szerkeszto 
„A gyors eredmények felmutatása érdekében aggályos stratégiát választott Azerbajdzsán. Oroszországtól vásárol olcsó gázt, amellyel belső piaci szükségleteit elégíti ki, így a saját fogyasztóinak szánt azeri gáz is a magasabb árszínvonalon mozgó európai piacokon találhat felhasználókra. Az orosz gázimporttal és az új gázmezők feltárásával így elméletileg biztosítható az európai exportnövekedés 2027-ig, ez mindazonáltal morális kérdéseket vet fel. Az azeri exportnövekedést ugyanis épp az oroszellenes energetikai szankciók indokolták, azonban ott, ahol Európa egy ajtót bezárt, egy újat nyitott Oroszország előtt, s megjelent az azeri piacon az orosz gáz.
A következő hónapban dőlhet el, sikerül-e megduplázni az azeri gázimportot az Európai Unióban. Jelenleg sem a kínálati oldalon, sem a gázvezetékek kapacitása tekintetében nincsenek adva ehhez a feltételek, s a szükséges fejlesztések mögül kulcsfontosságú piaci feltételek hiányoznak. Nem nyitottak ugyanis az európai piacok az azeri gázipar felé, s ennek részben geopolitikai okai vannak.
Azerbajdzsán és az Európai Bizottság elnökei elhatározták 2022 júliusában, hogy 2027-ig megduplázzák, 20 milliárd köbméterre növelik az azeri gáz európai exportját.
Már akkor világos volt, hogy az ambiciózus elhatározás előtt számos akadály tornyosul. Az egyik nehézség a midstream, vagyis a szállítmányozási oldalon mutatkozott. Az azeri gáz ugyanis a dél-kaukázusi és a transzanatóliai (TANAP) gázvezetékeken keresztül fut Európába, melyek kapacitása nem elegendő az extra mennyiség szállítására. Mindazonáltal 2023-ban megkezdték a TANAP fejlesztését, s várhatóan 2026-ig elérheti a 31 milliárd köbméter éves forgalmat is.
A másik akadály az upstream, vagyis a kínálati oldalon mutatkozott. Azerbajdzsánt ugyanis hosszú távú szerződések kötik Törökországhoz és Georgiához, a két piac együtt mintegy 11 milliárd köbméter azeri gázt fogyaszt. Azerbajdzsán belső felhasználásra hagyományosan 13,5 milliárd köbméter gázt különít el, így az európai piacokra 10-11 milliárd köbméter gáz jut. Bár 2023 júliusában új tengeri gázmezőn kezdték meg a kitermelést, a francia–azeri tulajdonú, évi 4 milliárd köbméter gáz kivonását ígérő Absheron mező sem elegendő a kitűzött 10 milliárdos európai exportnövekedés eléréséhez. Új gázmezők feltárására lesz szükség, ami azonban hosszú éveket vehet igénybe.
Beruházások kellenek, de…
A transzanatóliai gázvezeték tervezett kapacitásnöveléséhez, az új kompresszorok létesítéséhez és új gázmezők feltárásához, mindazonáltal, dollármilliárdokban mérhető beruházásokra van szükség. A kutakat és vezetékeket üzemeltető, többek között brit és francia érdekeltségű konzorciumok csakis abban az esetben szánnák rá magukat a befektetésekre, ha azok megtérülése sziklaszilárd kalkulációkon alapszik. Itt azonban egy olyan újabb akadály jelentkezett, amire sokan nem számítottak 2022-ben, s ennek részben geopolitikai okai vannak.
Az európai piacok nincsenek nyitva Azerbajdzsán felé.
Elmaradnak a fenti beruházásokhoz elengedhetetlenül szükséges újabb hosszú távú szerződések, az azeri gáz nem talál újabb piacokat Európában. Ennek okait részben a karabahi háborúból fakadó biztonsági kockázatokban, s az egyre válságosabb európai–azeri kapcsolatokban kell keresni. Magyarországon és Szerbián kívül csak Románia, Bulgária, Görögország és Olaszország vásárol azeri gázt, az újabb piacok bevonásának valószínűsége, s a már meglévő piacokon a hosszú távú szerződések aránya alacsony.
Alparslan Bayraktar, Törökország energiaügyi minisztere már 2023 szeptemberben figyelmeztetett, az európai piacok zártsága veszélybe sodorhatja a beruházásokat. Kétséges ugyanis, hogy az európai partnerek készek lennének „teljes körű és hosszú távú” elkötelezettséget vállalni a megnövekedett gázexport felvásárlására. A bakui Olajkutatási Központ munkatársa, Ilham Shaban is kétségeinek adott hangot. Kijelentette, az európai exportnövekedést biztosító beruházások csak akkor válhatnak valóra, ha 2024 első negyedévében újabb piacokon köttetnek hosszú távú szerződések. A negyedév kétharmadát lassan magunk mögött tudjuk, még sincs egyetlen új szerződés sem a láthatáron.
Az unió megtorpant, a beruházások kétségesek
Az Európába irányuló azeri gázexport2022-ben jelentős mértékben, 12,3 százalékkal növekedett – az előző évi 8-ról 11,4 milliárd köbméterre. A növekedés azonban 2023-ban megtorpant, s 3,5 százalékra zuhant. Az azeri gázexport jövőjét tovább árnyalják az Európai Unió átalakuló energiafogyasztási trendjei: 13,5 százalékkal csökkent a gázfogyasztás az unióban tavaly az előző évhez képest, mialatt az ellátási lánc diverzifikálása gyors ütemben zajlik, több irányból érkezik például LNG az öreg kontinensre. Magyarország energiamixe is jelentős változásokon ment át 2023-ban, a gázfogyasztás az európai átlagot meghaladó mértékben, 22,7 százalékkal, vagyis mintegy 2,5 milliárd köbméterrel csökkent.
Magyarország gázfelhasználásának jelenleg alig több mint 1 százalékát adja az azeri export. Százmillió köbmétert importáltunk 2023-ban, és 8,5 milliárd köbmétert fogyasztottunk. A Szijjártó Péter külügyminiszter által korábban kitűzött cél, mely szerint Magyarország tízszeresére, egymilliárd köbméterre kívánja emelni az azeri gázimport volumenét, jelentősen hozzájárulna az ország energiaellátásának diverzifikálásához. A fentiekben meghatározott nehézségek azonban kétségessé teszik e célkitűzést, a magyar, szerb, vagy akár olaszországi kereslet potenciális növekedése önmagában nem lesz képes meggyőzni a részvényeseket az infrastrukturális beruházások jövedelmezőségéről.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.”
Címlap fotó: Azeri olajipari munkások egy nagy fúrótornyot működtetnek 2003. október 12-én a főváros, Baku külterületén. Fotó: Oleg Nikishin / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
