A kínai EL POPOLA ĈINIO eszperantó nyelven interjút közölt Thürmer Gyulával, a Magyar Munkáspárt elnökével. Az interjú készítői: Pietro Fiocchi, Chen Ji kaj Gao Shuyuan
Az alábbiakban megismerkedhetnek az interjú magyar változatával. Az eredeti olvasható az alábbi linkeken:
http://esperanto.china.org.cn/2024-07/24/content_117327882.htm
http://espero.chinareports.org.cn/2024-07/24/content_117327895.htm
Kérdés: A Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. Kongresszusán választott Központi Bizottságának nemrégiben lezárt harmadik plenáris ülése a reformok további elmélyítésére összpontosított a kínai modernizáció előmozdítása érdekében. Mit gondol, milyen hatással lesz ez az ülés a kínai gazdaságra? Lesz – e további lehetőség Kína és Magyarország gazdasági együttműködésére?
Válasz: A KKP 20. Központi Bizottságának harmadik plenáris ülésére nagyon nehéz helyzetben került sor. Meg kellett válaszolnia néhány alapvető kérdést. Helyes-e a KKP Nemzeti Kongresszusa által elfogadott politika a megváltozott nemzetközi körülmények között? Képes-e Kína fenntartani stabilitását és gazdasági fejlődését? Mit kell tennie a KKP – nek, hogy megőrizze vezető szerepét a kínai társadalomban?
A KKP 20. Központi Bizottságának harmadik plenáris ülése pozitív választ adott ezekre a kérdésekre.
A KB jóváhagyta a Hszi Csin-ping elvtárs vezette Politikai Bizottság jelentését, és kijelentette, hogy Kína komoly eredményeket ért el az elmúlt években, és ezek az eredmények stabil alapot teremtenek Kína gazdasági és társadalmi fejlődésének folytatásához, ugyanakkor a belső stabilitás fenntartásához és a KKP vezető szerepének fenntartásához a modernizációban és általában a szocialista építésben.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Kínának folytatnia kell az átfogó reformokat. Úgy döntöttek, hogy 2035-re Kína minden tekintetben befejezi a magas színvonalú szocialista piacgazdaság építését, tovább javítja a kínai sajátosságú szocializmus rendszerét, korszerűsíti Kína politikai rendszerét és kormányzási képességét, és alapvetően megvalósítja a szocialista modernizációt.
Ez a fő döntés a kínai gazdaság és a kínai társadalom további fejlődésének erős politikai hátterét jelenti.
A KKP KB megerősítette Kína békeszerető külpolitikáját. Történelmi jelentőségű, hogy Kína továbbra is szilárdan elkötelezett a béke független külpolitikájának folytatása mellett, és elkötelezett a közös jövővel rendelkező emberi közösség előmozdítása mellett.
Kifejezte Kína készségét az „Egy Övezet, Egy út” nagy projekt folytatására és a más országokkal való együttműködés elmélyítésére. A kínai modernizáció mélyreható reformjáról és átfogó előmozdításáról szóló döntés megteremti a hatékony magyar- kínai együttműködés anyagi alapját.
Kérdés: Hogyan értékeli a kínai modernizációt, és mit gondol, milyen hatással van ez a modernizáció a világ többi részére?
A kínai modernizáció történelmileg új jelenség. Nem a magántőke érdekeit szolgálja, hanem az egész társadalom jólétét. Nem elszigetelt kérdésekre vonatkozik, hanem a nagyszabású projektek komplex elemzését és megvalósítását mutatja be.
Nagyon optimista vagyok. Kína nemcsak Kína nemzeti fejlődéséről beszél, hanem jövőjét összekapcsolja a világ más részeinek jólétével. A KKP KB döntése, hogy folytatja a globális fejlesztési kezdeményezést, a globális biztonsági kezdeményezést és a globális civilizációs kezdeményezést, széles lehetőségeket kínál a világ más részein is.
A külügyek munkájához kapcsolódó tervezett intézményi reformok pozitív hatással lehetnek a gazdasági együttműködésre és általában a globális kormányzási rendszerre.
Kérdés: A „Hszi Csin-ping: Kína kormányzása” című könyv negyedik kötetében Hszi Csin-ping kínai elnök azt javasolta, hogy Kína nyitott ajtó politikája ösztönözze a világgazdaságot. Kína továbbra is magas szintű nyitottságot fog megvalósítani, és megkönnyíti a szabad kereskedelmet a világ többi részével: hogyan befolyásolja ez a politika a világgazdaságot?
Válasz: A nemzetközi színtéren különböző szereplők vannak. Az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei egy amerikai vezetésű világot szeretnének fenntartani. Az Egyesült Államok és az EU aláássa a Kína és az EU közötti gazdasági együttműködést. A NATO egy világméretű koalíciót akar létrehozni. Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland vezetőit meghívták a washingtoni NATO-csúcstalálkozóra.
Ennek a nyugati politikának az eredményeként a világ két részre osztható: az Egyesült Államok barátaira és ellenségeire. Most láthatjuk, hogy a világ két része egyre inkább elszigetelődik egymástól.
Nyilvánvaló, hogy ez az USA-EU politika sértheti a különböző országok érdekeit, és nagyobb konfrontációhoz vezethet. A legtöbb ország ellenzi. A magyar kormány a blokkok nélküli világért küzd, és hangsúlyozta a konnektivitás alapvető fontosságát.
Kína hangsúlyozta, hogy nincs geopolitikai konfliktus vagy alapvető érdekellentét Kína és az EU között. A Kína-EU kapcsolatok stratégiai jelentőségűek és globális befolyással bírnak. Az emberiség képes túlélni a tényleges veszélyes helyzet a két fél fenntartani a folyamatos és szilárd fejlődés, és a közös munka, hogy megfeleljen a globális kihívásoknak.
Kína azon döntése, hogy folytatja a nyitott ajtók politikáját, politikai bátorítást és új gazdasági impulzusokat adhat a kétirányú nyitás előmozdításához, a nemzetközi koordináció megerősítéséhez, valamint a világbékéhez, stabilitásához, fejlődéséhez és jólétéhez való hozzájáruláshoz.
Magyarország, mint az EU soros elnöksége, pozitív szerepet kíván játszani a Kína-EU kapcsolatok szilárd és stabil fejlődésének előmozdításában, valamint a megfelelő interakciók megvalósításában.
