Nagy István 
A kapcsolattartás időtartamát is növelhetik a jó magaviseletükkel az elítéltek, ha betartják a büntetés-végrehajtási intézetek szigorú szabályait. Márciustól ugyanis innovatív, kreditalapú kategóriarendszer határozza meg a szabadságvesztés büntetés-végrehajtási rendjét, együttműködő magatartással enyhébb besorolást kaphatnak a fogvatartottak.
Az új rendszer bevezetése jól illeszkedik a büntetés-végrehajtási szervezet elmúlt években megvalósított digitális és szakmai innovációinak sorába, amelyek Európában egyedülállóan proaktív kezdeményezéseknek számítanak.
„Minden kezdet nehéz alapon az új rendszerhez is idő kell. A fogvatartottak és a kollégák egyaránt érdeklődve fogadták az új rendszert, amihez az ismeretlentől való félelem is társult” – hangsúlyozta az elmúlt hónap tapasztalatait Somogyvári Mihály bv. ezredes, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet főosztályvezetője a Budapesti Fegyház és Börtönben.
Az ismeretek azt mutatják, az elítéltek örülnek, hogy aktívan hozzájárulhatnak az életrendjüket meghatározó feltételekhez, és végrehajtási fokozatuktól függetlenül olyan lehetőségeket is kapnak – amennyiben ezt kiérdemlik –, amik korábban nem álltak számukra rendelkezésre.
A rendszer ezáltal számukra is átláthatóbbá és könnyebben értelmezhetővé vált – hangsúlyozta.
Hogy néz ki az új kategória- és kreditrendszer?
A büntetés-végrehajtási kódex módosulása miatt márciustól ötfokozatú besorolási rendszert vezettek be az intézetekben. Ez felváltotta a korábbi három végrehajtási fokozat (fegyház, börtön, fogház) és végrehajtási rezsim (szigorúbb, általános, enyhébb) rendszerét. Somogyvári Mihály kiemelte,
az I. kategória a legenyhébb, az V. kategória a legszigorúbb. Az egyes kategóriákban eltérő az elítélt elkülönítése, őrzése, felügyelete és ellenőrzése, intézeten belüli mozgása, életrendje, a kapcsolattartási formák gyakorisága és mértéke, a személyes szükségleteire fordítható összeg, valamint a szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje, továbbá a magánál tartható tárgyak köre.
A bevezetett kreditrendszer lényege, hogy a fogvatartottak kreditpontokat tudnak szerezni, ha részt vesznek az intézetek által szervezett oktatásban, reintegrációs (például drogprevenciós, mentálhigiénés, képességfejlesztő, művészetterápiás) programokban, vagy munkát vállalnak. Somogyvári Mihály kitért arra is, hogy az elítéltek annyi kreditet gyűjthetnek, ahány hónapot az intézetben töltenek, így egy 10 éves időszak 120, egy év 12 kreditet jelent. A Befogadási és Fogvatartási Bizottság hathavonta értékeli a fogvatartottakat. Például egy hároméves börtönbüntetést töltő, aki hármas kategóriában kezdte a „pályafutását”, megfelelő idő elteltével akár egyes kategóriába is kerülhet.
A fogvatartott a határozatból látja, mikor van lehetősége a rendszerben történő előrehaladásra, hiszen az konkrét dátumhoz kötődik, ahogy a bírói felülvizsgálat is. Ez motivációt, egyben átláthatóságot biztosít az elítélt számára, hogy hány kreditet szerzett és/vagy veszített
– emelte ki a bv. ezredes. A későbbiek folyamán az úgynevezett KIOSZK-on az elítélt saját azonosítójával megnézheti előrehaladását vagy az ehhez köthető információkat.
A KIOSZK a magyar büntetés-végrehajtás EGY SPECIÁLIS, EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ FEJLESZTÉSE, amely a fogvatartottak kérelmeinek ügyintézését digitális térbe helyezi át.
