Kós Zoltán 
Mozgósítás: egyre nehezebb lesz elkerülni a besorozást
„Kicsivel több mint két hét múlva, május 18-án lép hatályba az új mozgósítási törvény. Az ukrán parlament által április 11-én elfogadott jogszabály – amelyet azóta a házelnök és Volodimir Zelenszkij államfő is aláírt – nagy visszhangot váltott ki a polgárok körében és politikai szinten is. A jogszabály első sorban a katonai nyilvántartások naprakésszé tételét, és a mozgósítás alól kibúvók azonosítását célozza. Ugyanis a fronton elszenvedett veszteségek pótlása egyre nehezebb, az újoncok toborzása egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ennek oka, hogy elfogytak az önkéntesek (a háború elején annyian jelentkeztek, hogy sokakat el kellett utasítani) aki teheti, az elmenekül, aki nem, az bujkál. Sokatmondó szám, hogy a háború bő két évvel ezelőtti kezdete óta mostanáig 10 700 büntetőeljárást indítottak a hadkötelezettség megkerülése miatt. Bár a jogszabály még nem emelkedett törvényerőre, már most bizonyos paragrafusait kormány és minisztériumi rendeletek alapján elkezdték alkalmazni.
KISZó-összeállítás
Az elmúlt héten hatalmas port vert fel, hogy rendeletben tiltotta meg az ukrán külügyminisztérium, hogy a 18-60 év közötti férfiak Ukrajna külföldi külképviseletein megújíthassák hivatalos irataikat. Ennek oka, hogy a mozgósítási törvény elfogadása után a külföldön élő ukrán férfiak azonnal megrohamozták a külképviseleteket, igyekezvén még azelőtt új, hosszabb időre érvényes útleveleket kérni, hogy a friss előírások hatályosakká válnának. Egyik pillanatról a másikra tömegjelenetek, alakultak ki a külképviseleteknél azokban az országokban és városokban, ahol nagy számban élnek ukrán menekültek és vendégmunkások. Így például Prágában és Varsóban. Az új törvény ugyanis tartalmazza, hogy a tartósan külföldön élő, de katonai regisztrációval nem rendelkező ukrán férfiaktól megtagadhatják a konzuli szolgáltatásokat. A törvény értelmében 2 hónapjuk lesz arra, hogy nyilvántartásba vétessék magukat külföldön. Ehhez frissíteniük kell személyes adataikat a toborzóközpontál a konzulátuson, illetve telefonon vagy e-mailen keresztül a sorkatonai elektronikus rendszerben. Ha a hadköteles korú férfi nem frissíti adatait, a konzuli szolgálattól eltiltják, és pénzbírságot szabhatnak ki rá.
A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok konzuli szolgáltatásainak felfüggesztése április 23-án lépet életbe, és a mobilizációs törvény hatályba lépéséig tart. A külföldi kirendeltségek nem fogadják a hadköteles korú személyektől kérelmeket, sőt a korábban igényelt iratokat sem adják ki. Ukrajna lengyelországi konzulátusa mindaddig nem nyújt szolgálatatást hadköteles korú férfiaknak, amíg nem kap utasítást a külügyminisztériumtól. A külügyi tárca indoklása szerint a lépés hátterében az áll, hogy az ukrán állampolgárok ne bújhassanak ki azon kötelezettségük alól, hogy a területi toborzóközpontokkal rendezni kötelesek a katonai nyilvántartásba vételt, benyújtsák a rendelkezésre álló katonai regisztrációs dokumentumokat. Ugyanakkor nem minden konzuli szolgáltatás lesz korlátozva. A férfiaknak továbbra is kiállíthatnak személyi igazolványt, hogy visszatérhessenek Ukrajnába.
Dmitro Kuleba külügyminiszter a konzuli szolgáltatások felfüggesztésével kapcsolatban így nyilatkozott: „A teljes körű orosz agresszió körülményei között a fő prioritás az anyaország megvédése a pusztulástól. A külföldi tartózkodás nem mentesíti az állampolgárt az anyaországgal szembeni kötelezettségei alól. Éppen ezért utasítást adtam arra, hogy tegyenek intézkedéseket a hadköteles korú férfiakkal szembeni tisztességes bánásmód helyreállítására Ukrajnában és külföldön. Igazságos lesz”.
Az ukrán parlament hétfőn első olvasatban elfogadta az 10379. számú törvénytervezetet, amely a mozgósítási és katonai nyilvántartásba vétel megsértéséért kiszabható pénzbírságok mértékét szabályozza. Ennek értelmében jelentősen nőhetnek a kiszabható pénzbírságok. Jelenleg a katonai nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének elmulasztása adminisztratív jogsértésnek minősül, és 510–850 hrivnya bírságot vonhat maga után az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv 210. cikkelye alapján. A szabálysértés megismétlődése esetén 850–1 700 hrivnya bírság szabható ki. Amennyiben második olvasatig nem módosítanak a jogszabályon, a hadiállapot idején a védekezésre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért 17 ezertől 22 500 hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki a polgárokra, ugyanezért a tisztviselők és a jogi személyek 34 ezertől 59 500 hrivnyáig terjedő büntetést kaphatnak. Békeidőben az állampolgárok számára 5100-8500, tisztviselők és jogi személyek esetében 17-34 ezer hrivnya büntetést terveznek megállapítani. Ezzel egyidejűleg békeidőben a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért 3400-tól 5100 hrivnyáig terjedő pénzbírságot állapítanak meg, ismételt szabálysértések esetén vagy kiemelt időszakban ez az összeg 17 000-22 500 hrivnya között mozogna.
