szerkeszto 
A Momentum kezet nyújtott volna, de Magyar Péter kesztyűt dobott az ellenzéki pártnak. Annak ellenére, hogy minden közvélemény-kutatás szerint a Magyar Péter-jelenség negatívan érinti a Momentum támogatottságát, korábban Donáth Anna inkább pozitívan nyilatkozott a politikába hirtelen berobbant új ellenzéki vezetőről, és még az együttműködés lehetőségéről is beszélt. Magyar Péter azonban „bűnben fogant” pártnak nevezte a Momentumot. A Momentum eltaktikázta magát, vagy Magyar Péter követett el hibát? Elemzővel jártunk utána a válaszoknak.
Május elején készült interjúnkban megkérdeztük Donáth Annát, a Momentum elnökét és európai parlamenti listavezetőjét, hogy mi a véleménye Magyar Péterről, illetve politikai aktivizálódásáról. Az ellenzéki politikus akkor azt mondta: vitathatatlanul Magyar Péter érdeme, hogy megmozdult valami az ellenzéki térfélen, és az emberek kezdenek kijönni az apátiából.
A Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nézzük meg, hova fut ki, amit elindított. Én nagyon remélem, hogy ez lesz végre az a tűz, ami az embereket fellelkesíti, és tényleg rendszerváltás lesz a vége.
A momentumos politikus arról is beszélt: az európai parlamenti választáson Magyar Péter versenytárs, de mivel közös cél az Orbán-rendszer leváltása,
nagyon reméli, hogy a vitás kérdéseket lezárva, a június 9-i választások után szövetségesként tudnak majd egymásra tekinteni.
Ugyanakkor azt is megjegyezte Donáth Anna, hogy a Momentum szavazóinak vannak aggályai Magyar Péterrel kapcsolatban, de nagyon kíváncsian tekintenek az általa megszemélyesített új politikai jelenségre. Azt is kifejtette, hogy szerinte egyáltalán nincs rendben, ha a legkisebb kritikára is olyan vehemensen reagálnak a követők, mint Magyar Péter szimpatizánsai. Azóta Donáth Anna már más lapoknak is adott interjút, de lényegét tekintve újat nem mondott, az viszont csattanós pofonként érte az ellenzéki pártot, hogy a HVG interjújában Magyar Péter nem csupán az együttműködés lehetőségét ütötte el, de még a Momentum politikai belépőjének számító NOlimpia-kampánynak is odavert.
A HVG lapinterjújában megkérdezték Magyar Pétert, hogy el tudna-e képzelni együttműködést a Momentummal.
Van még Momentum?
– kérdezett vissza Magyar Péter, majd arról beszélt, hogy nem vár semmilyen leszakadó pártpolitikust sem a politikai formációjába. „Annyi kiváló jelentkezőnk van, hogy nincs szükségünk levitézlett politikusokra. Egy bűnben fogant pártéra sem” – jegyezte meg a Tisza Párt alelnöke. Aztán azt is kifejtette, hogy bűn alatt a NOlimpia-kampányt érti.
Egy nemzeti ügy ellenében kampányolt a Momentum
– tette hozzá.
A Momentumban érthető módon felfortyantak, Donáth Anna azt írta, Magyar Péter megbélyegezte azt a 266 151 embert is, akik aláírásukkal támogatták, hogy népszavazás legyen a 2024-es olimpiarendezésről. A pártelnök szerint Magyar Péter „a rogáni propaganda szavaival” támadta meg a Momentumot, miközben a NOlimpia-kampányuk „az államcsődtől mentette meg az országot”.
A Momentum nem bűnben fogant, hanem a rendszer és az oligarchák ellen hozták létre hazaszerető, liberális fiatalok. Magyar Péter talán kereshetne egy tükröt, és megkérdezhetné magától, hogy tényleg erkölcsi referenciává akarja tenni az elmúlt tizennégy évét, amit a NER szolgálatában töltött
– üzente Magyar Péternek Donáth Anna, aki egy későbbi bejegyzésében azt is írta, hogy a Tisza Párt alelnökének tempója, retorikája és arroganciája élesen szemben áll mindazzal, amit liberálisként a világról gondolnak.
A közvélemény-kutatások szerint a Momentum bajban van, 2019-ben friss erőként két európai parlamenti mandátumot is szerzett, most öt százalék alatt mérik a párt támogatottságát, ami azt jelenti, megvan az esélye, hogy mandátum nélkül marad. Ez egyértelműen bukás lenne a párt számára. A felmérések és az elemzők szinte egyöntetűen azt állítják, hogy a Magyar Péter-jelenségen a Momentum bukott a legtöbbet. De mintha a párt erről Magyar Péter „pofonjáig” nem akart volna tudomást venni, ráfordulva a választási kampány utolsó két hetére azonban már lehet, hogy ennek nincs nagy jelentősége.
