Lázár Jánosnak van egy olyan ötlete, amitől még kormánytagok is leeshetnek a székről
szerkeszto 
„Kedden tartotta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Lázár János éves meghallgatását. Az építési és közlekedési miniszter eredményekről, valamint tervekről is beszámolt, majd válaszolt az ellenzéki képviselők által megfogalmazott kérdésekre. Szót ejtett egy olyan ötletről is, egy autóipari örökségvédelmi hozzájárulásról is, amitől szerinte néhány kormánytag leesne a székről.
Lázár János beszámolója elején elárulta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt 62 ezer fő végzi a munkáját, ezzel Magyarország legnagyobb munkaadójának számítanak. Kiderült az is, hogy Magyarországon jelenleg 3266 beruházás van folyamatban – korábban 307 beruházás felfüggesztéséről döntöttek.
A miniszter a több mint 8 ezer kilométernyi vasúthálózatról elmondta, hogy ebből 6900 kilométernyit használnak személyforgalomra, amelyből 3347 kilométer a sebességkorlátozott szakasz.
50 százalék, ahol műszaki problémák miatt a menetrend tartásával gond van
– derült ki a beszámolóból. A járműállomány átlagéletkora meghaladja a 40 évet, de a HÉV-vonalakon 60 éves szerelvények is közlekednek.
Lázár János az autós közlekedésről kifejtette, hogy 2010-ben 1273 kilométernyi gyorsforgalmi út volt, ma már ez több mint 1800 kilométer. 2014-ben tizennégy olyan megyei jogú város volt, amit kétszer két sávos úttal össze tudtak kötni, most huszonegy van, valamint a 2010-es háromhoz képes ma már tíz autópálya éri el az országhatárt.
A vasútra 1500 milliárd forintot költöttek, az utakra 5500 milliárdot, de Lázár János úgy látja, ha alapos kutatásokat végeznének, akkor még mindig az utak fejlesztésére lenne nagyobb igény.
Lázár János az építőiparral kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a természetes építőanyagok korszakát kell elérni, ezzel is lehetőséget teremtve a nemzeti építésgazdaság számára. Budapestről és a lakásépítésekről úgy fogalmazott a miniszter, hogy tízezerszám jöttek létre „embertelenül kis méretű” lakások, amelyeknek a benapozottsága is hagy kívánnivalót maga után. Lázár János ezen próbál változtatni, és arra számít, hogy az elképzeléseit támadni fogják azok az ingatlanmogulok, akik lakásokat építenek. Ahhoz, hogy a gazdaságban észrevehető változás legyen, legalább negyvenezer új lakás építésére van szükség, most tízezer körül jár ez a szám.
Nem kell, hogy a lakások drágábbak legyenek. A beruházók fognak kevesebbet keresni, a lakosok pedig jobb körülmények között élni
– jelentette ki Lázár János az ingatlanfejlesztők hasznával kapcsolatban.
A miniszter kiemelte, hogy egy ajánlat már nem ajánlat a magyar állam tenderein, ráadásul a közbeszerzéseknél nemcsak árverseny van, hanem nemzetgazdasági szempontokat is figyelembe vesznek, például, hogy milyen távolságról érkezik a munkaerő és az alapanyag, valamint történik-e természetkárosítás. Lázár János a terveikkel összefüggésben megemlítette az M1-es, az M3-as, az M4-es, és az M7-es autópályát érintő fejlesztéseket is, az új szakaszok mellett a meglévő pályák minőségét is javítanák.
A személyszállítási törvényt még idén benyújtják, Lázár János elengedhetetlenül fontosnak tartja tisztázni, hogy mi jár a választópolgároknak a közlekedés területén, az eddig kiderült részletekről itt írtunk bővebben. Lázár János két opciót vázolt: az állam maga szervez egy vállalatot, vagy teljesen piacosítja a szolgáltatást. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam ezen a területen megrendelő és egyben szolgáltató is. A helyközi autóbuszos tömegközlekedést érintő tenderen a Volán is indul. Lázár János hangsúlyozta, azért is szüksége van az államnak buszokra, mert vészhelyzetben az emberek mozgatásánál igénybe vehetik a kapacitást, államként gondolniuk kell árvízi, háborús, járvány- vagy migrációs helyzetekre is.
„Nem vitatom, hogy rossz a műszaki állapota a vasúti pályának”
Lázár János úgy látja, hogy utat építeni egyszerűbb és buszt vásárolni gyorsabb, mint a vasútépítés és az ahhoz kapcsolódó járműbeszerzés, de a vasúton is beavatkozásra van szükség. A tárca célja a tarifareformmal az volt, hogy mindenkinek segítsenek, aki útra kél, ezért rendkívül olcsóvá tették a közlekedést, közel lesznek az egymilliárd utazáshoz a korábbi hétszázmillióval szemben. Ráadásul az árbevétel sem csökkent, mert többet tudnak eladni az olcsóbb termékből.
Nem vitatom, hogy rossz a műszaki állapota a vasúti pályának, és a járműállománnyal problémák vannak
– ismerte el Lázár János, hozzátéve, hogy ezért is hirdetett ötpontos akciótervet – amelyről itt írtunk –, a gördülőállományra vonatkozó javaslatot ma is tárgyalja a kormány. Az Európai Beruházási Bankhoz fordultak hitelkérelemmel, erről várhatóan tavasszal dönt a bank, a kamattartalma 3–4 százalékos lehet, 30 évnyi futamidővel, 4 év türelmi idővel.
