Űripari sikertörténet: beszállítóból integrátori szerep

Ha csupán katonai szempontból vizsgáljuk, műholdakon alapszik a helymeghatározás, a kommunikáció, a felderítés és a hírszerzés, akárcsak a ballisztikus rakéták elleni védelem. A technológia fejlesztések ezen területe azonban alapvetően kettős felhasználású, így a Föld körüli pályákra már felbocsátott, illetve a jövőben felbocsátandó műholdak többsége is. Ennek elsősorban nemzetbiztonsági és szuverenitási szempontból van kiemelkedő jelentősége, ahogyan arra többek között az orosz-ukrán háború tapasztalatai is rámutatnak.

A kettős felhasználású fejlesztés és gyártás egyre hangsúlyosabbá válik a világ minden területén, ami nagyban köszönhető a privát szektor térnyerésének is az űriparban. Ennek hátterében elsősorban a piaci viszonyok megváltozása áll, hiszen az újra felhasználható rakétatechnológia lecsökkentette az űreszközök kilogrammonkénti felbocsátásának árát. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy sokkal költséghatékonyabb több, kisebb súlyú műholdat felbocsátani, mint egy-egy nagyobbat, hosszú évtizedekre. Járulékos haszon ráadásul, hogy így a felbocsátott űreszközök fejlettsége is jobban lépést tud tartani a szinte fékezhetetlen mennyiségű és gyorsaságú technológiai vívmánnyal.

A magánszektor úttörője egyértelműen a SpaceX, az Elon Musk tulajdonában álló amerikai űrkutató vállalat, mely éppen a napokban írt történelmet azzal, hogy Starship nevű rakétarendszerének hordozórakétája sikeresen visszatért a kilövőállomásra. A vállalat alapjaiban reformálta meg az űripari szektort, teljes paradigmaváltást hozva magával. A korábbi konszolidált, „nagyok” által leuralt űrpiac ugyanis feldarabolódott, teret teremtve a kisebb államoknak, illetve azok kisebb cégeinek, amik ennek köszönhetően már be tudnak kapcsolódni piacképes szolgálatatásokkal az űripari hálózatba.

Ennek jelentőségét a környező országok is felismerték már, azonban sok helyen gyerekcipőben jár még a terület – elsősorban start-up vállalkozásokra támaszkodva – így régiós szinten Magyarország az élmezőnyben szerepel. Nagyobb képet vizsgálva, európai szinten az Európai Űrügynökség (ESA) fogja össze és szabályozza az országok tevékenységét. Az egyik – ha nem a – legfejlettebb űriparral Franciaország rendelkezik a kontinensen, számos feltörekvő vállalattal, úgymint a Thales Group, illetve az Airbus, melyeknek mindegyike nagyságrendileg 500-1000 főt foglalkoztat. (Viszonyításképp Magyarországon az egész űrszektorban körülbelül ezren dolgoznak.)

Ebben a környezetben szeretne maradandót alkotni a műholdgyártás kapcsán a 4iG Space and Defence Technologies holdingvállalat – mely a műholdfejlesztés, dróngyártás és drónvédelem, valamint a védelmi digitalizáció terén vállalt itthon vezető szerepet – és a tulajdonába tartozó REMRED Technológia Zrt. közös projektje, a Martonvásáron jelenleg is épülő REMTECH űrtechnológiai gyártóközpont által. A 4000 négyzetméteres alapterületű épületkomplexumban a tervek szerint a 2026-os év folyamán meg is kezdődik a kisméretű műholdak tervezése, gyártása, összeszerelése, tesztelése, illetve fejlesztése.

A kisméretű műholdak 100-400 kilogramm súlyúak, térfogatuk maximum 4x4x4 méter. A vállalat szakértői arra számítanak, hogy „ezeké lesz a jövő”, ugyanis ezek alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit, LEO) fognak keringeni, sokszorosára gyorsítva az államok földmegfigyelési képességét. Az életciklusuk öt és hét év közé tehető, melynek végén elégnek az atmoszférában, így miattuk nem duzzad az űrszemét mennyisége.