Kovács Jánost, a PegaPoll vezető elemzőjét arról kérdeztük, miben hibázott a Momentum, illetve Magyar Péter lesújtó véleménye a NOlimpia-kampányról hogyan befolyásolhatja a megítélését az ellenzéki térfélen.
Nem jött össze a pólusképzés
„Ha ellenzékváltásról egyelőre nem is beszélhetünk, azért jelentős átrendeződés zajlik az ellenzéki térfélen. Ennek egyik mozgatórugóját a korábbi ellenzéki kínálattal elégedetlen, új alternatívát kereső, Magyar Péter körül összpontosuló választói tömegek adják” – jelentette ki Kovács János az Indexnek. Mint kifejtette, az új alternatívát kereső szavazók politikai értelemben több irányból érkeztek, nem feltétlenül állnak azonos értékbázison, de összeköti őket a kormányváltás vágya, és ehhez a célhoz potens erőt, karizmatikus karaktert keresnek.
Magyarban egy olyan feltörekvő politikust látnak, aki képes réseket ütni a hatalmi monoliton. Az ellenzéket formáló másik dinamikát a Demokratikus Koalíció integrációs stratégiája jelenti, amelynek lényege, hogy a kisebb, marginalizálódó pártokat a DK függő helyzetű, társutas szereplőivé tegye, tovább erősítve Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjának vezető szerepét az ellenzéken belül. Az egykor szintén ellenzékváltást ígérő, később az összefogás részeként választási vereséget elszenvedett, több vezetőváltáson is átesett, a DK-val szemben ismét a konfrontáció útjára lépő Momentum ebben a versengésben komoly szövetségesek nélkül maradt, miközben nem sikerült visszafejlődnie a kvázi középpárti támogatottsági szintre
– állapította meg az elemző.
A Momentum belső, szervezeti problémái, a korábbi ellenzéki kínálatba való besimulás, a Donáth Anna vezetői szerepéhez kötött, túlzó várakozások Kovács János szerint visszavetették a párt ellenzéken belüli pólusképző stratégiájának sikerességét, Magyar Péter menetelése pedig elszívta a növekedési tartalékait, illetve aktív szavazóinak egy részét.
„A választók hosszú távon általában jutalmazzák a realitásérzékkel találkozó politikai következetességet és politikusi állhatatosságot, viszont büntetik azokat a szereplőket, akik túl gyakran vagy simulékony módon változtatják elveiket, politikai partnereiket vagy éppen a közösségnek irányt mutató pártvezetőket. Ahol a szervezeti építkezés hosszabb időtávon nem képes kompenzálni a politikai arénába újonnan belépő szereplőket körüllengő varázs múlását, sőt, a kilépések, átigazolások túlságosan gyakorivá válnak, ott a rekrutációtól kezdve az innovációs képességig komoly problémák jelentkeznek” – mutatott rá a PegaPoll vezető elemzője.
Mivel a politikai momentum, felhajtóerő most egy másik, új szereplőt emel fel, aki az ellenzéki szavazók széles rétegeinek szimpátiáját élvezi, Kovács János úgy véli, a Momentumnak csak azokban a kérdésekben áll érdekében konfliktust vállalnia, amelyek a párt önmeghatározása szempontjából lényegesek – például a Momentum genezisének nevezhető NOlimpia-kampány megítélésének ügyében.
„Az európai parlamenti választáson önálló listával induló Momentum a kampány során helyesen jár el, ha saját arcélét, egyedi ajánlatát kidomborítva beleáll a vitákba, már csak azért is, mert az európai politika dimenziójában képes újat, mást mondani, mint ellenzéki versenytársainak többsége. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az önkormányzati választást követően, és különösen a 2026-os országgyűlési választásokig formálódó ellenzéki erőtérben a pártnak szüksége lehet erős szövetségesekre. Az egyes ellenzéki formációk lehetőségeit, mozgásterét, viszonyrendszerét nagyban befolyásolják majd a június 9-i választások nyomán kirajzolódó, új politikai realitások” – szögezte le az elemző.
Újabb vezetői válság lehet a vége
Kovács János beszélt arról is, hogy Donáth Anna nem tudta tartósan növekedési pályára állítani a Momentumot, az ellenzéki vezető szerepért a DK-val való versenyfutás helyett egy ideig inkább már a Kétfarkú Kutya Párttal viaskodott szavazókért a párt. De ez is addig tartott, amíg meg nem jelent a horizonton Magyar Péter mozgalma, és az ellenzéki párt korábbi stagnálása csúszópályára módosult.