A kormány asztalára 1700 milliárd forintos tervet tettek le, pontosan meghatározva, hogy mire van szükség. Lázár János arra is rámutatott, kérdés, hogy ebből mennyi pénz marad Magyarországon. A vasúti járműgyártás monopolizált piac Európában, három nagy járműgyártó van. Az állam vásárolhat úgy, hogy a pénz egy része Magyarországon marad, például a szervizen és a belföldi kocsigyártáson keresztül, vagy egyszerűen csak megvásárolják nyugatról a járműveket, magyar hozzáadott érték nélkül. Arra viszont nincs lehetőség, hogy 2026-ig a rendszert alapjaiban megváltoztató mennyiségű új jármű érkezzen.
Az a dolgom, hogy a bizonyos kupacból várat építsek
– mondta Lázár János, azzal folytatva, hogy a 2025-ös turistaszezonra a használt járművekből próbálnak egy másfajta felállást megvalósítani.
A miniszter a MÁV működésére kitérve közölte, olyat vállalatot szeretne, amely az adófizetők pénzét jól és okosan költi el. Az anyavállalat mellett lesz három leányvállalat, valamennyi vállalat beolvad ezekbe, egyszerűbb és világosabb struktúra mentén, amelyben az ügyfélkiszolgálás a legfontosabb. A szakszervezetekkel történő kapcsolattartásra kiemelt figyelmet fordít Lázár János. Amikor átvette a területet, 497 ezer forint volt az átlagbér a vállalatnál, ez már 600 ezer felett jár, 2026-ra eléri a 739 ezer forintot, és „munkabéke van”.
„Azoknak a városoknak a fejlesztését tartja fontosnak, amelyeket a párttársai vezetnek?”
A Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője, de a pártból kilépett Tordai Bence többek között a HÉV és az állomások fejlesztéséről érdeklődött. A momentumos Gelencsér Ferenc arra is kíváncsi volt, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése óta hány bunker, valamint óvóhely épült. A politikus a digitális közlekedési fejlesztésekről is kérdezett.
Azoknak a városoknak a fejlesztését tartja fontosnak, amelyeket a párttársai vezetnek?
– kérdezte a Momentum volt elnöke, aki arra is kíváncsi volt, hogy mekkora látogatócsökkenéssel számolnak a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetése után. A beruházásról korábban Lánszki Regő építészeti államtitkárt kérdeztük.
Z. Kárpát Dániel az egynapos pályamatrica mellett a magyar alapanyagok használatáról, valamint a magyar munkavállalók alkalmazásáról is érdeklődött. A politikus a Jobbik bérlakásprogramját és az általuk a munkásszállók építésénél javasolt 95 százalékos magyar kvótát is a miniszter figyelmébe ajánlotta.
Az LMP-s Bakos Bernadett arra mutatott rá, hogy autópályákra mindig van forrás, míg a vasútra kevesebb jut, és akkor is inkább hitelből, miközben úgy látja, hogy a közösségi közlekedés minőségének és elérhetőségének javításával többen választanák ezt a közlekedési módot. Az ellenzéki képviselő a lakásépítésekkel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy érvényesülnek-e a szociális szempontok.
És akkor íme, ez Lázár János ötlete
Válaszában Lázár János a HÉV-fejlesztéssel kapcsolatban közölte: a szándékról kötöttek egy megállapodást a fővárossal és az Európai Bizottsággal, ez valamennyi HÉV-vonalat érinti. Az uniós források egy része blokkolva van, ennek ellenére zajlik az előkészítés, amelynek része a teljes pályafelújítás és a járművek két ütemben történő lecserélése.
Lázár János a további kérdésekre válaszolva elárulta:
- A MÁV állomásfejlesztési tervet készít.
- A legnagyobb reklám a tömegközlekedésnek, ha olcsó vagy ingyen van. Azért is több a panasz, mert jelentősen növekedett azoknak a száma, akik igénybe veszik a szolgáltatást.
- A miniszter az egész közlekedésben fontosnak tartja a digitalizációt, ebben óriási tartalékokat lát.
- Lázár János leszögezte, hogy nem csak kormánypárti városok vezetőivel találkozik, ma Nemény András szombathelyi, pénteken Botka László szegedi polgármesterrel egyeztet, mindenkivel konstruktív kapcsolatra törekszik. A miniszter nehéz kivételként a szülővárosát, Hódmezővásárhelyt említette, ahol „kocsmai vitához hasonlítható a helyi politika”.
- A tárcavezető a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban közölte, az nem igaz, hogy vidéken nincs látogatottsága a hasonló intézményeknek, attól függ, hogy mit kínálnak, például a keszthelyi Festetics-kastély és a Nyíregyházi Állatpark is magas látogatószámot produkál. Lázár János azt javasolja, hogy vezessenek be egy autóipari örökségvédelmi hozzájárulást, ezzel maga az autóipar is támogatna egy új, modern közlekedési múzeumot. Azt nem állítja a miniszter, hogy ettől az elképzeléstől néhány kormánytag nem esik le a székről.
- Az nem fenyeget, hogy az építőiparban nem lesz helye a magyar munkavállalóknak. Ötvenezerrel kevesebben dolgoznak a szektorban, mint három éve, ugyanakkor azzal nehéz versenyezni, ha egy külföldi munkavállaló 65–70 órát dolgozik.
- A háború kitörésekor a kormány az összes polgári védelmi létesítmény felülvizsgálatát elrendelte, és a legrosszabb forgatókönyvre is felkészült.”
Címlap fotó: Lázár János / Facebook
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
