Olyan rendszer jöhet létre Magyarországon, amilyen még sehol nincs a világon
szerkeszto 
„Kedd délelőtt tartották az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában Tuzson Bence igazságügyi miniszter éves meghallgatását, aki beszámolt az Igazságügyi Minisztérium célkitűzéseiről, tevékenységéről. A tárcavezetőt négy ellenzéki képviselő több ügyben is kérdezte.
Tuzson Bence azzal kezdte beszámolóját, hogy az egyik legfontosabb feladat az igazságügyi rendszer esetében olyan jogrendszer teremtése, amely átlátható. Az európai jogrendszerekre nézve azt látják, hogy az utóbbi években főleg az uniós jogalkotásnak köszönhetően egyre több szabályozás alakul ki, bonyolult és nehezen átlátható jogrendszer jön létre.
A tárcavezető egyidőben deregulációért felelős kormánybiztosként is dolgozott, az utóbbi években rengeteg olyan jogszabály volt, amivel kapcsolatban ezt a munkát elvégezték, de egyfajta illúzió azt elérni, hogy dereguláción keresztül egyszerűsíteni fogják a jogrendszert, mert a rendszer annyira összeforrt az uniós jogrendszerrel, ezért más eszközökhöz kell nyúlniuk az átláthatóság érdekében.
Alapvető célkitűzésnek azt tekintettük, hogy olyan jogrendszert hozzunk létre, ami elősegíti az ország versenyképességét
– fogalmazott a miniszter.
A cél elérése érdekében több intézkedésbe kezdtek. Januártól működő szabályozás, hogy minden jogszabályhoz preambulumot fűznek. Ez meghatározza a jogszabály értelmezési keretét, ami segítség a polgárok, valamint a jogásztársadalom számára is.
Átalakítják a Nemzeti Jogtárt is. Tuzson Bence kifejtette, nincs közhiteles jogszabálytár, ezért szeretnének létrehozni egyet, ami a polgároknak is segítséget nyújt a jogszabályok értelmezéséhez. Olyan jogszabálytárt szeretnének – jövő év végére készülhet el –, amely mesterséges intelligenciával van megtámogatva, nagy találati pontossággal működhet jogi kérdésekre történő keresés esetén. A miniszter szerint még sehol a világon nem működik ilyen. A közhiteles nyilvántartások helyzetét is rendeznék, most átláthatatlan a helyzet.
A miniszter az online csalásokról is beszélt, amelyeknek folyamatosan emelkedik az elkövetési értéke, ezért a kormánynak és az Országgyűlésnek fel kell lépnie ez ellen. Két törvénycsomagot készítettek elő, az egyiket el is fogadta a parlament, az augusztusi hatálybalépésétől körülbelül 200 millió forintot sikerült „megfogni”.
Tuzson Bence a fentieken túl több témát is érintett beszámolójában:
- A magyar uniós elnökségről elmondta, az egyik legfontosabb célkitűzésük a versenyképesség javítása, ide is beemelték a jogi versenyképességre vonatkozó elképzelésüket. A miniszter úgy látja, amikor szabályokat alkot az EU, általában csőlátással teszi, egy-egy szakkérdésre reagál, de sokszor nélkülözi a szélesebb kitekintést.
- Fontosnak tartották azt is, hogy a minisztérium folyamatosan figyelje a jogszabályok érvényesülését.
- Jelentés készül a kormány számára a büntetőeljárások felgyorsításáról.
- Kiemelte az áldozatvédelem fontosságát, az áldozatsegítő központok mellett kisebb áldozatsegítő pontokat is létrehoznak.
- Az állatvédelemben is folyamatos javulás látható.
Megsorozták az ellenzéki képviselők a minisztert
- Az uniós jogállamisági eljárás ügye: mi a kormány stratégiája ezzel kapcsolatban? Bár ez nem tartozik a miniszter hatásköréhez – külön uniós minisztérium működik –, a DK-s képviselő aggasztó jeleket lát, „mintha a kormány ezzel nem foglalkozna”.
- Jónak gondolja-e a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését? „Hogy a hivatal még a kormányzat által felügyelt hivatalok, hatóságok szerint is túlterjeszkedik azon a törvényi kereten, amit a parlament elfogadott” – mondta Sebián-Petrovszki László.
- „Ön kikérheti a legfőbb ügyésztől anonimizált formában a jogorvoslattal nem támadható iratokat. Hány alkalommal kért ki ilyen iratokat, és milyen ügyekben?”
- „Mi a véleménye arról, hogy Simonka György adott egy interjút, amiben hosszan elmagyarázza, hogy hogyan működik az igazságszolgáltatás és az ügyészség politikai ráhatással?”
A momentumos Fekete-Győr András kérdések sorával készült:
- „Ha orosz csapatok lépnék át a határt, harcolna-e Magyarország védelmében, vagy egyetért Orbán Balázs kijelentésével? Kész-e arra, hogy a tiszteletre méltó felmenőinek emlékét is őrizve elhatárolódjon Orbán Balázstól?”
- „Orbán Viktor hibának nevezte Orbán Balázs megadáspárti, áruló, esküszegő nyilatkozatát. Arra is emlékszünk, hogy a kegyelmi botránnyal kapcsolatban a Fidesz sok helyütt elmondta, a jobboldalon a hibáknak is van következménye. Nem látunk semmilyen következményt. Ön szerint milyen következménye kell hogy legyen a hibának?”
