szerkeszto 
„Peking sikeresnek minősítette a Shenzhou 19 indítását, amelyen az eddigi legfiatalabb legénységük utazik, az ország első női űrhajósával kiegészülve. Kínának konkrét célja a 2030-as Holdraszállás, és mindent megtesz amit csak tud ennek az eléréséhez. Az új űrversenyben az ország megpróbálja felülmúlni legnagyobb riválisát, az Egyesült Államokat.
Kína legújabb űrhajós csapata két szempontból is történelmi jelentőségű. Az ország állítása szerint, ez a legénység az eddigi legfiatalabb akiket feljuttatnak, illetve velük utazik az első női űrmérnök. A BBC engedélyt kapott arra, hogy belépjen a gansui Jiuquan műholdindító központba, és szemtanúja lehetett a kilövésnek.
A három fős legénység egy hat órás utat követően dokkolt a következő hat hónapra otthont adó kínai fejlesztésű űrállomásra. A csapat számos kísérlet és űrséta elvégzését tervezi, ezzel tapasztalatokat és információkat gyűjtve Pekingnek, hogy 2030-ra mindenképp landolhassanak a Hold felszínén.
A Tiangong űrállomáson a Shenzhou 19 legénysége találkozott három másik űrhajóssal, akik a Shenzhou 18-as űrhajó fedélzetén tartózkodnak, és november 4-én térnek vissza a Földre. Éppen két évvel ezelőtt jelentette ki Hszi Csin-ping elnök, hogy
örök álmunk a hatalmas kozmosz felfedezése, az űripar fejlesztése és Kína űrhatalommá építése.
Washingtonban azonban egyesek valódi fenyegetést látnak az ország ambícióiban és gyors ütemű fejlődésében. Az év elején Bill Nelson, a NASA vezetője azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Kína „versenyben vannak” a Holdra való visszatérésért, ahol – szerinte – Peking területi követeléseket kíván érvényesíteni.
A Taikonauták ünneplése
A Dongfeng Space Cityben, a kilövőhely támogatására épült városban minden utcai lámpát a nemzeti zászló díszít, rajzfilmszerű űrhajósfigurák és szobrok állnak a gyermekparkok közepén, és a legtöbb körforgalomban műanyag rakéták díszelegnek. Több százan gyűltek össze a sötétben éjfél után, hogy zászlókkal és élénk színű fényekkel integessenek, amikor a Taikonauták megteszik utolsó lépéseiket a Földön, mielőtt elindulnak a kilövőhelyre.
Befektetés a jövőbe
A küldetés pilótája, Cai Xuzhe veterán, de az 1990-ben született, kínai kiképzésben részesült taikonauták új generációjával utazik együtt.
Az ő fiatalos energiájuknak köszönhetően fiatalabbnak és még magabiztosabbnak érzem magam
– nyilatkozta felszállás előtt.
Song Lingdong emlékszik, hogy 13 évesen „izgatottan és félelemmel” figyelte Kína egyik első űrállomás-küldetését. A pilóta szakmát azért választotta, hogy így szolgálhassa hazáját. Mindhárman a nemzeti büszkeség mély érzését közvetítik, és az állami média hangsúlyozta, hogy ez lesz az eddigi „legfiatalabb legénység”.
Kína már azokat az űrhajósokat is kiválasztotta, akik 2030-ban a Holdra szállásra fognak kiképezni. Kína neve egye gyakrabban merül fel, ha űrkutatásról vagy űrutazásról van szó. Az év elején az ország először nyert ki kőzet- és talajmintákat a Hold sötét oldaláról. 2021-ben Kína biztonságosan leszállított egy űrszondát a Marson, és felfedező útjára engedte a Zhurong rovert.
Az ország eddig több száz műholdat állított Föld körüli pályára, augusztusban pedig fellőtte az első 18-at a 14 ezerből amivel a SpaceX Starlinkjéhez hasonlóan szélessávú internetet biztosítanának az űrből. Elon Musk, a Starlink vezérigazgatója X közösségi-oldalán elismerte, hogy Kína űrprogramja sokkal fejlettebb, mint azt az emberek gondolnák.
