szerkeszto 
„Újabb szakaszához ért a Schadl–Völner korrupciós büntetőper, ezúttal két napon keresztül tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken. Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt múlt kedden, ami akár teljesen megváltoztathatja a jelenlegi tárgyalást, vádkiterjesztés történhet, de az sem kizárt, hogy új eljárás indul, amikor magas rangú vezetők kerülhetnek szembe a törvénnyel, és hosszas válaszokat kell adniuk tanúként vagy vádlottként.
Hogyan változtathatja meg a hangfelvétel a Schadl–Völner-büntetőügyet, illetve az ügyészség miért hallgatta ki Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert? Többek között erre kerestük a választ Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke segítségével.
,,A hangfelvétel a jelen eljárást nem fogja befolyásolni, mert egyelőre a vád adott” – jelentette ki Horváth Lóránt. Miközben hónapról hónapra újabb tanúk és vádlottak, köztük Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke kommandósok kísérete nélkül – januárban mosolyogva és öltönyben – a tárgyalás mihamarabbi berekesztésében bízva érkezett a Fővárosi Törvényszék épületébe, Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt.
Mint ismert, Magyar Pétert múlt kedden zárt ajtók mögött hallgatta ki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
Hangfelvétel
Magyar: Judit, pillanatra visszatérve arra, amit az előbb mondtál…
Varga: Mit mondtam?
Magyar: A Schadlről, hogy aaa… azt mondtad…, hogy elkezdtél valamit mondani, hogy a Rogán mondott valamit, ami olyan furcsa volt, de hogy mondod, hogy tanácsolt valamit, hogy mit nem kell csinálni, vagy hogyan kell, csak akkor pont elmentem.
Később így folytatta, hangzik el a hangfelvételen.
Magyar: Olyan, mint a rendőrség. Varga: Nem. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek.
Egyebek mellett ezek hangoztak el a Magyar Péter által múlt kedden délelőtt 9 órakor nyilvánosságra hozott hangfelvételen, amelyet Facebook- és YouTube-oldalán tett közzé.
Ez egy nagyon erős vád.
De befolyásolhatja-e ez a felvétel a Schadl–Völner-büntetőügyet?
Azért nehéz állást foglalni, mert megoszlanak a vélemények, hogy az ügyészség ura vagy nem ura a helyzetnek. Számomra az jött le, hogy nem ura
– hangsúlyozta Horváth Lóránt.
„Önmagában is nagyon erős kijelentés, és ha úgy veszem, azért nem ura a helyzetnek Polt Péter, mert nem tudta befolyásolni az eljárást” – tette hozzá.
Sokan csak találgatnak
Tanúként hallgatták ki Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Központi Nyomozó Főügyészségen – közölte Fürcht Pál főügyész, a KNYF vezetője egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Sokan csak találgatnak, hogy a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban.
,,Nem a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatosan hallgathatta ki a volt igazságügyi minisztert az ügyészség” – állítja az ügyvéd.
Feljelentés elmulasztása volt a gyanú, legalábbis ezt közölte az ügyészség. Nagy valószínűséggel a Diákhitel Központ túlárazott szerződéseivel kapcsolatban hallgatták ki. Tudniillik, kedden történt a Magyar Péter bizonyíték szolgáltatása és szerdán hallgatták meg Varga Juditot, és nehezen tudom elképzelni, hogy egy nap alatt beidézték tanúnak a hangfelvételen elhangzottak miatt, erre várhatóan később kerül sor.
Emlékezetes, az ügy nyilvánosságra került dokumentumai szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 nyaráig összesen legalább 83 millió forint kenőpénzt adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak cserébe azért, hogy a politikus az általa kijelölt végrehajtókat nevezze ki pozícióikba.
SCHADL 880 MILLIÓ FORINT ILLEGÁLIS JÖVEDELEMRE TETT SZERT AZ ÁLLAMTITKÁRRAL KIALAKÍTOTT KORRUPCIÓS KAPCSOLATA RÉVÉN,
nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékaiból.
Mi áll a vádiratban?
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
Az ügyvéd elmondása szerint a vádirat akkor változhat, ha a hangfelvétellel kapcsolatban nyomozást rendelnek el, és az ügyek egyesítésével a Magyar Péter-ügy becsatlakozna a jelenlegi eljárásba. Jelen pillanatban azonban ez semmilyen ráhatással nincsen az ügyre.
Nagy valószínűséggel még az idén, vagy a jövő első negyedévében születhet elsőfokú ítélet.
A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy
A BÍRÓSÁG – BEISMERÉS ESETÉN – ÍTÉLJE SCHADL GYÖRGYÖT TÍZ ÉV, MÍG VÖLNER PÁLT NYOLC ÉV BÖRTÖNBÜNTETÉSRE, 200, VALAMINT 25 MILLIÓ FORINT PÉNZBÜNTETÉSRE, MINDKETTŐJÜKET TÍZ ÉV KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁSRA.
Horváth Lóránt szerint Völner Pál vonatkozásában közvetett bizonyítékok vannak, nála az a kérdés, hogy az ügyészség kétséget kizáróan tudja-e pótolni a közvetlen bizonyítékokat.
Közvetett vagy közvetlen bizonyíték?
A közvetett bizonyítás nem más, mint tényből tényre való következtetés. A közvetett bizonyíték esetében a hangsúly nem a mibenlétben van, hanem a más bizonyítékhoz való kapcsolatukban. A közvetlen bizonyíték esetében a hiteltérdemlőség a ténymegállapítás feltétele, közvetett bizonyíték esetében viszont vizsgálandó a ténybeli következtetés helyessége is, így vizsgálandó a tény-, illetve tárgyszerűség, a logikai zártság és a relevancia.
„Völner Pálnak felmentésével kapcsolatos bizakodása nem alaptalan” – hangsúlyozta az ügyvéd.
Schadl György esetében pedig lényegesen kisebb lehet a büntetés, mint amit a közvélemény gondol. Nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, de jócskán 10 év alatt lesz.
Szabadlábon
„Nem gondolnám, hogy Schadl György esetében a szökés, elrejtőzés, a tanúk befolyásolása vagy akár a bizonyítékoknak a befolyásolása fennállna. Teljesen reális a bíróság döntése, hogy kiengedik, nem gondolnám, hogy az eljárást befolyásolni tudná ebben a szakaszban.”
Az ügyészség a vádiratban azt kérte, hogy
a vádlottakat, Schadl Györgyöt és Völner Pált a bíróság tiltsa el a JOGI EGYETEMI VÉGZETTSÉGHEZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSTÓL VÉGLEGES HATÁLlyal és RENDELJEN EL VELÜK SZEMBEN VAGYONELKOBZÁST A JOGTALAN GAZDAGODÁSUK EREJÉIG.
Az ügyvéd elmondta, hogy abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét, és azt valamilyen jogi képzettséghez kötött foglalkozás körében követte el Schadl György, akkor az eltiltás automatikus működik, mint amikor gazdasági bűncselekményeknél a vezető tisztségviselőt eltiltják gazdasági társaság vezetésétől.
Tízen ismerték be korábban bűnösségüket, voltak, akik fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen.
Hat önálló bírósági végrehajtó beismerte, hogy kinevezésükért cserében fizettek Schadl Györgynek. A vádlottak felfüggesztett börtönbüntetést kaptak elsőfokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla enyhített az ítélet egyes részein. Voltak, akiknél megfelezték a büntetést, ötmillióról két és fél millió forintra enyhítették a fizetendő összeget.”
Címlap fotó: Völner Pál 2024. január 11-én. Fotó Szollár Zsófi / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
