A pécsi székesegyház felújítása óriási szenzációt jelentett a 19. században
Kós Zoltán 
A pécsi székesegyház felújítása óriási szenzációt jelentett a 19. században
„Ennyibe került a restauráció
Június 21-én tartották a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház felújításának 133. évfordulóját jelző ünnepi szentmisét. Az egykori felújítás jelentőségét illetően most dr. Czobor Béla, hajdani művészettörténész sorait hívjuk segítségül, de azt is eláruljuk, mennyibe kerültek anno az átfogó munkálatok a pécsi székesegyház felújítása során.
A 2024. június 21-i szentmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálta, s egyben a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola végzős hallgatói is itt vették át diplomájukat. Az 1891-ben újra felszentelt, teljes neoromán stílusban restaurált pécsi székesegyház felújítása hazánkban, az Osztrák-Magyar Monarchiában is kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Az 1891. június 21-i újraszentelés Ferenc József jelenlétében zajlott, ami önmagában mutatja fontosságát.
A felújítás nem csak egyház- és kultúrtörténeti szemszögből, hanem gazdasági szempontból is jelentős volt, rengeteg mesterember, építő, faragó, festő érkezett a városba a munkálatok idején.
Számos korabeli tanulmány, újságcikk akadhat kezünkbe a témában, hiszen a korabeli sajtó sem maradt közömbös a nagyszabású felújítás iránt.
A katedrális pompáját őszinte tisztelettel örökítette meg többek között dr. Czobor Béla, a kor elismert régésze, művészettörténésze és római katolikus papja.
Hazánk legrégibb székesegyházának ünnepélyes fölszentelésére ma utazott le az apostoli király. A nemzet figyelme a hagyományos ragaszkodás bensőségével fordul oda, hol a király koronája ragyog. Van ünnep ismét az országon! Ünnepel a vallásos kegyelet, mely az ősök által emelt alkotásokat elpusztulni nem engedi; ünnepelnek a szépmüvészetek, melyek vetélkedve siettek régi fényébe helyezni vissza a századok viharaitól megtépett épületet, közel kilencz százados emlékét és tanúját a nemzet viszontagságos történetének. A pécsi dóm alapítása felnyúl az első apostoli király koráig. Oly emléke az nemzetünknek, mint a szent korona, mely Szent István homlokát érinté, melyhez fogható nincsen széles e hazában
– írta a szerző a Vasárnapi Újság 1891. június 21-i számában.
Ugyanezen évben a Magyar Iparművészet lapban is publikált, kiemelve, a hazai epítéstörtenetben „kimagasló mozzanatot képez a pécsi székesegyház román művészeti! újjá építése, mely kilenc évi (1882— 1891) megfeszített tevékenység eredményéül” jött létre.
Mennyibe került a pécsi székesegyház felújítása?
A projekt költségei meghaladták az előirányzott 700,000 forintos keretet, 1,700,000 forintba kerültek a munkálatok.
A jelentős összeget a székesegyház uradalmainak jövedelméből fedezték.
Bárhová nézzen a szem, a feltűnő fény és pompa mellett választékosságot, szigorú stílszerűséget talál. A kilenc évi szakadatlan munka árán újjáépített dóm összes költségei mintegy 1.700,000 forintra rúgtak. Ebből kőanyagra 215,000 ft, heti munkabérekre 250,000 ft, kőfaragóknak 215,000 ft, képfaragó és mintázóknak 73,000 ft, szobrászoknak 48,700 ft, festőművészeknek 213,300 ft (ebből a dekoratív festés 111,200 ft-ot emésztett föl), az orgonákra 30,000 ft adatott ki; míg br. Schmidt Frigyes segédmunkásaival együtt csak 80,000 ft-ot kapott, a mi kilenc évre felosztva nem tesz ki évi 9000 ft-ot!
– írja Czobor.
Kilenc év előtt, midőn a pécsi püspök felhívására a dóm újjá építésének terveit külön füzetben ismertettük, előre jeleztük, hogy az újjáépített pécsi dóm Magyarországnak nemcsak első székesegyháza, de egyik büszkesége lesz! Aki megtekinti a pécsi dómot, jóslatunknak igazat fog adni
– fogalmazott az egyházi szakértő 133 évvel ezelőtt. Jóslata mind a mai napig igaznak bizonyul.”
Fotó: IKÉ
Eredeti írás: MOHAY RÉKA
About the Author
