleges, duplarotoros repülőgép az első ember alkotta eszköz volt, amely önerőből végzett repülést idegen bolygó légkörében. Az utolsó ilyenre január 18-án került sor.
Az eszköz a Perseverance marsjáróval érkezett rendeltetési helyére 2021. február 18-án, és áprilisban repült először. Működése során többször frissítették a szoftverét, önállóan választott leszállóhelyet, a viharok után leporolta magát, és a kemény marsi telet is átvészelte. Napeleme alatt magával vitt egy darabot a Wright-fivérek első repülőgépének szárnyát borító muszlin szövetből.
Összesen két órát, nyolc percet és 55 másodpercet töltött repüléssel, ami nem kevés, mert eredetileg 5 repülésre tervezték, de a 12. repülés után a küldetés végét határozatlan időre elnapolták. A végső mérleg 72 repülés lett, a kitűzött 30 napos működés kettő év és nyolc hónapra bővült. Az Ingenuity a marsjáró útját és környezetét felderítve 17 kilométert tett meg a vörös bolygó felett repülve.
A végső mérleget tekintve az Ingenuity az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikertörténete az űrkutatásban.
Takarékos szuperhős
A gép tervezése 2018-ban kezdődött. Megépítése és üzemeltetése összesen 85 millió dollárba került, ami viszonylag csekély a Perseverance-küldetés feljuttatással és üzemeltetéssel együtt 2,7 milliárd dolláros költségéhez képest.
Az Ingenuity feladata két okból is nehéz volt: a Mars légköre nagyon ritka, kevesebb, mint a földi felszín 1 százaléka. Az eszköznek olyan közegben kell felszállnia és manővereznie, ami felénk 20 kilométeres magasságban jellemző, és a harci repülőgépek tipikus repülési magasságának felső határa (persze a földi gépek magassági rekordjai 30 kilométer felettiek). Ennek megvalósításához szénszálas rotorral építették, amit a földi helikopterek fordulatszámának tízszeresén pörget.
A másik nehézség, hogy önállóan kellett repülnie. A jel késése a Mars és a Föld között 3-tól 22 percig terjedhet attól függően, hogy pályájukon mozogva milyen távol van éppen egymástól a két bolygó. A válasz küldése még egyszer ugyanennyi időbe telik, magyarul a drónos távirányítózás nem kivitelezhető.
A pilóta feladatát egy Qualcomm Snapdragon 801 processzorral hajtott linuxos fedélzeti számítógépre osztották. Ezzel a Snapdragonnel, amivel a Sony Xperia Z3-ban, Motorola Moto X-ben, HTC One M8-ban, és a Samsung Galaxy S5-ben találkozhattunk egy évtizeddel ezelőtt, az Ingenuity szászorosan felülmúlja a NASA mélyűri küldetéseinek összes számítási teljesítményét. Ez a marskopterbe épített kevésbé ismert technikai forradalom. A Perseverance fedélzeti számítógépe, a 2001-ben bemutatott RAD750 fél kilót nyom. Az Ingenuity másfél évtizeddel későbbi technikát képviselő agya sokkal erősebb és könnyebb, de nem ettől radikális, hanem attól, hogy – a lítiumakkumulátort is beleértve – műszaki bolt polcáról levett alkatrészekből rakták össze, ennek ellenére gond nélkül bírta a Mars felszínén jellemző sugárzást, valamint a -90 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékleteket.
Az Ingenuityt a NASA és az AeroVironment közösen tervezte. Az AeroVironment egyébként 1971 óta tervez pilóta nélküli repülőgépeket az amerikai hadsereg számára, legutóbbi ismert termékük például az Ukrajnába exportált Switchblade kamikazedrón. Ugyanez a cég folytatja a fejlesztést: a következő marsi helikopterek mini robotkarral fogják meg és szedik majd össze a Perseverance által titáncsövekben hátrahagyott kőzetmintákat.
Az utolsó felvonás
A gép január 18-án nem látható helyen szállt le, ezért a földi irányítás utasította, hogy egy rövid vízszintes repülést végezzen, hogy megállapíthassák a helyét. Az ugrásnak nevezett művelet során az Ingenuity 4,5 másodpercet repült, és közben 12 méter magasságba emelkedett. A helikopternek mindig a Perseverance rover közelében kellett maradnia, mert csak annak segítségével tud a Földdel kommunikálni. Mivel az ugrás közben megszakadt a kapcsolat, a földi irányítás nem tudta, hogy pontosan mi történt, csak utólag szembesültek vele, hogy az Ingenuity az ideálisnál keményebben landolt, és eközben a rotorjai a talajba vagy egymásba csapódva megsérültek. A becslések szerint az egyik lapát teljes hosszából mintegy 25 százalék letört, a további repülések így lehetetlenné váltak.
A Perseverance holdjáró több száz méterre van, és jelenleg az Ingenuity felé tart, hogy megvizsgálja és fotókat készítsen róla.„
Címlap fotó: Az Ingenuity utolsó hivatalos fotója a Mars homokdűnéiről, amely 2023. december 22-én a 70. repülés során készült© Fotó NASA/JPL-Caltech
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
