„Egy 15 éves nagyatádi középiskolás meghalt, és a rendőrök vizsgálják a gyanút, hogy internetes orosz rulett játék közben lőtte fejbe magát. Az orosz rulett mellett, az online kihívások is nagy veszélyt jelentenek a kamaszoknak, és egyesek ezt a veszélyt is vállalják az elfogadásért.
A kamaszkorban a gyermek erőteljes testi és lelki változáson megy át, keresi az identitását, a helyét a világban. Fontos számára, hogy tartozzon valahova, elfogadja őt a közösség. Gyakori, hogy a szülők előtt bezárkózik, próbál leválni róluk, nehezen találják meg a közös hangot. Rengeteg szorongás, feszültség és bizonytalanság van a kamaszokban, nehéz időszak ez a szülőnek és gyermeknek egyaránt, figyelmeztet a pszichológus.
Egyre inkább a kortársak véleménye válik mérvadóvá a kamasznak, be akar illeszkedni a közösségbe, s ezért tesz olyasmit, amiről azt gondolja, hogy a csoporton belül erősebb pozíciót
tölthet be, így felnéznek rá a közösség tagjai. Előfordulhat, hogy csak az elfogadás, a csoporthoz tartozás miatt vesz részt olyan tevékenységekben, amit a többiek is tesznek. Egy alacsonyabb önbizalmú, önértékelésű gyermekben még erősebb a vágy, hogy valahova tartozzon, ekkor még inkább bizonyítani akar a csoportnak.
– A gyerek egyszerre több csoportnak is tagja, tartozik a családhoz, az osztályközösséghez, illetve manapság online közösségekhez is – mondta Teveliné Horváth Melinda, kaposvári pszichológus. – Sajnos ezzel a szülők gyakran nincsenek tisztában, csak annyit látnak, hogy a gyermek ül a számítógép előtt, s legalább „nem az utcákat rója”. Sok veszély leselkedhet a fiatalokra az online térben, egyrészt az online zaklatások, másrészt a különböző kihívások miatt.
Létezik a „kimaradástól” való félelem is, a kamasz nem akar lemaradni, mert fél, hogy kirekesztik a közösségből. Ehhez járul az online világ azonnali érzelmi kielégülését okozó működésmódja. Korábban is létezett a Kék Bálna jelenség, amikor a kiskorúakat különböző kihívásokra, önpusztító cselekvésekre, majd öngyilkosságra buzdították az interneten keresztül.
– Már egy kisgyermekben is tudatosítani kell, hogy ne adjon meg személyes adatokat, legyen kritikus az online tartalmakkal – folytatta a pszichológus. – A szülők beszéljenek vele arról, hogy kikkel tart kapcsolatot, próbáljanak részt venni a virtuális életében.
Szülőként érdemes a kamaszt beszélgetésre serkenteni, s a közös programokon könnyebben megnyílhat, mint egy esti „muszáj” beszélgetésben Érdemes az érzelmeiről kérdezni, feltérképezni,
hogy milyen a lelkiállapota, sajnos a depresszív hangulat is gyakori ebben a korban. Hasznos, ha a baráti kapcsolatairól, aktuális hobbijairól, az online játékairól is van információ. Ha a szülő szomorúnak, túl zárkózottnak, vagy akár közömbösnek látja a gyermeket, s úgy érzi, neki nem nyílik meg, próbálja szakember segítségét kérni.
Az online tér menekülés lehet a valóságtól
Sok esetben az online tér egyfajta menekülés a valóságtól. Ha egy olyan gyermek, akinek problémái vannak, érzelmileg zűrzavaros állapotban kerül be egy nem megfelelő online közegbe, nagy
veszélyek leselkedhetnek rá. Amúgy is a veszélykeresés jellemző ebben az életkorban, ami ha még egy túlzott elfogadás iránti vággyal, illetve a hierarchiában kiemelkedőbb pozíció elérésével társul, sajnos a morális gátakat, a szabályokat nagyon áthágó cselekvésekre ösztönözhet.”
Fotó: „nest557”
Eredeti írás: KOVÁCS GÁBOR LÁSZLÓ