A központ ötlete Kelet-Közép-Európában egyedülállónak számít, amit nemcsak gyártóprofiljának köszönhet, hanem annak is, hogy egy helyen fog össze minden szükséges tesztelési körülményt. Az úgynevezett rázópad által az eszközök rezgéstűrése mérhető, a termokamrában az extrém hőmérsékletcsökkenés, illetve -növelés hatása mellett a műholdak vákuumtűrését is próbára tehetik, végül egy akusztikus teremben kell kiállniuk a későbbiekben a hordozórakéta által keltetthez hasonló hanghullámokat. Amint a gyártókapacitás minden eleme teljeskörűen olajozottá válik, előreláthatólag hat-tizenkét darab műhold „gördül majd le” a gyártó- és tesztelőszalagról éves szinten.

„A piac reagált a közelmúlt geopolitikai és biztonsági változásaira, a védelmi ipar központi kérdéssé vált. Amikor az orosz-ukrán háborúhoz vagy az izraeli-palesztin konfliktushoz hasonló válsághelyzetek vannak, az innováció terén mindig nagy fókuszt kap a védelmi ipar és azon belül is – a kisméretű műholdakhoz hasonló – high-tech fejlesztések különösen” – fogalmazott dr. Sárhegyi István, a 4iG Space and Defence Technology megbízott vezérigazgatója.

„Magyarországnak rendkívül komoly űröröksége van, amely egészen Farkas Bertalan űrrepüléséig nyúlik vissza, hiszen akkoriban a sugármérés kapcsán jelentős tudományos és eszközfejlesztési munka zajlott. Ennek eredménye a Pille dózismérő, amit a mai napig használnak. Ez egy szép példája annak, hogy egy ötvenéves know-how hogyan hasznosul az iparban” – engedett betekintést annak az exponenciális fejlődésének a táptalajába, amely a magyar űriparra az utóbbi években egyre jellemzőbb.

„A magyar űripari szektorban az erős kutatóintézeti alap mellett fontos az egyetemi és oktatási láb, valamint van egy hosszú történetiséggel rendelkező kis- és középvállalkozásokat felölelő szektor is. Mi jelentkeztünk arra, hogy ezeket összefogva betöltsünk egy rendszerintegrátori szerepet, ami eddig hiányzott. Azt fontos megjegyezni, hogy az űriparba való bekapcsolódás mindig egyből globális és nemzetközi együttműködéseken nyugszik” – tette hozzá dr. Sárhegyi István.

Ennek kapcsán kitért annak jelentőségére is, hogy egyrészt szponzorként, másrészt egyedüli standdal rendelkező magyar vállalatként részt vesznek Milánóban, az idén hetvenötödik alkalommal megrendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC), mely a szektor legnagyobb és legrangosabb éves rendezvénye. Mint a vezérigazgató kiemelte, az egyhetes kongresszus egyrészt lehetőséget nyújt hazánk reprezentációjára az űriparban, mely már önmagában jelentős, emellett azonban páratlan alkalom a szakmán belüli tárgyalások lebonyolítására, illetve lehetséges együttműködési területek meghatározására is, olyannyira, hogy már a kongresszus második napján született is egy együttműködési megállapodás az amerikai Axiom Space vállalattal.

„Talán nem túlzás azt mondani, hogy iparágat teremtünk, hiszen eddig nem volt példa ilyen volumenű és összetett űripari tevékenységre, ami által a nemzetközi térképen is helyünk van. Alapvetően az a célunk, hogy ne csak a beszállítói hálónkat, illetve az ökoszisztémánkat erősítsük, hanem rendszerintegrátori szinten szeretnénk együttműködni másokkal, ezen keresztül pedig technológiai transzfert szeretnénk elérni” – emelte ki, hozzátéve, hogy részükről minden tárgyalásnak ez a prioritás az alapja. Jelenleg ez elsősorban kutatás-fejlesztés terén valósul meg, amerikai mellett francia és német partnerekkel. Bár a jövőre nézve a vállalat vezetői számára az elsődleges cél egy meghatározó globális piaci szereplővé válni, ugyanennyire komolyan dolgoznak a regionális első helyért is.