Dánia egész tüzérségét és lőszereit átadja Ukrajnának, mert Európát most ott védik
szerkeszto 
„Már eldöntöttük, hogy átadjuk teljes tüzérségünket és lőszereinket Ukrajnának” – mondta a dán kormányfő a szokásos évi müncheni biztonsági értekezleten, amelyet „a védelem Davosának” is neveznek.
A politikusnő hozzátette, hogy Európa bőséges lőszerkészlettel rendelkezik, és nem kizárólag gyártási nehézségekről van szó, mert a szükséges fegyverzet megvan.
Már e percben is megvannak a készletek, melyeket át lehetne adni Ukrajnának, mondta a kormányfő, határozottan hangsúlyozva a ‘most’ szót, mert az ukránoknak e pillanatban mutatkoznak a szűkösségek. Európának viszont jelenleg nincs rájuk szüksége, mert nem fenyegeti közvetlen veszély.
„Európát most Ukrajnában védik” – mondta. Nem lehet az amerikai huzavonára várni
A dán kormányfő szavai egybeesnek azzal a vészjósló hírrel, hogy az orosz erők megszerezték a teljes ellenőrzést Avdijivka városa felett, ami lehetőséget nyit számukra egy nyugati irányú offenzíva előtt. A város elvesztésének fő oka a katonai elemzők egybehangzó véleménye szerint nem a személyi állomány hiánya, hanem Ukrajna egyre fojtogatóbb lőszerínsége.
Ezt erősítette meg az értekezleten az Európai Unió külügyi főbiztosa, Josep Borell is, aki szerint Ukrajna három hónapon belül elbukik, ha nem jut utánpótláshoz.
„Ha Ukrajnát mesterséges fegyverhiányban tartják, különösen a tüzérség és a nagy hatótávolságú képességek hiányában, az lehetővé teszi Putyin elnöknek, hogy alkalmazkodni tudjon a háború jelenlegi intenzitásához” – foglalta össze beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A dán bejelentés különösen örvendetes hír Ukrajnának, amikor visszavonulásra kényszerül – mondta Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok a Reuters hírügynökségnek. Különösen a 122, de főleg a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből van hiány.
Jelenleg az ukrán tüzérség ötödannyi lövedéket tud kilőni, mint az orosz ellenfél, és ez az arány romlik. A negatív csúcspont tavaly nyáron volt, amikor Ukrajna 6,000 lövést tudott leadni naponta, míg az oroszok 60,000-et. Ezzel olyan tüzérségi fölényt tudtak kivívni, ami nem csak fizikailag pusztító, de súlyosan demoralizáló is az ukrán erőkre nézve.
Sokan az ipari kapacitás szűkösségére hivatkoznak, de ez nem teljesen helytálló
A lőszerínség enyhítése érdekében Csehország már korábban bejelentette, hogy 800 ezer lövedéket tud szállítani az ukrán hadseregnek. Ettől elmarad az Egyesült Királyság hozzájárulása (600 ezer), de Németország is, amelynek legnagyobb hadianyaggyártója, a Rheinmetall 700 ezer lövedéket tud előállítani az év végéig.
A NATO körülbelül 220 ezer lövedék szállítását tudja vállalni 2024 során. Nincs pontos felmérés az egyes NATO-tagok összesített saját raktári tartalékairól, amelyekre jelenleg nincs szükségük, de a 7 vezető állam által leadott megrendelések mértéke szerint legalább egymillió darabról lehet szó.
Dánia mindent megtesz
Dánia kulcsfontosságú támogatója Ukrajnának a 2022 februárjában megkezdett teljes körű orosz invázió óta. Egy német felmérés szerint az északi ország katonai segélyvállalásai 3,5 milliárd euróval nőttek november óta – ezzel Dánia a nemzeti jövedelem arányában az egyik legnagyobb katonai adományozó, aki még további 8,4 milliárd euró katonai segélyt helyezett kilátásba. A lőszerek mellett Dánia katonai hardvereket, így páncélosokat és Howitzereket (tarackokat) szállított már Ukrajnának.
Januári bejelentés szerint Dánia 19 darab F-16 vadászgépet is küld Ukrajnának 2024 végéig.
Az év elején az Európai Unió is új, 50 milliárd eurós segélycsomagban állapodott meg Ukrajna számára, miután elhárult a magyar vétó akadálya a terv elől. „Ez szilárd, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást biztosít Ukrajna számára. Az EU vezető szerepet és felelősséget vállal Ukrajna támogatásában, mert tudjuk, hogy mi forog kockán” – mondta akkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A közös beszerzés egyben olcsóbbá is teszi a vásárlásokat, mint ha a támogató felek külön-külön és kisebb tételekben rendelnének.
Miniportré: Mette Frederiksen
A 43 éves miniszterelnök országa eddigi legfiatalabb kormányfőjeként 2019 óta gyakorolja a királyság végrehajtó hatalmát. Az uralkodóházban bekövetkezett váltás után ő kiáltotta ki az ország új királyát.
A szociáldemokrata politikus 2015 óta volt az ellenzék vezére, amikor átvette pártja vezetését, amit megtartott a kormányzati hatalomban is. 2022-ben egy bizalmatlanság miatt elrendelt előrehozott választást is megnyert, ráadásul úgy, hogy még növelte is pártja mandátumainak számát.
A belpolitika terén elsősorban a bevándorlással kapcsolatos fordulata számít jelentősnek, amelynek korábban heves ellenzője volt, majd enyhített álláspontján, és engedélyezte több külföldi munkaerő beáramlását.
A dán hazai viszonyokat tavaly súlyosan megzavarták az antiiszlamista Korán-égető megmozdulások, amelyek súlyos feszültségeket váltottak ki. Némi tétovázás után, megvitatva a szólásszabadság és a gyűlöletkeltés problémáját, a Frederiksen-kormány javaslatára meghozták az úgy nevezett Korán-törvényt, ami büntethetővé tette a vallási jelképek rongálását.
Külpolitikai síkon Dánia a transzatlanti szövetség egyik legerősebb szószólójának számít, aki szívesen látná a nagyobb amerikai katonai jelenlétet Európában. Korábban viszont hűvös kapcsolatot tartott Donald Trump elnökkel, aki vételi ajánlatot tett Koppenhágának a hatalmas Gröndland megszerzésére, de ezt Frederiksen elutasította. Emiatt Trump le is mondta betervezett dániai látogatását.”
Címlap fotó: © Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István