szerkeszto 
„Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben – állapította meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója, Bede-Fazekas Ákos és Somodi Imelda.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írták, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásának változása várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz. Az éghajlati jellemzők éven belüli alakulása olyan rejtett módokon is hat, amelyek eddig elkerülték a modellezők figyelmét. Az eddig ismert modellek az éven belüli hőmérséklet- és csapadékeloszlás megváltozása miatt félrevezető tudományos eredményeket adhatnak – írták.
A közleményben emlékeztettek, hogy a fajok várható elterjedését több úgynevezett bioklimatikus változó segítségével szokás meghatározni, amilyen például az év legcsapadékosabb negyedévének hőmérséklete. Viszont az ezek alapjául szolgáló időszakok – az úgynevezett jellegzetes éghajlati időszakok, mint a legcsapadékosabb negyedév – az éghajlatváltozás miatt eltolódhatnak.
Sőt, ez az eltolódás könnyen rejtve is maradhat – tájékoztattak. Mint írták, a jellegzetes éghajlati időszakok elcsúszása csökkenti a bioklimatikus változókat használó elterjedésmodellek megbízhatóságát, különösen ha a modellező nincs tudatában ennek a rejtett hatásnak.
„Vajon csak Magyarország kerül ilyen – modellezéstechnikai szempontból – szerencsétlen helyzetbe a jövőben? Vagy ez a probléma a Föld egészét érinti, esetleg néhány régióját kiemelten is?” – idézték Bede-Fazekas Ákos kutatási kérdéseit a tájékoztatásban.
„Tudtuk, hogy az eredmény – bármi lesz is – nemcsak minket érdekel, hanem más elterjedésmodellezőknek is fontos információval szolgálhat. Ehhez azonban az irdatlan adatmennyiséget és a belőle kihámozható eredményeket valahogyan szintetizálnunk kellett” – emelte ki a kutató a közleményben.
A HUN-REN kutatói a Föld egészét felölelő négy klímamodellt, négy forgatókönyvet és négy jövőbeli időszakot feldolgozó elemzésüket a rangos Global Change Biology című tudományos lapban publikálták. A tanulmány bemutatja azokat a területeket, amelyek a jellegzetes éghajlati időszakok eltolódásában leginkább érintettek.
A kutatók több példát is találtak a jellegzetes éghajlati időszakok két hónapot meghaladó eltolódására, és hat hónapos – az elképzelhető legnagyobb – várható eltolódására is. Mint írták, fennáll a veszély, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
A hosszú évezredek alatt a nyár elején lehulló csapadékhoz alkalmazkodott növény- és állatfajokat jelentős próbatétel elé állíthatja, ha a csapadék nagy része inkább az őszi-téli hónapokban hullik majd le, amikor már nem igazán tudják hasznosítani. Ez a fajok elvándorlásához, rosszabb esetben pusztulásához vezethet.
„A fás szárú növények például a csapadék nyárról télre történő átstrukturálódásához kevésbé tudnak alkalmazkodni, mert télen nincs levélzetük. Így még ha el is maradnak a fagyok – amelyek szintén gátolnák a fotoszintézist – nem tudják bepótolni a nyári növekményt. Szemben a füvek által uralt gyepekkel, amelyek könnyebben kizöldülnek egy enyhe csapadékos télen, és akár még el is száradhatnak egy aszályos nyáron anélkül, hogy teljesen elhalnának” – idézték a közleményben a kutatókat, akik hozzátették, hogy az egyéves mezőgazdasági kultúráknak valószínűleg még nagyobb kihívás a csapadék áthelyeződése.
„A trópusokon több helyen várható mind a hőmérséklettel, mind a csapadékkal összefüggő jellegzetes éghajlati időszakok eltolódása, de a mérsékelt és a sarkvidéki égövben is számos területen várhatóak ilyenek” – összegezte a térképes elemzéseket Somodi Imelda a közlemény szerint.”
Címlap fotó: Sárszentmihály, 2024. augusztus 13. Elszáradt napraforgó levelek a Fejér vármegyei Sárszentmihály közelében 2024. augusztus 13-án. MTI/Vasvári Tamás
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
