„Az európai parlamenti képviselők szerdán elutasították az EU Tanácsa által javasolt 1,52 milliárd eurós csökkentést az olyan kulcsfontosságú uniós programoknál, mint az Erasmus+ hallgatói mobilitási program és a Horizont Európa kutatási program, és több finanszírozást követeltek.
„A költségvetés megnyirbálásával nem leszünk képesek teljesíteni [a polgárok igényeit]” – mondta Victor Negrescu román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a téma előadója Strasbourgban, hozzátéve, hogy az uniós költségvetésnek némi rugalmasságra is szüksége van ahhoz, hogy az elkövetkező években előre nem látható eseményeket finanszírozni tudjon.
A plenáris szavazás megerősítette a Parlament elfogadott álláspontját a 2025-ös költségvetésről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyekre a következő három hétben kerül sor, és amelyekkel kapcsolatos első találkozó a Tanács és a Bizottság képviselői között november 5-én lesz.
A tárgyalások valószínűleg heves politikai csatározásba torkollnak majd a Parlament és a Tanács között a járvány utáni helyreállítási alapok kamatainak kifizetéséről, amelyek a 2021-re vonatkozó eredeti becslések óta meredeken emelkedtek.
„Az uniós költségvetés nem lehet a kamatlábak foglya úgy, hogy ez a programjaink visszafogásával jár” – érvelt Negrescu, miközben a Parlament azt követelte, hogy az EU többéves költségvetéséből fel nem használt forrásokat a polgárok szükségleteinek finanszírozására fordítsák, ahelyett, hogy a pénzt a szokásos módon visszautalnák a fővárosoknak.
A tagállamokat képviselő, az óvatosságot és a pénzügyi fegyelmet preferáló Tanács azonban egyes uniós programok csökkentését szorgalmazza.
„A Tanács nem tudná elfogadni a Parlament álláspontjához benyújtott összes módosító indítványt, ha azokat megszavaznák” – figyelmeztette kedden Banai Péter, a költségvetési tárgyalásokért felelős pénzügyi államtitkár az elnökség nevében a képviselőket, hozzátéve, hogy az EU-nak világosan különbséget kell tennie „a fontosabb és kevésbé fontos kérdések” között.
„Sajnos nem hallottam a kiegészítő finanszírozás forrásáról. Nem a tagállamok, hanem az európai adófizetők fizetik a többletkiadások többletköltségeit. Adóemelést akarunk? Növelni akarjuk az Európai Unió eladósodását?” – tette fel ezután a kérdést a plenáris ülésen az államtitkár.
A Parlament és a Bizottság álláspontja a kohézió, a mezőgazdaság, a határvédelem, a humanitárius segítségnyújtás és a védelem terén közeledik egymáshoz, de Johannes Hahn leköszönő költségvetési biztos is elismerte, hogy a Parlament számos program érvényesítésére tett javaslatot.
„Az előterjesztett módosítások egyértelmű rangsorolására, valamint mindkét fél részéről engedményekre lesz szükség, és a megbeszéléseknek azokra a programokra kell összpontosítaniuk, ahol értelmes kiigazítások történhetnek” – mondta Hahn.
Mivel mindhárom intézmény álláspontja világos, a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak november 18-ig kell megállapodnia, hogy az év végéig zöld utat kapjon a költségvetés.”
Címlap fotó: A tárgyalások valószínűleg heves politikai csatározásba torkollnak az Európai Parlament és a Tanács között arról, hogy miként fizessék a helyreállítás utáni alapok kamatlábait.© Aurore Martignoni/EU Commission
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
