„Hszi Csin-ping kínai elnök május elején találkozik Párizsban francia kollégájával, és ez lesz az első európai útja a COVID-válság óta, melyet teljes nemzetközi elszigeteltségben vészelt át. A feleknek sok megbeszélni valójuk lesz, de első helyen valószínűleg az ukrajnai béketárgyalások megkezdésének gondolata áll, aminek Macron elnök az egyik ötletgazdája.
A nyugati politikai tervezők a svájci Davosban indítanának útjára a békefolyamatot az ukrajnai háború lezárására, de ennek egyelőre nagyon sok akadálya látszik. Legfőként az, hogy a nyugati katonai segélyek bizonytalansága vagy apadása miatt (főleg az USA részéről) Oroszország stabilan áll a frontokon, és Putyin elnök újraválasztása még magabiztosabbá teszi a moszkvai vezetést.
Több jóslat szerint az orosz választásokon mért magas részvétel és támogatási arány felbátorítja az orosz elnököt, hogy a nemzeti egységre hivatkozva akár újabb mozgósítást is elrendeljen, és gyakorlatilag korlátlan pénzügyi hátteret biztosítson a katonai műveletek hosszú távú folytatásához. Ez azt jelenti, hogy Oroszországot jelenleg nem sürgeti semmi a béketárgyalásokra.
Kína a maga részéről nagyon óvatosan viselkedett a háború első két évében, és Oroszország felé hajló aktív semlegességet mutatott. Nincs kimutatható jele annak, hogy Peking katonailag támogatná az orosz hadvezetést, de az is biztos, hogy nem fog Moszkva ellen fordulni a Nyugattal együttműködve. Ezt eleve ki is zárja a két vezető által a pekingi téli Olimpia idején megkötött „határok nélküli” együttműködés, közvetlenül az ukrajnai agresszió előtt.
Peking jóelőre hangot adott a törekvésnek, hogy megpróbálja rávenni Európát, hogy hívja meg Oroszországot is az asztalhoz a jövőbeni béketárgyalásokon, akár Svájcban vagy máshol. Máskülönben Peking bojkottálni fogja az ilyen találkozókat.
Az üzenetet felerősítette Li Hui kínai különmegbízott, aki március elején Ukrajna jövőjéről tárgyalt több európai fővárosban. A kínai külügyminisztérium most megerősítette, hogy alapvetően támogatja a békekonferencia „megfelelő időben” történő összehívását, de csakis valamennyi érintett fél egyenlő részvételével.
A pekingi vezető várhatóan nem a legjobb hangulatban érkezik Párizsba, mert a közelmúltban ismét súrlódások mutatkoznak az Unió és Kína viszonyában
Legutóbb tavaly találkozott a két vezető Pekingben, amikor Macron az EU bizottsági elnökének, Ursula von der Leyennek a társaságában kereste fel Hszit. A látogatást a nemzetközi sajtó „üresnek” nevezte, mert semmilyen említésre érdemes megállapodás vagy előrelépés nem született Kína és Európa viszonyáról. Az egyetlen lényegi bejelentés az volt, hogy Airbus összeszerelő üzem létesítése várható Kínában.
A májusi találkozó történelmi apropója Párizs és Peking diplomáciai kapcsolatfelvételének 60. évfordulója, de az ünnepi hangulatnak lesznek árnyékosabb vetületei is.
Kína dühösen reagált az EU múlt havi döntésére, amely feketelistára helyezett kínai vállalatokat az Oroszországgal való (szankciómegkerülő) kapcsolataik miatt. Kína kolosszális elektromosjármű-ipara is közel áll ahhoz, hogy ütközzön az európai szabályozókkal, amelyek tiltják, hogy a kínai állam támogassa a feltörekvő ipari és technológiai óriásokat.
A jelenlegi gazdasági és geopolitikai tét miatt a májusi találkozó kevésbé lesz ünnepélyes és konstruktív. A kínai fél kölcsönösséget követel a kapcsolatban, és óvja Európát attól, hogy az ukrajnai háború nyomása alatt túlzott amerikai befolyás alá kerüljön. Ezzel kapcsolatban Peking arra is int, hogy Európának távol kell maradnia az amerika-kínai feszültségtől Tajvant illetően.
Az év második felében Macron visszonozza a vizitet, mivel 2018-ban megígérte, hogy minden évben ellátogat Peingbe.”
Címlap fotó: Putyin és Hszi Szamarkandban, 2023 Sergei Bobylev/Sputnik© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