Hét elején jelent meg a hír, hogy a közép-ukrajnai Cserkaszi megye egyik területi toborzó irodája április 25-től ideiglenesen felfüggesztette a katonai szolgálat halasztására vonatkozó kérelmek és a mozgósítás alóli felmentést alátámasztó dokumentumok elfogadását. Alina Krivoseja, a szóban forgó toborzóközpont szóvivője a Suspilne közszolgálati tévécsatornának nyilatkozva elmondta, azért függesztették fel az eljárást, mert a Miniszteri Kabinetnek új algoritmust kell kidolgoznia a halasztási eljárás lefolytatásához. Emlékeztetett arra, hogy a városi toborzóiroda csak befogadta a kérelmeket, ezek alapján a halasztás jogszerűségéről szóló döntést a megyei toborzóközpont hozta meg. A szóvivő azt javaslta, hogy az érintettek vigyenek magukkal minden olyan dokumentumot, amely igazolja a halasztás jogosságát. Egyelőre egyedi esetről van szó, más régiók toborzóközpontjai nem jelentettek hasonló korlátozásokat. Mint arról korábban beszámoltunk, az új törvény értelmében továbbra is felmentést élveznek a 3 gyermekes családapák, az örökbefogadó szülők és azok, akik egyedül nevelik gyermeküket vagy fogyatékkal élő gyermekről, feleségről, közeli hozzátartozóról gondoskodnak. A diákok, a pedagógusok és a doktori hallgatók szintén felmentést élveznek, viszont a másoddiplomás képzésben részt vevőkre már nem vonatkozik a felmentés, amennyiben ugyanazon a képzési szinten tanulnak, mint amilyet már korábban megszereztek.
Az új törvény értelmében megszűnt a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas besorolás. Ismételten egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell átesniük mindazoknak, akiket korábban a katonaorvosi bizottság szolgálatra korlátozottan alkalmasnak nyilvánított. Ennek során megállapítják a katonai szolgálatra való alkalmasságot vagy alkalmatlanságot. A törvény 9 hónapot szab meg az ismételt vizsgálatok megejtésére.
Okszana Szuhorukova, a Védelmi Minisztérium Egészségügyi Főosztályának igazgatója egy napokban adott interjúban megerősítette, hogy a korlátozottan alkalmas minősítés megszűnésével négy új alkalmassági kategóriát vezetnek be: katonai szolgálatra alkalmas (teljes mértékben); alkalmas kiképzőközpontokban, toborzóközpontokban, támogató egységekben, katonai intézményekben és szervezetekben való szolgálatra, de alkalmatlan harcoló alakultkátoknál történő szolgálatra; alkalmas bizonyos szakterületekre (például felsőoktatási intézményekbe való felvételre jelentkezők), alkalmas meghatározott feladatok ellátására.
A Védelmi Minisztérium az Egészségügyi Erők Parancsnokságával és az Egészségügyi Minisztériummal közösen aktualizálta a katonai szolgálatra való alkalmasság kritériumait. Ezek a változások az „Ukrajna Fegyveres Erőinek katonaorvosi vizsgálatról szóló rendelet jóváhagyásáról” szóló 402. számú védelmi minisztériumi rendelethez kapcsolódnak. Ebben meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott hadköteles mikor alkalmatlan, illetve alkalmas. Mikor súlyos, mikor közepes és mikor enyhe az állapota.
„Az egészségi állapot és az adott betegség súlyossága alapján kategorizálják majd az állampolgárokat, hogy megfelelnek-e bizonyos feladatok ellátására” – magyarázta Szuhorukova. Az átdolgozott kritériumok, amelyeket a főosztályvezető említett, több ezer diagnózist tartalmaznak. Az egyes betegségcsoportokban a károsodás mértékétől függően állapítják meg valakiről, hogy teljesen alkalmas vagy alkalmatlan a katonai szolgálatra.
A háború bő két évvel ezelőtti kezdete óta mostanáig 10 700 büntetőeljárást indítottak a hadkötelezettség megkerülése miatt – közölte az ukrán főügyészség hétfőn a Hromadszke ukrán televízió kérdésre adott írásos válaszában. Az ügyészség kifejtette, hogy 2022-ben 2431 ilyen büntetőeljárást regisztráltak, viszont 2023-ban ezek száma már 6745-re nőtt. Körülbelül ugyanaz a dinamika marad idén is.
Az idei év első három hónapja alatt már több mint 1500 eljárást indítottak – tette hozzá a hivatal. A közlés szerint a 2022-2023-as évekre vonatkozó statisztikák viszont azt mutatják, hogy az eljárások körülbelül fele a tárgyalást megelőző szakaszban lezárult bűncselekmény hiánya, illetve a bűncselekményt megállapító jogszabály érvénytelensége miatt.
Az esetek kevesebb mint egyharmada jut el a tárgyalásig: 2022-ben 446, 2023-ban 1768, 2024 első három hónapjában pedig 258 eljárás került bíróság elé. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte: az Opendatabot bírósági nyilvántartás-figyelő internetes oldalon talált adat szerint a tavaly kihirdetett 1274 bírósági eljárás során hatvan esetben született tényleges szabadságvesztést tartalmazó ítélet.”
Fotó: IKÉ
Eredeti írás:
About the Author
Nagy István 
