szerkeszto 
„A világ számos pontján és számos ásványt illetően beszélhetünk konfliktusos bányászatról, amelybe beletartoznak az illegális bányák, a fegyveres csoportok által üzemeltetettek, ahol gyakran embertelen körülmények közepette végeznek rabszolgamunkát a dolgozók.
A legismertebb talán a gyémánthoz fűződő konfliktusos bányászat, ez volt a témája egy 2006-os filmnek is (Véres gyémánt), emellett azonban ma már egyre többen tudnak a mianmari borostyánbányák, vagy az afrikai koltánbányák eseteiről is, bár ezekről, illegális voltuk miatt, gyakorlati információk nincsenek. Az USA Geológiai Szolgálata (USGS) 2006-tól vesz részt e bányákkal kapcsolatos kutatómunkában, számos nemzetközi szervezettel karöltve vizsgálja az illegális bányákat, amelyeknek kincseiből legtöbbször különböző fegyveres csoportok húznak hasznot. Ki kell derülni olyan információknak, mint e bányák helyszíne, a kitermelt ásványok milyensége, s mennyisége. Ezen adatokat az adott ország legális ásványexport-adataival összevetve kiszámítható, mekkora az illegális bányászat számos körülménye, például a bányászok vagy a kinyert ásványok határon át utaztatása.
Világszerte számos fegyveres konfliktust finanszíroznak a természeti erőforrásokból, illegális bányászatból, mint az arany, cink, tantál, volfram, vagy épp drágakövek, az említett gyémánton túl rubin vagy jáde, illetve alap építőanyagok, mint a homok vagy a sóder.
Az ásványokat gyakran kézi munkával nyerik ki, kis méretű bányákban, amelyekre vonatkozó bányászati engedéllyel, vagy birtokviszonnyal se rendelkeznek, s az értékesítést is a legális utak megkerülésével végzik. Az efféle kisüzemi bányászat gyakran csak egyszerű eszközökkel (csákány, lapát, vödrök) zajlik, néha használnak erőgépeket pl. folyók partszakaszainak egyengetéséhez. Az ilyen bányák nyeresége bűnszervezetek, terrorszervezetek működését finanszírozza, és biztonságpolitikai kockázatot is jelent az adott országon belül és más országokra nézve is.
A USGS e bányák valós kitermelési adatait és a belőlük szerezhető pénzértéket is segít megtalálni. Ehhez műholdas méréseket és felvételeket, terepi vizsgálatokat és a szolgálat által készített geológiai térképeket használnak, amelyekben megjelölik azokat az ásványkincs-készleteket, amelyek lehetséges illegális bányászati célpontokká válhatnak, és kiszámolják, e készletek miként, milyen arányban kitermelhetőek.
A USGS együttműködik az USA biztonsági ügynökségeivel, az ENSZ szervezeteivel, kormányzati- és civil szervezetekkel. Guyana esetében az ország kormánya kért segítséget az illegális aranybányászat miatt, s a USGS 2021-ben elkezdte műholdfelvételek alapján megkeresni a bányákat, amelyekről az erdőirtás is árulkodik. A kormány nemcsak az ország így ellopott vagyona miatt aggódik, hanem az illegális bánya környezetszennyező hatása (pl. higany) miatt is.
A Közép-Afrikai Köztársaságban 2013-ban polgárháború robbant ki, amelynek eredményeként a USGS 2018-ban elkészült felmérése szerint évente 330 ezer karát illegálisan bányászott gyémánt hagyja el az országot, s ennek 80 százaléka nem az ország kormánya által kézben tartott területekről kerül ki. Hasonló felmérést végeztek Guineában is, ahol a gyémánt forgalma megnégyszereződött. A felmérésből azonban kiderült, hogy az országban képtelenség annyit bányászni, amennyit exportálnak, s a különbözet Zimbabwe területéről becsempészett, s guineaiként eladott gyémántokból adódik. Elefántcsontpart esetében az ENSZ felkérésére végeztek vizsgálatot, s ez is azt mérte fel, hogy a 2002-es polgárháború után elrendelt gyémántembargó miként befolyásolta az illegális kitermelést és a lázadók finanszírozását.
A USGS eddig számos afrikai, ázsiai és dél-amerikai országban végzett felméréseket a konfliktusos bányászat kapcsán, Afrikában legfőképpen a gyémánt volt a cél, azonban a közelmúltban a kobalt bányászatára is kiterjesztették a vizsgálataikat, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (ez az ország birtokolja a világ legnagyobb kobaltkészletét). Nemrégiben fejeződött be egy olyan program, amelyben Afganisztán kis léptékű bányászatát mérték fel, drágakövek, építőanyagok voltak itt a fő ásványkincsek. A USGS azonban a konkrét akciókban való részvétel mellett rendszeresen tart kiképzést más országok szakemberei számára, azzal a céllal, hogy e felméréseket azok maguk is el tudják majd végezni a saját hazájukban.
Amíg lesznek olyan területi-politikai konfliktusok, ahol a gyors anyagi haszonszerzés létfontosságú a bányákat üzemeltetőknek, addig lesznek konfliktusos bányák is, így ezt a feladatot sose lehet elvégezni, újabb és újabb helyszínekre terelődik a figyelem. Az egyes ásványkincsek iránti fokozott igény pedig csak tovább rontja az illegális bányászat helyzetét.”
Címlap fotó: USGS
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