Egyesek viszont attól tartanak, hogy ez a technológia fegyverként is bevethető. Az amerikai űrparancsnokság vezetője, Stephen Whiting elmondása szerint Kína és Oroszország egyaránt „lélegzetelállító sebességgel”, és mértékkel fektet az űrbe. Azt állította, hogy 2018 óta Kína megháromszorozta a Föld körüli pályán lévő hírszerző, megfigyelő és felderítő műholdjainak számát, és „gyilkos hálót épített ki a Csendes-óceán felett, hogy megtalálja, rögzítse, nyomon kövesse és célba vegye az Egyesült Államok és a szövetségesek katonai képességeit”.
Az új űrverseny
Kína űrkutatása „az emberiség kollektív küldetése” – mondja Li Yingliang, a kínai Emberes Űrügynökség általános technológiai irodájának igazgatója, és feleslegesnek tartja az amerikai aggodalmakat.
Nem hiszem, hogy ezt versenyzésnek kellene nevezni. Kína már régóta fenntartja az űr békés célú felhasználásának gondolatát az űrprogramjában. A jövőben tovább fogjuk fejleszteni a nemzetközi együttműködést az űrtechnológia különböző aspektusaiban, mindezt a megosztás és az együttműködés alapján
– tette hozzá.
Az új űrverseny azonban már nem a Holdra jutásról szól. Hanem arról, hogy ki fogja felhasználni az erőforrásait.
A Hold ásványi anyagokat tartalmaz, köztük ritkaföldfémeket, fémeket mint például vasat és titániumot, továbbá héliumot is, amelyet a szupravezetők és orvosi berendezésekben is felhasználnak.
Az ezek értékét meghatározni próbáló becslések eltérőek, a szám a milliárdoktól akár trilliárdokig is terjedhet. Könnyen érthető tehát, hogy egyesek miért látják a Holdat olyan helynek, ahol rengeteg pénzt lehet keresni. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy ez egy nagyon hosszú távú befektetés lenne, és a holdi erőforrások kitermeléséhez és vissza hozatalához szükséges technológia még távol van.
A kínai szakértők azonban igyekeztek rámutatni a pekingi űrállomás-kísérletek előnyeire.
Csontokat, izmokat, idegsejteket és a mikrogravitáció ezekre gyakorolt hatását tanulmányozzuk. E kutatások révén felfedeztük, hogy a csontritkulás a Földön valójában hasonló a csontöregedéshez az űrben. Ha az űrben egyedi mintákat tudunk feltárni, akkor talán képesek leszünk speciális gyógyszereket kifejleszteni a csontvesztés és az izomsorvadás ellensúlyozására
– mondta Zhang Wei, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa.
Kína nem kérkedik
Kína világűrrel kapcsolatos ambíciói között szerepel egy kutatóállomás a Hold felszínén, a Vénusz légköréből mintákat nyerni, továbbá 2050-ig még 30 űrmisszió indítását tervezik. Ding Csibiao Ding a Kínai Tudományos Akadémiától azt mondta, hogy az ország, „a fejlett nemzetekhez képest” nem rendelkezik olyan sok eredményekkel.
A városban prioritás a titoktartás, egy figyelmeztetőtáblán a következő üzenet állt: „Titkokat kiszivárogtatni bűncselekmény. Titkokat megtartani megtiszteltetés. Börtönbe kerülsz, ha titkokat szivárogtatsz ki. Boldog leszel, ha titkokat tartasz meg. Lelőnek, ha titkokat árulsz.””
Címlap fotó: A Shenzhou-19 űrhajót szállító Long March-2F rakéta felszáll a Jiuquan Műholdas Indítóközpontból Jiuquan közelében, Kínában 2024. október 30-án© Fotó Florence Lo / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