A börtönfolyosókon elhelyezett KIOSZK-berendezések olyan vandálbiztos táblagépek, amelyek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára, és számtalan papíralapú kérelem benyújtását váltják ki.
Somogyvári Mihály elmondta, hogy az egyes fokozatok közti átjárást – börtönfokozatból fegyház- vagy fogházfokozatba átsorolást – csak bírói döntéssel lehetett elérni. „A börtönökön belül a különböző végrehajtási fokozatú elítélteket el kellett különíteni egymástól, azaz egy fegyház- és egy fogházfokozatú elítélt nem lehetett egy zárkában” – hangsúlyozta. Munkahelyen, rendezvényeken nem kellett szeparálni őket, de elhelyezésükben igen. Kiemelte, csak a végrehajtási fokozatokon belüli rezsim- és biztonsági kockázati kategória volt, amiről a büntetés-végrehajtási szervezet saját hatáskörben dönthetett.
A végrehajtási fokozatok rendszere sokkal inkább a múltban elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát fejezte ki, de nem tudott reagálni a fogvatartott aktuális együttműködésére, veszélyességére, a börtönön belüli magatartására hosszú évek távlatából sem, ami merevnek bizonyult, így szükséges volt egy olyan új rendszer bevezetése, amelyik rugalmasabban és dinamikusabban képes kezelni magát a fogva tartást és a fogvatartottat egyaránt
– mutatott rá a bv. ezredes.
A korábbi, merev besorolási és előmeneteli struktúrát jelentő végrehajtási fokozatok rendszeréhez képest a jelenlegi szabályozás progresszívebb működési kereteket adott, a kategóriarendszer szélesebb skáláján mozoghatnak az elítéltek, akiknek nagyobb előmeneteli és „önrendelkezési” lehetőségeket, a büntetés-végrehajtási szervezet számára pedig hatékonyabb korlátozó eszközöket jelent, de a szigorítási és enyhítési lehetőségek is jóval túlmutatnak az eddigi jutalmak vagy fenyítések, illetve a rezsimek lehetőségein.
Pszichoaktív szer birtoklása, kereskedelme, illetve személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelemsértés esetén az intézetparancsnok akár két kategóriával is visszasorolhatja a fogvatartottat, ami jóval komolyabb következményekkel jár, mint a korábbi rendszerben a végrehajtási fokozatok esetén a szigorúbb rezsimbesorolás.
Eredeti kategóriába is visszakerülhetnek
Az elítéltnek természetesen van lehetősége visszakerülni az eredeti kategóriájába, a kezdeti kategóriabesorolás és az ítélettartam függvényében akár 6 hónap alatt, ha ebben az időszakban együttműködő magatartást tanúsít. Az enyhébb kategóriák egyben kedvezőbb elhelyezési körülményeket és feltételeket is jelentenek. Minden elítélt számára nyitott a lehetőség az enyhébb kategóriák felé való elmozdulásra, függetlenül attól, hogy az adott személy jogosult-e bizonyos jogszabályok által biztosított kedvezményekre, amilyen például a feltételes szabadságra bocsátás vagy a reintegrációs őrizet.
A kreditrendszer a fogvatartott aktív együttműködését feltételezi, és azt „díjazza” kreditek megszerzésével, ezzel biztosítva a büntetés-végrehajtási szervezet és a büntetési célok nagyobb fokú érvényesülését.
Az új rendszer hatékonyságát folyamatosan monitorozzák – hangsúlyozta az ezredes. A tapasztalatokat értékelni fogják, az esetlegesen felmerülő problémákat azonnal orvosolják. Az elkövetkező fél-, egyéves periódusban a befolyó statisztikai adatok, a fogvatartottak előmenetele és a gyakorlati tapasztalatok fogják meghatározni az új fejlesztési irányokat.
(Borítókép: A Budapesti Fegyház és Börtön főbejárata 2022. április 28-án. Fotó: Nagy Tamás / Index)
Címlap fotó: Fotó Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
