„Bár konkrét megállapodás még nem született, az Index információi szerint két jelentős kormányrendelet-módosítás következhet, amelyek mindent megváltoztathat a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Egyrészt hivatalosan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma állapítja meg az éves emelések mértékét a jövőben, másrészt úgy tudjuk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elérte, amit akart: hivatalosan is elkezdik közelíteni az átlagbérek 50 százaléka felé a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig. Pontosan úgy, ahogy azt korábban lapunknak adott interjújában beharangozta.
Folyamatosak az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, de eddig a tárgyalásokon konkrét számok nem hangzottak el, sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldaltól – tudta meg az Index. Papíron nagyjából egymillió ember keres minimálbért és garantált bérminimumot. Rögtön az elején érdemes felidézni, amit legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert mondott erről a kérdésről.
A tárcavezető szerint sokan emlegetik, hogy az Eurostat szerint a minimálbérek uniós összehasonlításában Magyarország az utolsó előtti helyen áll, de szerinte ez minden szakmaiságot mellőz, hiszen az effektív minimálbér mutatja meg a valós képet, ami a súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Nagy Márton hangsúlyozta, garantált bérminimum más tagországban nem létezik, ezért, ha korrekt összehasonlítást akarunk csinálni, akkor effektív minimálbért kell számolni itthon.
A minimálbér átlagosan 482 ezer forint az Európai Unióban, az effektív magyar minimálbér 306 ezer forinttal pedig a 17. helyen áll a közösségben, a régióban az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. „Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.” Majd a tárcavezető kiemelte,
az alacsonyabb jövedelműeket közelíteni kell az átlagbérekhez. Mindez azt is jelenti, hogy a jövedelempolitika nagyon erősen felértékelődik a gazdaságpolitikán belül.
Most az Index úgy értesült, jelenleg azért nincsenek számok a jövő évi béremelésről, mert nem sikerült tisztázni, hogy a garantált bérminimumnak középtávon mi lesz a szerepe – a kérdés az, hogy az ágazati tarifamegállapodásnak át tudja-e venni a szerepét. „Úgy tűnik, a kormányzat részéről átfogó jogszabály-módosítás nem lesz” – hallottuk az egyik forrásunktól. Most kizárólag technikai pontosításokat szeretnének elvégezni, de feltehetően lesz egy csavar idén.
Egy fontos rendelet érkezhet a napokban
Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal hosszú távú bérmegállapodásra törekszik – ezt több, egymástól független forrásunk megerősítette. Jelenleg hároméves időszakban gondolkodnak. Azonban úgy tudjuk, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalta azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szerda délután landolt a Stratégiai Kabinet asztalán. Ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, és ezt a rendeletet napokon belül kihirdethetik a Magyar Közlönyben.
Ennek értelmében mostantól egyértelműen a VKF lesz megjelölve arra, hogy a jövőben hivatalosan is a testület állapítsa meg a minimálbért és garantált bérminimumot.
Mondhatná egy minden részletet ismerő olvasónk, hogy ez gyakorlatilag eddig is így volt. Igen ám, de nem hivatalosan, ráadásul lesz csavar. A rendelet az Index információja szerint referenciaértéket is tartalmaz, amihez a jövőben viszonyítják a minimálbért.
Ugyanis – egy másik kormányrendelet-módosítás értelmében – 2025-től elkezdik lépcsőzetesen felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért – pont úgy, ahogy azt korábban Nagy Márton pedzegette elsőként az Indexnek. Ez lesz a viszonyítási alap. „2027-re elérhető a kijelölt a szint” – mondta lapunknak az egyik munkáltatókat képviselő szervezet vezetője.
A másik része a rendeletnek pedig az időszakra vonatkozik. A jelenlegi tudásunk szerint: „a minimálbér tárgyalásoknak a megkezdési időpontjától visszafelé számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereset lesz” valamilyen formában az irányadó. Gyakorlatban pedig ez azt jelenti, ha októberben kezdődnek el a tárgyalások, akkor onnantól négy negyedévet kell visszafejteni. Azonban az Index úgy tudja, nem automatizmusról lesz szól mostantól. Hiszen jogos igény mind a két féltől, hogy a pályát módosíthatják a makrogazdasági adatokat ismeretében. Nem lehet a bérmegállapodásnak az a végeredménye, hogy munkahelyek szűnjenek meg.
