„Öngondoskodás
Évről évre nő a nyugdíjasok száma. Míg 2000-ben 1,6 millióan voltak, addig 11 évvel később már 1,7 millió, tavaly pedig jócskán – százezerrel – meghaladta a 2 milliót a statisztikai hivatal adatai alapján. Vajon közülük hányan készülnek arra, hogy az első nyugdíj jóval kevesebb lesz, mint az utolsó fizetés?
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. A napokban elvégzett kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Portfolión megjelenő cikkekben folyamatosan számolnak majd be. A kutatásban arra keresték a választ, hogyan készülnek az érintettek arra, hogy az első nyugdíj jóval kevesebb lesz, mint az utolsó fizetés volt.
Az első nyugdíj jóval kevesebb, mint az utolsó fizetés
A kérdéssel kapcsolatban a környezetünkben mi is kutakodtunk. Egyik női olvasónk három hónap múlva lesz nyugdíjas. Értelmiségi pályán dolgozott egész életében, és gyakorlatilag a negyven éves munkaviszonyát elérte, így élt a kedvezményes lehetőséggel, és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt lehet nyugdíjas.
– Nem tudom, milyen lesz majd az az állapot, a nyugdíjam alig lesz több, mint a fizetésem fele. A hiányzó összeget pótolni tudom különböző eddigi megtakarításokkal: önkéntes nyugdíjpénztári tag vagyok, van nyugdíj biztosításom, az előbbin 800 ezer, az utóbbin 3 millió forint körüli összegre számíthatok. A férjem rokkant nyugdíjas, jövőre lesz majd saját jogú nyugdíjas, akkor valamivel több pénzt kap. A megtakarításokkal egy darabig elleszünk, de hogy mi lesz ha az elfogy? Fogalmam sincs. Eddig a két felnőtt lányomat is tudtam segíteni, van három unokám. Majd spórolunk, nincs más lehetőségünk. Csak az egészségügyre, műtétekre ne kelljen költeni, mert akkor nagyon kevés lesz a megtakarításunk.
Egy másik – szekszárdi férfi – olvasónk a következőkről számolt be: – Nincs megtakarításom, fogalmam sincs hogyan lesz ezután. Februártól leszek nyugdíjas, a feleségem még dolgozik, így az ő fizetése még teljes összegű lesz. Majd amin tudunk spórolunk, ruhán, étkezésen, csak ne romoljon el a tévénk, mosógépünk, villanytűzhelyünk, és ne legyünk annyira betegek, hogy magánkórházba kelljen menni. A két fiam támogatására nem nagyon számíthatunk, ők is hónapról hónapra élnek. A számláinkat eddig mindig pontosan fizettük, remélem ez ezután is így lesz.
Mostanra nagyjából 1,5 millióra tehető hazánkban azoknak a száma, akik félretesznek idősebb korukra, amire azért van szükség, mert a nyugdíjak összege általában jelentősen elmarad a bérektől. Ez a különbség pedig évről évre növekszik, az átlagnyugdíj tavaly 208 ezer forint volt Magyarországon. Különösen érintett csoport például a vállalkozóké, őstermelőké, akik az alacsonyabb társadalombiztosítási járulék fizetés miatt várhatóan alacsony állami nyugdíjra lesznek jogosultak – írta a portfolio.hu
Érdemes kiegészíteni az állami nyugdíjat megtakarításokkal
Vagyis úgy lehet készülni, hogy az első nyugdíj jóval alacsonyabb lesz az utolsó fizetésnél, éppen ezért az állami nyugdíjat szinte mindenki számára érdemes kiegészíteni más megtakarításokkal is, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudjuk tartani a nyugdíjas évek alatt is.
Akik úgy döntenek, hogy szeretnék bebiztosítani az időskori anyagi helyzetüket, alapvetően három megtakarítási lehetőség közül választhatnak.
Jelenleg a magyar állam három különböző nyugdíj-előtakarékossági formát: a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) támogatja.
A három kategória jellemzői eltérőek lehetnek, azonban egymással kombinálhatóak, ezért minden esetben egyedileg érdemes megvizsgálni, hogy mi a legjobb választás az adóvisszatérítés optimalizálásának figyelembevétele mellett.
Ezekben a konstrukciókban az a közös, hogy a megtakarítók minden befizetésük után 20 százalékos SZJA-jóváírásra jogosultak (feltéve, hogy fizetnek személyi jövedelemadót).”
Fotó: Illusztráció / Forrás: MW
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA