„A cseh államfő azt javasolja, hogy Moszkva tartsa meg azokat az ukrán területeket, amelyeket a tárgyalások kezdetekor az orosz hadsereg ellenőriz.
„Ez lehetne az alapja valamilyen kompromisszumnak egy jövőbeli megállapodás keretében” – magyarázta Pavel.
A Nyugat túl óvatos és kockázatkerülő
Pavel beszélt a háború elvesztésének Kijevet fenyegető kockázatairól. Erre azért kerülhet sor, mert a Nyugat továbbra is túlzottan óvatos, és folyamatosan méricskéli az eszkaláció kockázatait Oroszországgal.
A cseh elnök kizárta, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hogy részt vegyenek az Oroszország elleni hadműveletekben. „Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Ukrajnában nem harcolhatunk Ukrajnáért, mert ez azonnal közvetlen konfliktust jelentene a NATO és Oroszország között, és Európában senki sem akar ilyen összecsapást” – magyarázta.
Az atlanti közgyűlés nyári washingtoni csúcsértekezlete előtt Pavel kijelentette, hogy az ukrán NATO-tagságáról folytatott vita most helytelen és nem időszerű, mert ahhoz előbb meg kell kötni a békemegállapodást. (Azaz a NATO nem fogadhat be olyan országot, amely éppen hadban áll.)
A cseh elnök bírálta az európai országok rugalmasságának hiányát is, főként az olyan döntések meghozatalában, amelyek biztosíthatják Európa katonai képességeinek gyors növelését. Szerinte az európai kormányok nem fogalmaznak meg egyértelmű követeléseket és nem kínálnak garanciákat a védelmi ipar számára. Eközben pedig Európa a második világháború óta legnagyobb biztonsági fenyegetésekkel néz szembe.
Korábban Vlagyimir Putyin is beszélt az Ukrajnával folytatott esetleges béketárgyalásokról. Moszkva a katonai konfliktus „átfogó, fenntartható és igazságos rendezését” akarja békés eszközökkel, és „nyitottak vagyunk az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre, de ezeknek a tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a konfliktusban érintett összes ország érdekeit, beleértve a mi érdekeinket is” – mondta az orosz elnök.
Ugyanakkor Putyin támogatta a válság békés megoldására irányuló kínai tervet, amelyet a háború kezdetének első évfordulóján mutattak be. A dokumentum 12 pontot tartalmaz, köztük „ az ellenségeskedés beszüntetését, az eszkaláció elkerülését és Oroszország és Ukrajna párbeszédre irányuló mozgásának támogatását”, valamint „a béketárgyalások újrakezdését”. Ez a vázlat azonban nem tartalmazza a tárgyalások megkezdésének konkrét előfeltételeit, sem azt a status quot, amelyben ez elindulhatna.”
Címlap fotó: © Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
