Kós Zoltán 
Szubjektív objektív: Győzelmi terv már van, de lesz-e béke?
„Volodimir Zelenszkij államfő hivatalosan is bemutatta a parlamentben 5 pontos győzelmi tervét, amit korábban már elvitt az Egyesült Államokba és Európa meghatározó fővárosaiba. Egyes pontoknak vannak titkos záradékai is, amit nem tárt a nyilvánosság elé, azzal indokolva, hogy azt nem tudhatják meg az oroszok.
Ezek után érdemes részletesebben is megvizsgálni az öt pontot, azt, hogy a pillanatnyi helyzetben mennyire tűnik reálisnak azok megvalósítása. A legfontosabb kérdés ugyanakkor mégiscsak az, hogy a győzelmi terv elhozhatja-e a milliók által remélt békét?
Az első pont: Ukrajna azonnali meghívása a NATO-ba, még a háború befejezése előtt.
A NATO-hoz való csatlakozás igényét már réges régen megfogalmazta a kijevi vezetés. Ennek ellenére sem a
tavalyi vilniusi, sem pedig az idei washingtoni csúcson sem jutottunk közelebb a remélt tagsághoz. Leginkább az Egyesült Államok és Németország igyekszik bizonyos távolságot tartani a közeledés tekintetében, legfőképp azért, hogy a katonai tömb ne sodródjék bele egy nyílt konfrontációba Oroszországgal. És azt se feledjük el, hogy amikor a Kreml megindította brutális és véres háborúját Ukrajna ellen, éppen az volt egyik legfontosabb célja, hogy megakadályozza Kijev blokkosodását. Amennyiben ez mégis megtörténne, a Kreml máris stratégiai vereséget szenvedne. Ettől a kockázattól érezhetően tartanak Nyugaton, bár sok elemző nem zárja ki, hogy az amerikai elnökválasztás után – Kamala Harris vagy Donald Trump sikerétől függetlenül – a washingtoni kormányzat hivatalosan is meghívja az észak-atlanti tömb soraiba Ukrajnát.
A második pont: További ukrán katonai akciók szükségessége orosz területeken, valamint a nagy hatótávolságú rakéták bevetése mélységi orosz célpontok ellen, ami azt a célt kell szolgálja, hogy a háborút átvigyék az agresszor területére is. Emellett biztosítani kell Ukrajna légvédelmének közös garantálását, annak erőteljes növelését, a drónok bevetésének kiterjesztését, a külföldi felderítési adatokhoz történő jobb hozzáférést.
Ezen pontba illeszkedik a váratlan kurszki katonai akció, illetve az is, hogy amíg a Nyugat nem ad engedélyt a rakéták használatára, Ukrajna drónokkal és saját fejlesztésű rakétáival már most is bombázza az orosz energetikai és katonai objektumokat. A nagy hatótávolságú rakéták bevetését azonban továbbra is visszatartja Washington, illetve Berlin. Azt is hiába kéri Zelenszkij, hogy izraeli példára Ukrajna szomszédjai szedjék le az orosz bombákat az ukrajnai légtérből.
A harmadik pont: Ukrajna területére történő, nem „atomcélú”, de jelentős elrettentő hatású védelmi csomag telepítése.
Az atomfegyver felemlegetése máris riadalmat keltett Nyugaton. Kijev emlékeztette partnereit, hogy az 1994-es budapesti memorandum alapján leszerelték a szovjet időkből megmaradt atomarzenált, ám az ezért cserébe megígért nemzetközi biztonsági garanciák mégsem érvényesültek a későbbiek folyamán. Ezért sokan úgy látják, a jövőben Ukrajnát csak a NATO-tagság, avagy a nukleáris képességek menthetik meg az újabb orosz katonai agressziótól.
A negyedik pont: Ukrajna stratégiai-gazdasági potenciáljának fejlesztése, az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók növelése.
Ebben a pontban Kijev gyakorlatilag felajánlja természeti adottságait a világ vezető országainak, azoknak, amelyek jelenleg segítik őt. Ukrajna közös kitermelés céljából megosztaná a G7-államokkal természeti kincseit, energetikai képességeit, agrár jellegű termelői kapacitásait. Az indoklás szerint mindent meg kell tenni, hogy ezek az erőforrások ne jussanak orosz kézre.
És az ötödik pont: A háború befejezése után az ukrán katonai képességeket a NATO és Európa védelmének céljából kamatoztatnák. A harcedzett ukrán csapatok az európai támaszpontokon felváltanák az ott állomásoztatott amerikai erőket.
Ezek tehát a győzelmi terv lényegi elemei. A hivatalos kijevi magyarázatok szerint ezen pontok komplex végrehajtása elvezethet a 10 pontos ukrán béketerv gyakorlati megvalósításához.
Persze, mint minden tervnek, ennek is vannak támogatói és kritikusai. Petro Porosenko volt elnök pártja, az Európai Szolidaritás például azt tette szóvá, hogy a terv sikere kizárólag a nyugati partnereken múlik, de nem derül ki, hogy Ukrajna önerőből mit tud hozzátenni.
Julian Röpcke, a német Bild ukrajnai haditudósítója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a terv legfontosabb pontjait – NATO-tagság, a nagy hatótávolságú rakéták bevetése, az orosz célpontok megsemmisítése az ukrán légtérben – ilyen-olyan formában már jó ideje „jegelik” Nyugaton, s hogy a bemutatott „kívánságlista” voltaképp nem tartalmaz olyan elemeket, ami fordulatot, igazi áttörést hozhat ebben a kimerítő háborúban.
Fotó: KISZó
Eredeti írás:
About the Author
Nagy István 
