„Az élővilágunkat egykor uraló gerinctelenek köréből 518 millió éve élt lényekkel kezdődött meg a gerincesek kialakulása.
A Kínai Tudományos Akadémia számolt be arról a felfedezésről, amelyben az eddig ismert legősibb gerinceseket mutatták be, a Science hasábjain közzé tett tanulmányban. A kambrium elején élt, és kb. 518 millió éve kihalt jünnanozoák (jelentése: jünnani állatok) csoportját vizsgálva jutottak arra a szakemberek, hogy ez az állatcsoport lehetett a mai gerincesek legközelebbi ősi rokona.
A jünnanozoák lágy testű állatok voltak, nevüket a kínai Jünnan tartományról kapták, ahol a maradványaikra rábukkantak. A kutatók most ezen maradványok minden korábbinál jobb felbontású képalkotó vizsgálatait végezték el, összesen 127 példányt mértek fel. Ezen állatok anatómiai jegyeivel kapcsolatban a szakértők évtizedeken át ellentmondásos adatokat kaptak, ezen segített most a jobb felbontás. A feltételezések szerint az ősi gerincesek egy garatív nevű képződményét keresték, s volt, amely vizsgálat megtalálta, míg más vizsgálat pedig nem bukkant a nyomára.
A vizsgált példányokban kiválóan megőrződött széntartalmú nyomok vannak, ennek köszönhetően végezhették el az állat részletekben gazdag, finomszerkezeti vizsgálatait és geokémiai elemzéseit. A használt technológiák, mint többek között a röntgen-mikrotomográfia, vagy többféle spektroszkópiás vizsgálat feltárta, hogy a jünnanozoák garatában megtalálhatóak a kizárólag a gerinceseket jellemző sejtes porcok, ez pedig azt jelenti, hogy ez az állat a gerincesek ősei közé tartozott. A vizsgálatokból kiderült, hogy a jünnanozoák a legprimitívebb és legkorábbi elődei voltak a ma élő gerinceseknek.
A vizsgálatok során olyan anatómiai részleteket sikerült kimutatniuk az állatok garatjában, amelyet a ma élő állkapocs nélküli halakban (pl. az ingolákban vagy a nyálkahalakban) találni, ezzel pedig a gerincesek evolúciójáról is részletesebb képet kaptak a szakemberek.”
Címlap fotó: CAS / YANG DINGHUA
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.