szerkeszto 
„Az Egyesült Államok attól tart, hogy Oroszország előrehaladtával Ukrajna a háború nehéz szakaszába lépett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök információk szerint már leplezni sem tudja aggodalmát, ugyanis kettős veszély fenyegeti: egyrészről az ukrán csapatok létszámhiánya, másrészt az amerikai választások bizonytalan kimenetele. Oroszország kitart, azonban forrásai végesek, amely indokolhatja Észak-Korea megjelenését.
Több amerikai katonai és hírszerzési tisztviselő szerint az orosz–ukrán háború már nem patthelyzet, mivel Oroszország folyamatosan erősödik, miközben mélyül a pesszimizmus Kijevben és Washingtonban – állítja cikkében a The New York Times. Az amerikai hírportál beszámolója szerint a morál zuhanása és a nyugati támogatás bizonytalansága veszélyt jelent Ukrajna háborús erőfeszítéseire, miközben az ország területeket veszít, Oroszországon belüli erői pedig részben visszaszorultak.
Az orosz csapatok előrenyomultak a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, valamint visszafoglalták annak a területnek a több mint egyharmadát, amelyet az ukrán erők idén meglepetésszerű offenzívában foglaltak el a nyugat-oroszországi Kurszk régióban. A legfontosabb fejlemény Ukrajna számára azonban nem a csatatéren, hanem novemberben, az Egyesült Államok urnáinál várható, ugyanis Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt eltérő elképzeléseket fogalmazott meg a nyugati támogatásról.
Donald Trump ígéretet tett tett arra, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak, valamint alelnökjelöltje, J. D. Vance szenátor felvázolt egy béketervet, amely elemzők szerint nagyon hasonlít a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kidolgozotthoz. Kamala Harris ezzel szemben megfogadta, hogy folytatja a támogatásokat, figyelmeztetve arra, hogy amennyiben nem állítják meg Oroszországot, akkor az a NATO számára is veszélyt jelenthet. A választás és annak bizonytalan lehetséges kimenetele erősen nehezedik az ukránokra.
Amerikai tisztviselők állítják, hogy a múlt heti kijevi találkozó után Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke megviseltnek és feszültnek tűnt, aggodalmat véltek felfedezni rajta az ukrán csapatok harctéri kudarcai, valamint az amerikai választások miatt.
Kedden Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadója két órán át egyeztetett Washingtonban. Megvitatták a Biden-adminisztráció azon terveit, hogy az év vége előtt tüzérségi rendszereket, páncélozott járműveket és légvédelmi lőszereket juttassanak Ukrajnába.
Mára már nem a fegyverszállítás jelenti Ukrajna fő hátrányát a katonai tisztviselők szerint. Az ukrán hadsereg bár erősen leszűkítette Oroszország tüzérségi előnyét, azonban jelentős létszámhiánnyal küzd.
Az ukrán tisztviselők hiába küzdöttek azért, hogy olyan katonai tervezetet fogadjanak el, amely elegendő katonát eredményez, az ukrán vezetés habozott a hadkötelezettség korhatárának csökkentésével, tartva a hosszú távú demográfiai hatásoktól. Ennek ellenére Ukrajna végül több kényszerítő eszközt is alkalmazott – például kirángatták az embereket a koncerttermekből –, hogy megtalálják és besorozzák a harcra alkalmas személyeket.
A Pentagon értékelése szerint Ukrajnának jelenleg elegendő katonája van még hat-tizenkét hónapig, azonban ezt követően jelentős hiánnyal nézhet szembe.
A helyzetet bonyolítja, hogy a háborúban álló ország néhány újonnan létrehozott dandárt a kurszki ellentámadás támogatására irányított – ahelyett, hogy az eredeti tervek szerint Kelet- és Dél-Ukrajna védelmére vagy a 2025-ben várható ellentámadáshoz szükséges tartalékok felhalmozására használta volna őket, mondják a Pentagon illetékesei.
Oroszország kitart, de már úton Észak-Korea
Mark Rutte, a NATO főtitkára hétfőn közölte, hogy a háború kezdete óta több mint 600 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg a fronton. Amerikai tisztviselők szerint ezek a veszteségek állnak a mintegy 10 ezer észak-koreai katona Oroszországba vonulásának hátterében, amely erőket Moszkva feltehetően arra akarja használni, hogy segítsen kiszorítani az ukrán erőket Kurszkból. Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő azonban kijelentette, hogy Észak-Korea megjelenése „átgondolatlan és kétségbeesett” döntés.
Nyugati diplomaták vitatják, hogy a fejlemény a kétségbeesés jele-e, vagy inkább a Nyugat megijesztésére szolgál. Bármi is legyen a motiváció, az amerikai tisztviselők abban egyetértenek, hogy Oroszország egyre több katonát vonultat fel, és továbbra is havonta 25-30 ezer új szerződött újoncot toboroz. A Háborús Tanulmányok Intézete – Institute for the Study of War, ISW – vasárnapi jelentése szerint Oroszország erőforrásai ennek ellenére „végesek”, és Vlagyimir Putyin „nem számolhat ezekkel a költségekkel a végtelenségig”.
Oroszország államfője hétfői rövid beszédében elismerte a létszámhiányt, valamint az ISW is hangsúlyozta azokat az információkat, amelyek szerint már az ipari üzemekkel is versenyez a katonaság, magas bónuszokat kínálva a potenciális újoncoknak.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István