Navracsics Tibor felsorolta, miben van elmaradása Magyarországnak az EU átlagához viszonyítva
szerkeszto 
„A digitális gazdaság és társadalmi index alapján Magyarország minden tekintetben az EU-s átlag alatt helyezkedik el a digitális szolgáltatásokat tekintve – világított rá Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az AI Summit 2024-en tartott előadásában. Arra is rámutatott, hogyan javít a problémán a kormány, például a Digitális Állampolgárság Programmal, amellyel személyes jelenlét nélkül, egy alkalmazáson keresztül intézhetjük az ügyeinket.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az AI Summit 2024-en tartott előadást Kanyarban előz a technológia címmel. A miniszter előadását azzal kezdte, hogy kifejtette, fontos foglalkozni azzal, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) mire lehet használni a kormányzati politikában és a területfejlesztésben.
Amit ma az AI-ról tudunk, az nagyon kevés ahhoz képest, amit jövőre tudni fogunk
– fogalmazott a miniszter, majd hozzátette, minisztériuma már tavaly létrehozott egy munkacsoportot, amely kifejezetten azt vizsgálja, hogy hogyan lehet a mesterséges intelligenciát beépíteni a területfejlesztési politikába.
A Magyar Zene Házában tartott előadásában Navracsics elmondta, hogy Magyarország számára 2004 óta az abszolút mérőpontot az uniós átlagfejlettségi szinthez mért fejlettség jelenti. Ezt úgy számolják, hogy az unió átlagfejlettségi szintjét 100 százaléknak veszik, és ehhez mérten jelennek meg a különböző területek fejlettségi szintjei. Budapest például 2022-ben az uniós fejlettségi szint 158 százalékán állt.
2004 óta Magyarországon van felzárkózás a fővároson kívül is, kivéve Nyugat-Dunántúlon, ahol van egy kis visszaesés, amelyet valószínűleg a nyugati munkaerő-elszívás gátol. Leginkább elmaradott régiónk az Észak-Alföld, amely csak 50 százalékon áll, de jelentős különbségek vannak hazánkon belül.
Budapestnek kellene húznia a régiót
„Ha húzná Budapest a régiót, akkor elmondhatnánk, hogy a Budapest körüli régiók is növekednének” – világított rá Navracsics Tibor.
Budapest több mint kétszeresét mutatja fel az átlagnak, miközben a vármegyék többsége a magyar átlag alatt helyezkedik el
– derült ki az ábráról, amelyet a miniszter vetített ki. Megjegyezte, a legnagyobb vitájuk Budapesttel, hogy a Budapesten megtermelődő energiák, amelyek a főváros számára a versenyelőnyt jelentik, minél jobban kisugározzanak, azaz a Budapesten kívüli régiók is részesüljenek az előnyből.
Kivetített egy hőtérképet, amelyen az látszik, hogy például Svédország, Dánia, Észak-Olaszország, Kelet-Spanyolország a legfejlettebb térségek. Az EU regionális versenyképességi mutatója szerint a közép- és kelet-európai térségek valamennyire elmaradtak, de fejlődőben vannak.
Az országon belül a járási szint a legfontosabb fejlesztéspolitikai szempontból. Ha a magyar egy főre eső átlagos GDP-t nézzük, akkor látjuk, hogy Budapest itt is kiemelkedik.
Ami örvendetes, hogy kelet felé is látunk már olyan járásokat, amelyek az átlagos fejlettségi szint felett helyezkednek el, így húzómotorjai lehetnek a magyar gazdaságnak
– mutatott rá Navracsics. Ezek 2022-es adatok, így még egyes nagyberuházások hatásai nincsenek benne, ezért egyes területeken kedvezőbb lehet a helyzet, elég csak a BYD-ra gondolni.
Az oktatás helyzete
A fejlettségi szintet jól mutatja a társadalom műveltsége is. Az érettségi adatok megmutatják a déli országrész rossz helyzetét, amire még inkább ráerősítenek a felsőfokú végzettségűek statisztikái. A miniszter szerint ezért nemcsak gazdasági fejlesztési és ipari beruházásokra van szükség, hanem olyan társadalmi intézkedésekre is, amelyek megágyaznak a gazdasági beruházásoknak.
A tíz legjobb magyar gimnázium közül kilenc budapesti, egyedül egy vidéki iskola jutott be a legjobbak közé, a veszprémi Lovassy László Gimnázium.
Szerénytelenül jegyzem meg, hogy én pont a Lovassy László Gimnáziumban végeztem
– tette hozzá a miniszter, majd megjegyezte, hogy ennek valószínűleg nincs köze az iskola kimagasló teljesítményéhez.