Az ellenzéki választók nagy többsége nem látta meg a Momentum elnökében a karizmatikus vezetői szerepet, aki tömegeket mozgat meg és sikerrel hívhatja ki Orbán Viktort vagy akár Gyurcsány Ferencet. Donáth Anna részben megörökölte azt a helyzetet, amibe a 2022-es választási vereséget, felbomló helyi koalíciókat és kilépéshullámot követően a Momentum került. Talán leginkább abban hibázott, hogy úgy igyekezett megújítani a párt krédóját és új alapokra helyezni az ellenzéken belüli viszonyrendszerét, hogy ehhez nem tudott az ellenzéki kánonból kilógó politikai tartalmat, populáris üzeneteket kapcsolni, amelyek hívószóként hatva megerősíthették volna a közösségépítéshez szükséges csoportképzést, igazolva a Momentum pólusképző, különutas politikáját
– vélekedett az elemző.
Azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a következménye, ha nem lesz egy mandátuma sem a pártnak, Kovács János elmondta:
A Momentumot is szorítja a teljesítménykényszer, hiszen számukra a 2019-es európai parlamenti választás hozta meg a várva várt sikert, így a küszöbön álló választásnak a pártok erősorrendjén túlmutató, szimbolikus jelentősége is van. Ráadásul Donáth Anna pártelnök egyike a párt két európai parlamenti képviselőjének, akinek így a politikai teljesítményéről is véleményt formálhatnak a választók. Amennyiben nem sikerülne az öt százalékot elérnie és legalább egy mandátumot szereznie a Momentumnak, az nagy valószínűség szerint újabb vezetői válságot idézne elő a pártban. Ebben a helyzetben már rövid távon is tarthatatlanná válna az önálló irányvonal követése és még inkább felértékelődne a szövetségi politika, illetve az ellenzéken belüli koalíciókötés kívánalma.
Kockázatos stratégia, de akár be is jöhet
Az Index kérdésére válaszolva, hogy Magyar Péter nem vétett-e hibát a NOlimpia-kampány kritikájával, a PegaPoll vezető elemzője kifejtette: a Momentum első kezdeményezése kisebb részben szólt a tényleges ügyről, vagyis az olimpiarendezésről szóló népszavazásról, nagyobb részben egy single-issue ügybe sűrített, általános rendszerkritika volt, ami találkozott a kormányváltást akaró választók rendszerbontó attitűdjével.
Kovács János szerint Magyar Péter – bár a kegyelmi botrány mentén aktivizálódott – ma különleges ügy nélkül is megszemélyesíti a rendszerkritikát, és az ellenzéki szavazók nagy része a hirtelen jött népszerűség és a nagy várakozások okán jóval elnézőbb az irányában, így több kiszólást, akár önkritikát is megengedhet magának, mint a többi ellenzéki szereplő.
Érdemes talán megjegyezni, hogy Magyar Péter támogatói bázisa egyelőre igen képlékeny és választásszociológiai értelemben heterogén. Új szereplőről, fiatal formációról van szó, így a közvélemény- és választói attitűdkutatásokra sem támaszkodhatunk nagy biztonsággal. Egy politikusnak viszont mindig beszélnie kell valamilyen célközönséghez, akár disszonáns üzenetek, értékkonfliktusok vállalása árán is. Magyar többször is elmondta, hogy politikai meggyőződését tekintve inkább polgári liberális, és célja többek között a kormánypártokról lemorzsolódó szavazók megszólítása is. Ehhez nyilvánvalóan olyan üzeneteket is meg kell fogalmaznia, amelyek pozitív fogadtatásra lelhetnek a jobboldali körökben, ugyanakkor még az ellenzéki szavazók toleranciaküszöbén belül maradnak
– hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, hogy ez egy kockázatos kommunikációs stratégia, azonban a közbeszéd hazai polarizációjából következő éles szembenállás oldása, nemzeti ügyek mentén történő összebékítése, a szekértábor-logika időnkénti elhagyása kellően újszerű lehet ahhoz, hogy a választók széles tömegei előtt valódi alternatívaként hasson.
Donáth Anna a Facebook-oldalán közölte: a nemtelen vádak után az lenne a minimum, hogy Magyar Péter rendesen vállalja a politikai véleményét, és vállalja azt is, hogy valaki visszaszól neki. „Akár egy vitában. De nem teszi. Nem azért, mert gyáva. Hanem úgy tűnik, azért, mert a liberálisokat és a korrupcióellenes harcot ugyan megveti, de a liberális és korrupcióellenes voksokra szüksége van” – jegyezte meg a Momentum elnöke. Valóban úgy tűnt, hogy a feltételeket kifogásoló Magyar Péter nem lesz ott a köztévé által az EP-listavezetőknek szervezett vitán, és bejelentette: a helyszínre, a Várkert Bazárhoz szervez tüntetést. De legutóbb a 24.hu-nak már azt mondta, hogy ott lesz a köztévé vitáján. Ha tényleg összejön a vita, az egyik utolsó alkalom lesz arra, hogy a szereplők megmutathassák egymással szemben, miért érdemesebbek a választók bizalmára.”
Címlap fotó: Cseh Katalin, Donáth Anna és Fekete-Győr András 2019. május 26-án© Fotó Huszti István / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
