szerkeszto 
„Az Összorosz Közvélemény-kutató Központ előzetes adatai szerint az elnök a voksok 87,97 százalékát szerezte meg. A második exit poll a Kreml által alapított Közvéleménykutató Alaptól (FOM) érkezett, amely 87,8 százalékot jelez. Putyin győzelme azt is jelenti, hogy ezzel – megelőzve Sztálint – 200 éve ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető.
Este 8 óra után az eredményvárón az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) moszkvai tájékoztatási központjában a testület elnöke, Ella Pamfilova azt mondta, hogy az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka alapján 87,68 százalékkal vezet.
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású. A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.
A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij ( Orosz ország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot szerzett.
Elhangzott az is, hogy urnazáráskor a részvétel 74,22 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében, hiszen legutóbb, 2018-ban ez a szám csak 67,5 százalék volt .
A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára – jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az eredményvárón. Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet pedig a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba „az összes barátságtalan ország” beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbált beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Orosz ország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az „új régiókban”. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz külügybe. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland-szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.
Érkeznek a nemzetközi reakciók
Volodimir Zelenszkij volt az egyik első, aki kommentálta az előzetes adatokat, mondván, az egész egy választási cirkusz volt. A Fehér Ház közleményében pedig azt írta, az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, korrekt.
Ezekhez csatlakozott a lengyel külügyminisztérium, amely közleményében azt írta, a választásokat a társadalom elleni szélsőséges elnyomás közepette rendezték, ezáltal nem tekinthető szabadnak és demokratikusnak.
A londoni külügy azt írta: mivel törvénytelenül tartották meg a választásokat az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, ez azt mutatja, Moszkvának nem áll szándékában, hogy a béke irányába tegyen gesztusokat. Éppen ezért az Egyesült Királyság az elmúlt években megszokott módon fogja támogatni Ukrajna küzdelmét.
A berlini külügyi reakció azt állítja, hogy az álelnökválasztás nem volt sem szabad, sem tiszta, a végeredmény pedig senkit nem lepett meg.
A voksolás utolsó napja
Az elnökválasztás helyi idő szerint este 9-kor (magyar idő szerint este 7-kor) zárult Oroszország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban. Persze eltérően például a magyar voksolástól, nem egy, hanem három napig lehetett szavazni, március 15-én, 16-án és 17-én az ország 11 időzónájában. Már az urnazárás előtti utolsó adat is rendkívül magas részvételt mutatott. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) bejelentése szerint az meghaladta a 70 százalékot. Hat éve 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ban pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.
A CIK elnöke, Ella Pamfilova ezt azzal magyarázta, hogy az elnökválasztás most először három napig tartott, a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott, és a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.
Ez utóbbival kapcsolatban az Indexnek nyilatkozó szakértő megjegyezte, az úgynevezett előrehozott szavazás intézménye már február végén elkezdődött, elsősorban távoli, szibériai állattartó közösségek, illetve a sarkköri meteorológiai állomások munkatársai számára tették lehetővé a voksolásnak ezt a formáját, és ugyanezt biztosították például a hosszú tengeri gyakorlaton részt vevő legénységeknek is a haditengerészetnél. Külföldön is lehetett előrehozottan szavazni.
Mindenesetre ez az elnyújtott szavazás lehetetlenné tesz bármiféle objektív megfigyelést, nem mintha Oroszország beengedne nyugati megfigyelőket a választás idejére – tette hozzá Rácz András. A CIK ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.
A CIK adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott Moszkvában, közülük 3,5 millióan online. Vlagyimir Putyin is online adta le a szavazatát még pénteken. Előtte nap viszont összeomlottak a kormánypárt, az Egységes Oroszország szerverei, mert túlterheléses támadás érte őket, a hatóságok az ukránokat sejtik a háttérben.
Nem csak Putyin indult jelöltként
A posztszovjet térség egy másik szakértője arról beszélt az Indexnek, hogy az Összorosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése 82 százalékos győzelmet vár Putyinnak, és vélhetően a Kreml is 80 százalék fölötti eredménnyel lenne elégedett.
A Putyin melletti másik három jelölt három parlamenti, rendszeren belüli ellenzéki párt jelöltje volt:
- Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja),
- Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és
- Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális-Demokrata Pártja).
Szluckij és Davankov számára ez volt az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
„Ők elsősorban saját pártjaik létjogosultságának bizonyításáért küzdenek, az alapvető kérdésekben ugyanis a kormányzattal értenek egyet, így nem világos, hogy pontosan miben is jelentenek alternatívát a választók számára” – jegyezte meg Kosztur András. A három jelöltnél 5-6 százalékos eredmény meg is felelne céljaiknak.
Nem ment minden simán, felgyújtott, megrongált szavazóhelyiségek
A voksolás három napja alatt sorra érkeztek hírek, hogy attrocitások történtek. Ma délelőtt egy férfi két Molotov-koktélt dobott a Kisinyovban, Moldova fővárosában található orosz nagykövetség udvarára, de senki sem sérült meg, a férfit őrizetbe vették. Szentpéterváron is őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
A választás első két napján Oroszország több pontján is voltak incidensek. Két helyen a szavazóurnára dobták a Molotov-koktélt, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol pedig egy szavazófülkét.
