„Vlagyimir Putyin évértékelő beszédét alig két héttel az orosz elnökválasztás előtt tartotta és mindössze egy nappal a nemrégiben váratlanul elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetése előtt. Évek óta először nyugati újságírókat is meghívtak, de kérdezni nem lehet. Az elnöki beszédet hatamas kivetőkön az utcákon is látni, illet több mint egy tucat város mozikaiban ingyen vetítik.
Először az ukrajnai helyzetet értékelte az orosz elnök, és egy perces néma tisztelgést kért a harcoló katonákért. Megjegyezte, hogy az orosz erők előrenyomulnak a fronton és sikereket érnek el. Elmondta, vállalkozások és emberek küldtek az elmúlt két évben milliárdokat érő támogatásokat a fronton harcolóknak és azért, hogy segítsék a küzdelmet. Az elnök megjegyezte, a nép mindenben mögötte áll és elsöprő a különleges katonai művelet támogatottsága.
Szokásához híven bírálta a Nyugatot, amely belőlük is egy dekadens államot akart faragni, de ebbe beletört a bicskájuk. Megjegyezte, nem sikerült megingatni az oroszok évszázados egységét és „egyébként is Oroszország a demokrácia bástyája.”
Éppen ezért soha nem fogja megengedni senkinek, hogy beavatkozzon a belügyekbe.
„A NATO arra készül, hogy csapást mérjen orosz területek ellen”
Putyin üzent azoknak a nyugati államoknak is, amelyek fontolgatják, hogy harcoló csapatokat küldenek Ukrajnába. Mint fogalmazott, a NATO csapást készül mérni az orosz területekre, de
nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel csapást mérhetünk az ő területükre is.
Szerinte a nyugati politika nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezet. „Nem értik ezt?” – tette fel a kérdést.
Az általános nyugati russzofóbiáról megjegyezte, meg kell érteni a Nyugaton élőknek, hogy egy szuverén, erős Oroszország nélkül nem lesz stabil világrend. A nyugati retorika nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget, de világosan kell látni, egy ilyen csapás elpusztítaná a civilizációnkat.
Vlagyimir Putyin Amerika kapcsán hangsúlyozta, mióta az USA beszállt az ukrajnai háborúba, a két állam viszonya megromlott. Moszkva még 2018-ban javasolt egy kétoldalú nukleáris megállapodást, azonban ezt végül az amerikaiak megtorpedózták.
Az amerikaiak legfőbb jellemzője Putyin szerint, hogy akkor érdekeltek a megegyezésben, ha abból valami hasznuk származik. A novemberi elnökválasztás főszereplői is azt akarják sugallni a választóiknak, hogy az USA még mindig a világ urai.
Azzal vádolta meg Washingtont, hogy minden áron le akarják győzni Oroszországot és „bele akarnak minket rángatni egy újabb – a hidegháború korszakát idéző – fegyverkezési versenybe.”
Kik most Oroszország barátai?
A Nyugat, a NATO és Amerika bírálata után a változó orosz külpolitika került elő. A szövetségesek közül dícsérte és példaként említette a kínai „Egy út, egy övezet” elgondolást, mint helyes globális infrastruktúrális stratégiát. Ugyanakkor felidézte, hogy vannak „új kapcsolódási pontjai” is Oroszországnak, elsősorban az arab országok, illetve a latin-amerikai és afrikai államok körében.
Megújuló orosz családpolitika
A családpolitika is nagy hangsúlyt kapott a beszédben. (Hiszen alig két hét múlva elnökválasztás lesz az országban – a szerk.) Mindezt azzal vezette be, hogy Nyugaton a családi kötelékek és az erkölcsi értékek eltűntek. Bár Putyin szerint Oroszországban is csökkent a születések száma, azonban ez nem egyedi, hanem globális trend.
Itt megismételte – nagy taps kíséretében -, hogy Oroszország továbbra is a hagyományos értékek bástyája marad. Ehhez azonban a következő években növelni kell a születések számát. Ehhez komoly adókedvezményre számíthatnak azok a fiatal családok, ahol harmadik gyerek születik.
Hagyd abba az ivást, kezdj el síelni! – az új nemzeti projekt szlogen, amely azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra a mostani 73 éves átlagéletkor 78 évre emelkedjen.
Ezzel együtt elismerte, hogy további iskolák és óvodák építésére van szükség és ennek kapcsán azt ígérte, a következő években 150 új iskolát és 100 új óvodát fognak építeni. Továbbá bejelentette, hogy javasolja, szeptembertől a tanárok és oktatók további jelentős béremelést kapjanak. Meg nem határozott időtávon belül 25 új egyetemet fognak alapítani Oroszországban.
Jelenleg az orosz gazdaság a legnagyobb Európában
A GDP tekintetében Oroszország ma a legnagyobb gazdaság Európában és az 5. helyen áll a világban – jelentette ki az orosz elnök és ismét hatalmas tapsot kapott. Ezután megígérte az elnök, hogy hamarosan a világ negyedik nagyhatalma lesz Oroszország.
Vlagyimir Putyin közölte azt is, hogy a szankciók ellenére az orosz gazdaság jól teljesített és 19 százalékkal nőtt.
A beszéd ezután ráfordult a tudományos és technológiai sikerekre és az elnök rögtön meg is jegyezte, hogy ezen a téren hatalmas versenyelőnyük van. Cél, hogy a következő időszakban megduplázzák a tudományos kutatásokra fordított összeget, például a gyógyszeripar és az űrprogramok terén. Ugyancsak 2030-ra tervezett cél, hogy Oroszország akkor már GDP-je 2 százalékát költse tudományos és technológiai beruházásokra.
Ugyanakkor a gazdaság számára kulcsterületeken az országnak technológiailag függetlenné kell válnia és ennek érdekében jelentősen csökkenteni kell az importot a gazdaság számára fontos területeken. Elhangzott az is, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni a gyors, szélessávú internetet, nem csak a városokban élők számára. Annak érdekében, hogy ezt megvalósítsák további forrásokat fognak átcsoportosítani az orosz műhold-flotta korszerűsítésére.
Vlagyimir Putyin sürgette az adózási rendszer modernizálását is, annak érdekében, hogy az adóterheket igazságosabban lehessen elosztani, azaz akinek több pénze van, az több adót is fizessen.”
Címlap fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök nézi, amint megtartja éve s beszédét a Szövetségi Gyűlésben Moszkvában, Oroszországban 2024. február 29. Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
