szerkeszto 
„Óhajtó, felszólító, felkiáltó – nagyjából ezeket a közlői szándékokat jelezheti, ha egy mondatot felkiáltójellel zárunk le. Ezek közül valószínűleg az óhaj vezérelhette leginkább Varga Mihály pénzügyminisztert és csapatát, továbbá Rogán Antal szorgos kommunikációs teamjét, amikor nem kevesebb, mint 39 felkiáltójelet helyeztek el a költségvetési törvényjavaslatnak mindössze két oldalán (a törvény 247 oldalas tervezete és 76 oldalas melléklete hétfő este vált elérhetővé a parlament honlapján).
A törvényjavaslat egy furcsa négy oldalnyi folyó szöveges politikai nyilatkozattal kezdődik, aminek első két oldala szenvedte el a súlyos felkiáltójel-balesetet. Nem lehet nem filmhíradós hangon olvasni, hogy A béremelés alapja a gazdasági növekedés! vagy azt, hogy A lakás, a ház a magyar embereknek mindig fontos volt! – hogy csak két olyan mondatot emeljünk ki, amit teljesen fölösleges volt felkiáltójellel zárni.
A tervezet szerint jövőre az államnak 38 739,173 milliárd forintnyi bevétele és 42 862,163 milliárd forintnyi kiadása lesz, az államháztartás így 4122,99 milliárd forintos hiánnyal zárhatja az évet. Ez ambiciózus hiánycsökkentési terv, hiszen idén a sokszor módosított hiánycél még elérte 4700 milliárd forintot. Hogy sikerül-e teljesíteni, azt még igencsak korai lenne megjósolni, a Költségvetési Tanács (KT) mindenesetre számos, összességében több százmilliárd forintnyi kockázatot látott a tervezetben (de ettől független parlamenti vitára alkalmasnak minősítette), csak az uniós forrásoknál van legalább 600 milliárd forintnyi bizonytalanság.
Valószínűnek tűnik, hogy a tervezetet még az utolsó pillanatokban is csiszolgatták a Pénzügyminisztériumban.
Erre utal legalábbis, hogy a költségvetés sarokszámai eltérnek attól, ami a KT véleményében szerepelt. A Tanács még úgy tudta, hogy 39 042,9 milliárd forint a tervezett bevétel és 43 165,8 milliárd forint a tervezett kiadás, végül mindkettő nagyjából 303,6 milliárd forinttal alacsonyabb lett.
Néhány fontosabb vagy érdekesebb tétel a költségvetésből (ha bármi további érdekességet találsz benne, ami első átolvasásra nekem nem szúrt szemet, írd meg és megírom):
- A Nyugdíjbiztosítási Alap a 2024-re tervezett 6019,9 milliárd forint után jövőre 6554,688 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 8,9 százalékos növekedésnek felel meg (a törvényjavaslat szöveges részében ennél is nagyobb összegről van szó, azt írják: „2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít”.
- Családtámogatásokra 3750 milliárd forintot szán a kormány, ami nagyjából 100 milliárddal kevesebb, mint amennyit az államadósság kamataira kell költeni (3876,48 milliárd), igaz, a nettó kamategyenleg ennél kevesebb, 3589,66 milliárd forint lesz.
- A közmédia az idei 126 milliárd után jövőre 132,268 milliárd forintot kaphat „közszolgálati hozzájárulás” jogcímen.
- Az Egészségbiztosítási Alap összességében 7,4 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, de számos tétel van, amire kevesebbet terveznek költeni az ideinél. Idén 247,8 milliárd forintnyi táppénzkiadás volt előirányozva, a jövő évi terv már csak 242,88 milliárd. Az úgynevezett „Célelőirányzatok” soron 969,899 milliárd forint szerepel, míg az idei költségvetésben még 976,937 milliárd az előirányzat. A védőnői és a mentési költségeket lényegébe befagyasztották, fogászati ellátásra 1 milliárddal kevesebbet szánnak, gyógyszertámogatásra viszont az idénre tervezett 342 milliárd helyett 406 milliárd jut.
- A MÁV kevesebb pénzt kap személyszállításra (282 milliárd után 279,5 milliárd), viszont többet a pályahálózat működtetésének költségtérítésére (210,5 milliárdot az idei 173 milliárd után).
- Az állam nagyon számít a szabálytalankodóra, a bírságokból 96 milliárdos bevételt terveznek az idei 80 milliárd után.
- A Babaváró támogatások 226 milliárdról 251 milliárdra nőhetnek, lakástámogatásokra az idei 180 milliárd után 257 milliárdot szánnak.
- Az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címen elvont összegek 360,2 milliárdra nőnek az idei 307,64 milliárdról, ez 17 százalékos növekedés.
- A Honvédelmi Minisztérium jövőre csaknem 2000 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből az idei 161 milliárd után jövőre 186 milliárd jut sportra, például 13,25 milliárd az MLSZ-nek.
A dokumentumot hétfő délelőtt nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter – nem sokkal ezután és az októberi államháztartási adatok megjelenése után megrogyott a forint –, arról a parlament plenáris ülése november 27-29-én 30 órás időkeretben fog tárgyalni, a zárószavazása december 20-án lehet.”
Címlap fotó: © Technológia: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