Mindenkire hatással van ez a döntés
„A szociális vetületeket nem lehet figyelmen kívül hagyni!” – emelte ki a forrásunk, amit a munkáltatók is elfogadnak. Tehát az elmúlt időszak inflációs kihívásai nem jelenthetik, hogy a legkevesebbet keresők legyenek a tárgyalási sorozatok végén a kárvallottak. Ráadásul a minimálbérnek nem csak bér, hanem szociális funkciója van, valamint bizonyos juttatások alapját és a maximumát is ez képezi.
Fontos azt is hozzátenni, hogy a béremelés a gazdaságot is élénkíti: azontúl, hogy az emberek többet tudnak fogyasztani, magasabb költséget generál a vállalatoknak, és így elsőre kevesebb profitjuk lesz, de így ugyanakkora eredmény eléréséhez végül hatékonyság növelésre kényszerülnek. Így lesznek fejlesztésekre és beruházásokra „kényszerítve”.
Az erős bérdinamika alapja a magasnyomású gazdaságnak, amit az Orbán-kormányok rendre választanak konjunktúrákba.
Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi interjúja szerint konjunktúrára készül: „a magyar gazdaság a fellendülés, a konjunktúra kapujában áll”. A jelentős béremelések, a hitelágon finanszírozott beruházásokkal fűtik igazán a gazdaságot, és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is otthonosan mozog a magasnyomású gazdaságban.
Mielőtt folytatnánk a további hatásokkal érdemes megjegyezni a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait: 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A minimálbér nem önmagában létezik, az egész gazdasági és bérstruktúrára kihat, így több dolgot is meghatároz. Egyrészt meghatározza a minimálbért keresők bérét – ők jellemzően alacsonyan képzettek, alkuerejük nincs, jövedelmük alacsony, tehát az ő életminőségük szempontjából meghatározó a minimálbér alakulása. A második szempont a többi munkavállaló bére
– ezt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza mondta az Indexnek. Hiszen a minimálbér közvetlenül hat a kicsit magasabb bérkategóriákban – el kell kerülni a bérek összetorlódását. Ugyanakkor egy indikáció minden bérkategóriában arról, hogy milyen mértékű lehet a piaci béremelkedés az adott évben.
Ez a lépés elengedhetetlen
A szakértő szerint a harmadik szempont a gazdaság fehéredése. „Sajnos még mindig jellemző a munkavállalók minimálbérre (garantált bérminimumra) való bejelentése és ezen felül a maradék zsebbe fizetése. Egy jelentősebb minimálbéremelés tudja tehát fehéríteni is a gazdaságot.” A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint
A piaci várakozás most olyan 12 százalék körül lehet. Kormányzati forrásból mi is hasonló számokról hallottunk. Tehát a piaci és kormányzati várakozás nem tér el érdemben.
„A fő kérdés azonban nem is a minimálbér alakulása, még akkor is, ha sok esetben ez van a figyelem középpontjában, ez jelenik meg a statisztikai mutatók között. A gyakorlatban sokkal fontosabb ennél a garantált bérminimum szintje, hiszen ez mintegy háromszor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér, így összességében nagyobb hatást gyakorol a munkaerőpiacra. Ennek kapcsán egyelőre kevés az indikáció, de remélhetőleg itt is lesz egy érdemi, akár a 10 százalékot is elérő emelkedés” – tette hozzá Regős Gábor.
A magasnyomású gazdaságpolitikán túl Magyarország felzárkózásának is fontos eleme a bérszínvonal felzárkózása. Ez lényeges a munkavállalók itthon tartása szempontjából is. „Ez pedig nem megy magától: bár sok szakmában a bérek maguktól, piaci alapon is tudnak növekedni, ez közel sem általános, így a munkavállalók jelentős részének bérére, életszínvonalára kihat a minimálbér.”
Regős Gábor végezetül hozzátette, a minimálbér hat a keresetek szintjére, ezen keresztül a fogyasztásra és végső soron a gazdaság teljesítményére is, így érthető, hogy minden szereplő kiemelten figyel rá. „Ezt én inkább előnyösnek, mint hátrányosnak érzem. Hátrány akkor lehet, ha a minimálbér meghatározása nem szakmai alapon történik és a minimálbér értékét túlzottan alacsony vagy túlzottan magas szinten határozzák meg – mindkettőnek van ugyanis káros következménye.””
Címlap fotó: Nagy Márton 2024. szeptember 17-én© Fotó Szollár Zsófi / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