A három nap alatt mintegy 75 embert vettek őrizetbe Oroszország különböző településein.
„Délben Putyin ellen” címmel szerveztek tüntetéseket Európában
A február közepén meghalt orosz ellenzéki, Alekszij Navalnij korábban arra szólított fel, hogy az elnökválasztás utolsó napján, vasárnap, az emberek délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél, így jelezve, nem támogatják Putyin újrázását. Özvegye Julia, Berlinben szavazott, ahol az orosz nagykövetség előtt állók között volt Putyin egykori ellenfele, a szibériai büntetőtáborokat megjárt, ma már külföldön élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij is.
Julia Navalnaja közösségi csatornája szerint fotózkodott is a sorbanállókkal.
A Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtti megmozduláson. A videóhoz csatolva „Délben Putyin ellen” felirat volt olvasható, amely mottóval az orosz elnökválasztás elleni tüntetéseket is szervezte az ellenzék. Amikor Navalnaja elhagyta a nagykövetség épületét, csak annyit mondott, azt írta a szavazólapra, hogy Navalnij.
A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy „Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!”, „Navalnij Oroszország hőse”, valamint „Putyin törvénytelen”. Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami „a szabad Oroszországot” hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.
Tüntetések voltak a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lettországban és Finnországban működő orosz nagykövetségeknél is, ahol ezrek álltak sorban. Bár szavazásra jelentkeztek, de valószínűleg érvénytelen szavazócédulát adtak le. Amint azt sok megkérdezett elmondta, egyszerűen ráírta a szavazólapra, hogy Navalnij. Az orosz urnazárás ellenére a külföldi orosz nagykövetségeken egészen helyi idő szerint este 8 óráig lehetett leadni a szavazatokat.
A felhívás nem maradt eredménytelen Oroszországban sem, ahol a nagyvárosokban ezrek álldogáltak a szavazóhelyiségek előtt délben, hivatalosan azért, hogy leadják a voksukat, de inkább a tiltakozásnak ezt a csendes formáját választva. A rendőrség mindenhol készültségben volt, de nem volt jogalapjuk fellépni a sorban állókkal szemben. Külföldi tudósítások megerősítették, hogy dél körül valóban váratlanul megnőtt a szavazóhelyiségek előtt várakozók száma, különösen Moszkvában, Szentpéterváron, Permben, Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban is.
Az egyik ilyen moszkvai tüntetésen megjelent Borisz Nagyezsgyin, aki a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt színeiben akart indulni az elnökválasztáson, de a CIK nem jegyezte be jelöltként, arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges 100 ezer szabályos és érvényes aláírást.
Budapesten is kígyóztak a sorok az orosz nagykövetségnél
Nálunk is hosszú, tömött sorokban álltak délután a szavazók a budapesti Orosz Kulturális Központ épülete előtt az Andrássy úton, ahol voksolni lehetett az orosz elnökválasztásokon.
Kollégánk a helyszínen több szavazásra váró embert is megkérdezett, akik bár vonakodva, de válaszoltak, szigorúan név nélkül.
Először egy, a sor elején álló középkorú férfit kérdeztünk arról, hogy mióta áll ott. Elmondta, hogy délre érkezett, az időpont kiválasztása pedig nem véletlen: demonstrációt tartanak, így mutatják meg, hogy szembemennek az orosz kormánnyal.
Ez az egyetlen módja, hogy hallassuk a hangunkat
– mondta a neve elhallgatását kérő középkorú orosz nő, aki a háború kitörésekor döntött úgy, hogy Magyarországot választja.
Délután négy óra körül lassan kezdett elfogyni a sor.
Putyin szerint Oroszországnak erősebbnek és hatékonyabbnak kell lennie
Az orosz elnök a választás eredménye után győzelmi beszédet tartott. Ezek voltak az orosz vezető első szavai az elnökválasztás utáni urnazárás óta.
Megerősítette, hogy megnyerte az elnökséget, és azt mondta, hogy győzelme lehetővé teszi Oroszország számára, hogy konszolidálja a társadalmat, és „erősebbé és hatékonyabbá” váljon.
Senki sem fogja elnyomni Oroszországot, ha konszolidáltak leszünk. Egyetlen, egységes család vagyunk
− mondta.
Az orosz vezetőt a tömeg „Putyin, Putyin, Putyin” skandálással üdvözölte beszéde előtt.
Putyin elnök úgy fogalmazott, hogy
szeretném megköszönni az oroszoknak a támogatást és a bizalmat. A választások eredménye az oroszok bizalma.
Szerinte győzelme azt mutatja, hogy Oroszország helyesen választotta meg jelenlegi útját.”
Címlap fotó: Vlagyimir Putyin. Fotó: Dennis Grombkowski / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