- „A kommunista rezsimmel szemben határozzák meg magukat, létrehoztak egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt, aminek létrejött a kutatóintézete, ennek élére sokunk megdöbbenésére egy korábbi III/III-ast neveztek ki. Hogyan egyeztethető össze ez az ön igazságügyi miniszteri filozófiájával?”
- „Kész-e drasztikusan szigorítani a sajtó-helyreigazítási perekben és az ezekhez kapcsolódó személyiségi jogi perekben kiszabható büntetési tételeket?”
- „Mi az oka annak, hogy nem hozta nyilvánosságra, hány megfigyelési kérelmet hagyott jóvá a 658-ból? Hallgatnak most le vagy figyelnek most meg ellenzéki politikusokat? Hallgatnak most le vagy figyelnek most meg újságírókat?
- „Hány ügyészségi iratba nézett bele, és ezek milyen ügyek voltak?”
Apáti István (Mi Hazánk) is több témával szembesítette a minisztert, például:
- A végrehajtóügy után történtek-e belső vizsgálatok a minisztériumban, azok milyen eredménnyel, milyen következménnyel jártak?
- A koronavírus-oltásokkal kapcsolatban gondolkodnak-e kártérítésben?
- Miért nem lépnek a gigatechcégekkel szemben, amelyek „nincsenek bevonva a közteherviselésbe” és „beavatkoznak a választások végeredményébe”.
- Kaptak-e a miniszterelnöktől utasítást arra, hogy kidolgozzák a készpénzhasználat alkotmányos védelmét biztosító szabályozást?
- Apáti István megemlítette azt is, a bíróságok, ügyészségek részéről folyamatos létszámhiányról, alacsony fizetésekről hall.
Jakab Péter (független, Nép Pártján) arról beszélt, mindig meglepődik azon, hogy „van igazságügyi miniszter, de nincs igazságszolgáltatás”. A képviselő azt a kérdést tette fel, hogy „van igazságszolgáltatás ott, ahol Völner Pál még mindig szabadlábon lehet?”. Jakab Péter ezt „maffiaállamnak” hívja.
„Az biztos, hogy én ott lennék az elsők között, aki harcol”
Tuzson Bence válaszában kijelentette:
Az Európai Unió történetében szégyenfolt, hogy ilyen típusú jogállamisági eljárások elindulnak, megfoghatatlan követelmények mentén. Valahol kicsit emlékeztet minket a kommunizmus időszakára, amikor olyan követelményeket állítottak fel, amelyek mögött nem volt jogi szabályozás. Egyik országgal szemben nem ugyanazt a követelményt állítják fel, mint a másik országgal szemben.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel kormány írt egy levelet az Európai Bizottságnak, és a jogállamisági eljárást különböző ígéretek után egyik napról a másikra megszüntették, ami a kettős mércét mutatja. Tuzson Bence jelezte, hogy például az igazságszolgáltatási csomagot már elfogadta az Országgyűlés, „nem mintha a korábbi működésben bármi befolyása lehetett volna a kormánynak az igazságszolgáltatási rendszerre”.
A kormány egyébként nyitott az értelmes javaslatokra, de olyat, ami szembemegy Magyarország érdekeivel, nem tudnak elfogadni. Tuzson Bence úgy látja, az egész ügy „politikai kérdés, tulajdonképpen politikai zsarolási eszköz”.
Tuzson Bence a szuverenitásvédelemmel kapcsolatban leszögezte, az nemcsak magát a hivatalt jelenti, hanem az egyik legfontosabb alapelv is, amelyet végig kell vezetni a jogrendszeren, de a hivatalt is fontos intézménynek tartja. A hatáskörét figyelemmel kísérik, jelen pillanatban információkérési lehetősége van, valamint együttműködési kötelezettség áll fenn. Az eljárási szabályok kimunkálásában és a jogkövetkezmények tekintetében még lehet feladatuk, ha valaki nem működik együtt a hatósággal.
Ha bárki bármikor Magyarország szuverenitását megtámadná, az biztos, hogy én ott lennék az elsők között, aki harcol, hogy Magyarországot megvédjem
– válaszolta Fekete-Győr András kérdésére Tuzson Bence.
A miniszter több ellenzéki felvetésre is reagált:
- A sajtóperekről elmondta, Magyarországon vannak bíróságok, vannak hatásköreik, meg tudják ítélni a helyreigazítási pereket, az ítéleteket pedig végre kell hajtani. Tuzson Bence úgy látja, nem szabad újságírókat kriminalizálni.
- A megfigyelésekkel kapcsolatban tisztázta, hogy ebben az esetben a miniszter egy dolgot vizsgál: ha ütközik a magánérdek és a közérdek, akkor ezt a két jogot mérlegelve dönt, hogy melyiknek ad elsőbbséget.
- Uniós pénzek jönnek Magyarországra, ráadásul ezeknek még csak a töredékét hívták le, bőven vannak uniós források.
- Önmagában nincs bíróhiány, az lehetséges, hogy az elosztás valahol nem megfelelő, ez szervezési kérdés.
- Jakab Péterrel közölte, az általa említett ügy épp folyamatban van, ezeket nem kommentálják.”
Címlap fotó: Tuzson Bence és Fekete-Győr András. Fotó: Balogh Zoltán / MTI, Szollár Zsófi / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
