Szijjártó Péter halottakról, pusztításról és emberek gyilkolásáról beszélt Brüsszelben
szerkeszto 
Kövess és lájkolj minket:
„„A kormány javaslata az, hogy ratifikáljuk Svédország NATO-csatlakozását, de a helyzet az, hogy sok parlamenti képviselőnk sértve érzi magát azon svéd politikusok miatt, akik Magyarországot bírálják” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belgiumi Vrt műsorának vendége volt Brüsszelben. Az interjúban az alábbi megállapításokat tette.
- Arra a kérdésre, hogy nagy magyar siker született-e a héten Brüsszelben, vagy Magyarország meghátrált, a tárcavezető kifejtette, hogy „ez nem egy piac vagy bazár”. Majd leszögezte, a kabinet soha nem kever össze olyan dolgokat, amiknek semmi közük egymáshoz. „Számunkra két dolog volt nagyon fontos: először is, hogy biztosítsuk, hogy a mi pénzünk az Európai Unióból nem lesz Ukrajnába küldve.”
- Később azt is kifejtette, „Ha tagállamként nem kapod meg a neked járó forrásokat, akkor felmerül a gyanú, hogy ha egy külső partnert kellene anyagilag támogatni, akkor az a pénz, amit neked kellene megkapnod, de nem kapod meg, esetleg a harmadik partnerhez kerül. De a kormány garanciát kapott arra, hogy ez nem történik meg.”
- A miniszter szerint az is nagyon fontos , hogy minden évben legyen egyfajta felülvizsgálati mechanizmus, hogy lássuk, hogyan költi el a pénzt az ukrán fél, így most az Európai Bizottság minden évben jelentést fog készíteni, és a jelentés alapján a Tanács iránymutatást fog adni. „Tehát mind a két elvárásunk teljesült, így nem volt okunk arra, hogy ne támogassuk a javaslatot.”
- Ezután a riporter felvetette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: „évenkénti döntést akarok”, de amit kaptak, az egy évenkénti tárgyalás volt, nem pedig egy évenkénti döntés. Szijjártó Péter leszögezte, hogy az évenkénti jelentés egyfajta iránymutatást ad majd az Európai Bizottságnak, hogy ez így rendben van.
- Szijjártó Péter szerint mivel mindkét elvárás kielégítően teljesült, minden rendben van. A legfontosabb dolog ezenfelül az volt, hogy az Európai Unió ne finanszírozza fegyverek szállítását a mi részvételünkkel. Nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy ez a pénz, amit most az ukránoknak küldünk, szolgálni fogja magának az államnak a működését, szociális és egyéb kiadásokat fedez, nem pedig fegyverszállításokat.
- Később újra leszögezte, hogy a kormánynak a fegyverszállítás vörös vonal, „ezért nem vagyunk hajlandóak részt venni semmilyen fegyverszállításban, ahogy ezt többször is világossá tettük az elmúlt hónapokban”.
- Majd arra is kitért, hogy az Európai Unió Külügyi Szolgálata ötmillió euróval szeretné megemelni az Európai Békekeret teljes összegét azért, hogy több fegyvert szállíthassanak Ukrajnának, de a kormány biztosan nem lesz részese a döntésnek.
- Arra a kérdésre, hogy Magyarország megint vétózni fog-e, Szijjártó Péter mindenekelőtt emlékeztetett, hogy legutóbb nem vétóztunk, „éltünk azzal a lehetőséggel, amelyet konstruktív tartózkodásnak hívnak, ami azt jelenti, nem akadályozol másokat valaminek a megtételében, de te magad nem veszel részt benne”. A tárcavezető szerint a kormány nagyon világossá tette: nem hajlandó viselni semmiféle pénzügyi és semmiféle politikai terhét egy ilyen döntésnek.
- A külgazdasági és külügyminiszter szerint nagy nyomás van Magyarországon, de ez az elmúlt 14 évben is így volt. „Amióta 2010-ben hivatalba léptünk, ez a nyomás azóta nehezedik ránk, mert nem követjük a fősodort.” Majd aláhúzta, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök „barátságtalan velünk szemben, ellenségnek tekint minket, és ez sajnos nem túlzás”.
