szerkeszto 
„Asztrofizikusok a termodinamika törvényei alapján modellezték, mivel jár a technikai fejlődés. Az eredmény kissé ijesztő lett.
Egy fejlett civilizációnak mintegy ezer éve van, mielőtt az általa előidézett klímaváltozással elpusztítja a bolygóját – állapították meg a Floridai Műszaki Egyetem munkatársai. A modellek szerint mindez akkor is bekövetkezik, ha kizárólag megújuló energiát használnak. Az eredmény szenzációsan nyomasztó, és bár eddig egy hivatalos tudományos folyóirat sem fogadta el közlésre, egy gondolatkísérletet megér.
A modell abból indult ki, hogy az emberiség energiafogyasztása exponenciálisan nőtt a XIX. századi ipari forradalom óta. 1800-ban mintegy 5653 terawattórát fogyasztottunk, ez 2023-ra 183 ezer terawattórára nőtt, ami gyakorlatilag a Napból érkező energiával azonos. Ennek az energiának jelentős részét szén és földgáz égetésével állítjuk elő – de ha nem így lenne, a nap- és szélenergia használata mellett is folytatódna az exponenciális növekedés.
Az amerikai légkörkutató ügynökség, a NOAA adatai szerint a légkör átlagos hőmérséklete 1850 óta 0,06 Celsius-fokkal nőtt évtizedenként. A tempó 1982 óta háromszorosára, 0,2 fokra nőtt évtizedenként, és az évszázad közepére tovább gyorsul.
Minek ez a nagy pörgés?
A floridai Manasvi Lingam római kollégájával, Amedeo Balbival arra próbált kérdést kapni, hogy a fejlődésnek és az energiafogyasztásnak van-e fenntartható modellje. A termodinamika második főtételéből indultak ki, amely szerint a hő átadása visszafordíthatatlan folyamat, ezért nem létezhet például perpetuum mobile, és ezért nincs tökéletes energiahatékonyság, vagyis mindig keletkezik hulladékhő. Ez a hulladékhő akkor is tovább fűti a bolygót, ha megújuló forrásból származik.
Olyan ez, mint egy szivárgó fürdőkád. Amíg kevés víz van a kádban, elfolyik egy kis víz, de ahogy megtelik, egyre több víz folyik el, és elárasztja az egész házat
– illusztrálta az elméletet Amedeo Balbi professzor.
Az elárasztott ház esetünkben az élhetetlenné váló klímát jelenti. Ez nemcsak az emberiségre nézve rossz, de az idegen civilizációkra nézve is. A Fermi-paradoxon is erről szól: hogyan lehet, hogy a milliárdnyi galaxis milliárdnyi csillaga és még több bolygója közül sehol sem találtunk értelmes életet? A rejtélynek rengeteg megfejtése létezik. A technológiai hőhalál 1000 éves határvonala egy újabb lehetséges megoldás, ennyi idő kozmikus léptékben elenyésző, egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy egy civilizáció felfedezhető legyen. A Föld egy ilyen csapás után százmillió év alatt térne vissza a régi, élhető állapotába.
Eredetileg Freeman Dyson ötlete volt, hogy az idegen civilizációkat a nagy mennyiségű hulladékhő alapján lehet a legkönnyebben felderíteni – amennyiben nem főnek meg tőle azon nyomban. A bolygó exponenciális felmelegedésének gondolata Mihail Budijko szovjet légkörkutatóig nyúlik vissza, aki még 1969-ben írt arról, hogy a fejlődéssel a hulladékhő mennyisége is nő, és idővel felérhet a Napból érkező energia mennyiségével.
Lingam ennek ellenére mégsem gondolja, hogy közel a vég. A potenciális kihalás fenyegetésével szembenézve több stratégia is lehetséges: minél gyorsabban az űrbe vagy más bolygókra kell telepítenünk az energiatermelést, vagy még egyszerűbb, ha leállítjuk a növekedést.
Ha egy faj az egyensúlyt választja, és harmóniában él a környezetével, a leszármazottai évmilliárdokig élhetnek
– vélekedett az asztrofizikus. (LiveScience, Universe Today)”
Címlap fotó: © Fotó cokada / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