A legjobb 50 középiskola adatai is budapesti túlsúlyt mutatnak, itt azonban már megjelennek a járásközpontok, megyeközpontok, viszont a Dél-Dunántúl régióból a legjobb 50 közé sem tudott bekerülni iskola, ami jól mutatja a terület elmaradottságát.
Hol van 5G?
Az 5G mobilinternettel legalább részben lefedett régiók térképét vetítette fel a miniszter, amiből kiderült, hogy itt is azok a járások vannak többségben, ahol az érettségizettek száma magasabb. Szerinte nagyon pontos diagnózist lehet mindezek alapján felállítani. Rámutatott, hogy a digitális gazdaság és társadalmi index alapján (DESI)
Magyarország minden tekintetben az EU-s átlag alatt helyezkedik el a digitális szolgáltatásokat tekintve.
A digitális közszolgáltatásokban például az uniós átlag 87,3, mi pedig 57,4 százalékon vagyunk, a digitális technológia integráltságában és megannyi más területen is nagy elmaradások látszanak. Ezt már észlelte a kormány, és nagy fejlesztéseket kezdett el, például a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP). Azt kérte a hallgatóságtól, hogy regisztráljanak a programra a kormányablakok valamelyikénél.
Egy alkalmazás letöltésével egyre bővülő ügykörökben, személyes jelenlét nélkül intézhetjük az ügyeinket
– mutatott rá a program előnyeire. A Digitális Állampolgárság Programnál a céljuk az volt, hogy egyszerű legyen, életesemény-központú – például gyermekszületés, házasodás, elhalálozás. A közigazgatás egy új dimenzióval gazdagodik.
A mesterséges intelligencia felhasználása
A miniszter szerint az adatvezérelt szakpolitika megerősödésére ad lehetőséget a mesterséges intelligencia, hiszen a humán erőforrások is mérhetőek. A pontosabb adatkezelés és adatösszegzés révén pontosabban célzott beavatkozásokra lesz lehetőség, valamint az eredmények is visszamérhetővé válnak, vagyis azok alapján meg lehet tervezni a következő lépéseket, és lehet reagálni a korábbi döntések okozta változásokra.
A közigazgatás számunkra nem csak a kormányhivatalok összegzése, hanem a közigazgatás a cselekvő állam
– szögezte le Navracsics Tibor, aki szerint ez azt jelenti, hogy minden, ami kormányzati döntések meghozására szükséges, az beletartozik a közigazgatásba. Ebből a szempontból négy csapásirányt jelölt ki a minisztérium:
- A kísérleti modellek alapján elindított okosvárosok, amelyek lehetővé teszik az adott városok közigazgatásának meggyorsítását és okosítását az ügyféladatok alapján.
- A népegészségügy és járványkezelés okosítása, amely a betegutaktól kezdve a gyógyszerfelhasználásig észszerűsítheti az egészségügyet, ezzel csökkentve a kórházakra és orvosokra rótt terheket.
- A környezeti fenntarthatósági adatok összegzése, hogy okosabb megoldások jöjjenek létre a fenntarthatóság jegyében.
- A gazdaságfejlesztés területén a megszerzett adatok bekapcsolásával sokkal okosabb és pontosabb fejlesztéseket lehet létrehozni.
Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a fejlesztéspolitikát?
A kormányzat politikai tervezése és a végrehajtás-döntéstámogatás megalapozottabb lesz a mesterséges intelligenciával – vetítette előre Navracsics. Elmondta, hogy léteznek már hazai jó gyakorlatok, a NAV-nál, az egészségügyben, a fejlesztéspolitikai döntéseknél már most is nagy szerepet játszik az AI, de ugyanígy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is használják a turizmust érintő adatvezérelt fejlesztésekhez.
Most készül a dél-dunántúli modellprogram, amely során az AI-t használjuk, és a program kialakítása során a mesterséges intelligencia révén feltérképezett tendenciákra, megalkotott diagnózisra támaszkodva hozzuk meg a döntéseket.
Elmondta, hogy több területről érkeznek az adatok, például a klímavédelem, agrárium, várostérségek fejlesztése, közlekedési infrastruktúra és a turizmus, amelyek felhasználásával és összeolvasztásával a nagy térségi programot tudják kialakítani. Megjegyezte, hogy természetesen eleinte lesznek a programnak gyermekbetegségei, de ezeket igyekeznek majd minél előbb kiküszöbölni, végül pedig látványos lesz a versenyképességi fejlődés. „
Címlap fotó: Nagy Tamás / Economx
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Nagy István 
Kós Zoltán 