- „Nagyon határozott elvárásunk van ukrán barátaink irányába, hogy visszaállítsák a jogokat, adják vissza a magyar közösségnek azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt rendelkeztek. Most a hét eleji megbeszélésünkön egy nagyon részletes listát adtunk az ukrán tárgyalópartnereknek, hogy miben várjuk el, hogy változtassanak a jogszabályaikon annak érdekében, hogy visszaadják a magyarságnak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt rendelkeztek. Jelenleg várjuk az intézkedéseiket, reméljük, hogy végrehajtják őket, és akkor új fejezetet nyithatunk a kapcsolatunkban” – összegezte az magyar-ukrán kapcsolatokat a külügyminiszter.
- Majd ezt követően a riporter azt is megkérdezte a tárcavezetőtől, kérte-e valaha Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hagyják abba a harcokat Ukrajnában, erre Szijjártó Péter így felelt: „Mindig nagyon világossá teszem az álláspontomat mindenki számára, és nagyon világossá tettem az álláspontunkat Szergej Lavrovnak és az összes orosz kollégának egyaránt, hogy mi elítéljük a háborút.”
- Majd részletesen kifejtette, hogy a háború rossz, rossz nekünk, rossz Ukrajnának, rossz Európának, és szeretnénk, ha abbahagynák. Ugyanakkor szerinte nagyon könnyű ukránpártinak lenni itt, Brüsszelben, Washingtonban, a szép irodákban, de tessék megpróbálni Moszkvában.
- „Én ott voltam, és részt vettem az Orosz Energiahéten, körülbelül 1000 ember volt ott a teremben. Ott ültem Oroszország miniszterelnök-helyettese és a legnagyobb oroszországi energetikai vállalatok vezetői mellett, és ott nyíltan kijelentettem, hogy elítéljük a háborút, és azt szeretnénk, ha ez a háború véget érne, és ez rossz nekünk. Szóval, könnyű itt a szövetségesek között ukránbarátnak lenni, de próbálják meg Moszkvában!” – összegezte.
- Szijjártó Péter kifejtette, a magyarok számára a területi integritás és szuverenitás elve nem vita tárgya. Mi kiállunk Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért. Később pedig így: „És az emberek életét csak akkor lehet megmenteni, ha a háborút megállítják.”
- Majd a tárcavezetőnek az alábbi kérdést tették fel: „A magyar parlament hétfőn ülésezik az ellenzék kérésére, fogja tanácsolni majd a pártja képviselőinek – a Fidesz képviselőinek –, hogy szavazzák meg Svédország ratifikálását, vagy nem?” Amire kifejtette, hogy a kormány már régen elvégezte a saját feladatát.
- Majd részletesen belement: „Én voltam az, aki ezt az ügyet beterjesztette az Országgyűlésnek. A kormány javaslata az, hogy ratifikáljuk Svédország NATO-csatlakozását. De a helyzet az, hogy sok parlamenti képviselőnk sértve érzi magát azon svéd politikusok miatt, akik Magyarországot bírálják, hogy az nem demokratikus ország, vagy a parlamentet, hogy az nem demokratikus intézmény, bírálják a választásokat, mintha azok nem lennének demokratikusak. Ezeket a képviselőket az emberek választják meg ezeken a választásokon, és sértve érzik magukat az ilyen kijelentések miatt.”
- A NATO-csatlakozással kapcsolatosan leszögezte: „Világossá tettem svéd kollégáimnak, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy biztosítsák ezeket az embereket – akiktől azt várják, hogy szavazzák meg a csatlakozásukat –, hogy nem fogják őket többé antidemokratikusnak minősíteni, mert igazságtalan.”
- „Több száz vagy ezer kilométerről ítélkezni felettünk úgy, hogy fogalmuk sincs, mi történik az országban, és aztán meg csak elvárni tőlünk, hogy megszavazzuk. Teljesen meg tudom érteni a képviselőink érzéseit. De ezt szem előtt tartva remélem, hogy ez az eljárás hamarosan lezárulhat, de tudja, nem igazán értem, hogy a svéd miniszterelnök miért nem reagált még pozitívan az én miniszterelnököm meghívására, pedig nagyon könnyedén el tudna jönni. A ratifikáció előtt még Törökországba is ellátogatott, úgyhogy szerintem nagyon is helyénvaló lenne, ha eljönne” – húzta alá.
- Zárásként a riporter feltette azt a kérdést, hogy a svéd miniszterelnöknek vajon a szavazás előtt el kellene-e jönnie Magyarországra, Szijjártó Péter így felelet: igen, ez nem is kérdés.”
- Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kövess és lájkolj minket:
About the Author
Kós Zoltán 
