„Az ENSZ főtitkára Kazanyban „megerősíti jól ismert álláspontját az ukrajnai háborúval és az ENSZ Alapokmányán, határozatain és a nemzetközi jogon alapuló igazságos béke feltételeivel kapcsolatban” – fogalmazott Guterrres helyettes szóvivője, Farhan Haq.
Guterres a jelek szerint közvetítőként tekint magára a megbeszéléseken. Februárban kijelentette, hogy az ukrán területek annektálásának „nincs helye a modern világban”. Ukrajna máris élesen bírálta, hogy Guterres elfogadta „a háborús bűnös Putyin meghívását”.
Az orosz elnök a kazanyi BRICS-csúcstalálkozóval azt akarja demonstrálni, hogy az Ukrajna elleni agressziós háborúja és a nyugati szankciók ellenére sincs nemzetközi szinten elszigetelve. Putyin egy új, nyugati dominancia, és főleg Amerika vezető szerepe nélküli világrend kiépítésére törekszik, bár most hangsúlyozta, hogy a szövetség nem irányul senki ellen.
A csoport magját Brazília, Oroszország, India , Kína és Dél-Afrika alkotja, az év eleje óta azonban Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott a növekvő geopolitikai jelentőségű országok csoportjához. A jelenlegi tagországokban mintegy 3,6 milliárd ember él, a világ népességének 45 százaléka, és a globális gazdasági teljesítmény egyharmadát adják.
A nemzetközileg izolált orosz elnök egyik fő célja, hogy elmélyítse a pénzügyi együttműködést a BRICS-csoporton belül, és alternatívát teremtsen a pénzügyi adatok cseréjére szolgáló nyugati Swift rendszerrel szemben, amelyről az orosz bankokat 2022-ben levágták. Kína és India azonban nem érdekeltek abban, hogy megszakítsák a kapcsolatokat az olyan kereskedelmi partnerekkel, mint Németország és az USA.
Putyin számára kulcskérdés, hogy a BRICS-államok többnyire – aktívan vagy passzívan – az ő oldalán állnak a háború kérdésében. Irán katonailag is támogatja Moszkvát, például drónok szállításával. Oroszország legfontosabb szövetségese azonban Kína: Hszi Csin-ping államfő támogatja Putyint, és a Nyugat többszöri figyelmeztetése ellenére engedélyezi a katonai célokra is felhasználható áruk szállítását.
Az olyan országok, mint India és Brazília nem foglalnak egyértelműen állást Oroszországgal szemben. Olaf Scholz német kancellár korábban megpróbálta megnyerni őket Ukrajna szövetségeseinek, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Putyinra, hiába. India és Brazília a múltban több békeközvetítő javaslatot is tett, ezek azonban Kijev szempontjából elfogadhatatlanok voltak.”
Címlap fotó: António Guterres az ENSZ Közgyűlésén© AP Photo/Seth Wenig
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
