Szubjektív objektív: Békét teremthet-e Donald Trump?
„Amerika választott. Az elemzők mindvégig azt szajkózták, megjósolhatatlan a végeredmény, ehhez képest Donald Trump győzelme megsemmisítő arányú volt. Tehát az a jelölt győzött, aki az ukrajnai háború vonatkozásában azt ígérte: 24 órán belül véget vet a háborúnak. Az óra 2025. január 20-án kezdhet el ketyegni, akkor iktatják be régi-új hivatalába. Vajon képes lehet-e betartani a választási kampányban tett ígéretét?
Mindenki erre keresi a választ. Amennyiben a háborús felek „hivatalos” alapfeltételeit vesszük alapul, akkor a gyors béketeremtésnek igen csekély az esélye. Merthogy Ukrajna ragaszkodik az 1991-es határok visszaállításához és az azonnali NATO-tagsághoz. Ezzel szemben az agresszor Oroszország a még 2014-ben annektált Krím mellett követeli a négy megszállt ukrajnai megyét teljesen és Kijev katonai semlegességét. Az álláspontok közötti különbség feloldhatatlannak tűnik. Fel van adva a lecke alaposan Trumpnak. Ráadásul a jövő év januári beiktatásáig még könnyen eszkalálódhat is a helyzet.
Számtalan találgatásról olvashatunk a mérvadó nemzetközi lapokban. Ezek olykor teljesen ellentmondanak egymásnak. Csak érzékeltetésül íme kettő. Az egyik: Washington Ukrajna erőteljes felfegyverzésével állíthatja sarokba Moszkvát, azaz Trump az erő nyelvén próbálkozhat béketeremtéssel. Kijevben kétségtelenül ebben bíznak. A másik ennek szöges ellentétje: az USA elzárja a pénzcsapokat, ami kényszerű megállapodásra késztetheti Kijevet.
Dunda György
Ezek talán a legradikálisabb forgatókönyvek, hogy aztán mi fog történni valójában, azt ma még csak lessük. Mindenesetre bizonyos jelzések máris érkeznek a tengerentúlról, ami nem sok jóval kecsegteti a kijevi vezetést. Donald Trump sietve bejelentette: új csapatában nem kap helyet korábbi külügyminisztere, Mike Pompeo. Róla tudni kell, azon republikánus politikusok közé tartozik, akik elkötelezett támogatói Ukrajnának és a mostaninál is szigorúbb szankciókat követelnek Oroszországgal szemben. A hír jelzésértékű, burkolt üzenetet hordozhat, merthogy általában egy-egy adminisztráció arról szokott bejelentést tenni, hogy kik kapnak szerepet egy adott csapatban, nem pedig arról, hogy kire nem számítanak. Hogy jobban értsük ennek a hírnek az üzenetét, tudni kell: Pompeót tavaly ilyentájt kinevezték a legnagyobb ukrán telekommunikációs szolgáltató, a Kyivstar igazgatótanácsába. Annak idején Joe Biden fiával is eljátszották ezt, akit a Burisma jól fizetett vezetőségi tagjaként próbáltak meg rávenni egy erőteljesebb Ukrajna-barátságra. Kijevben vélhetően azt remélték, Pompeo megfelelő hidat képezhet a republikánusok felé, ám bejelentésével Trump most mintha szánt szándékkal felégetné ezt a hidat…
Azt tehát már tudjuk, hogy az elkötelezett ukránbarát Pompeónak nem osztanak lapot, ellenben J.D. Vance-nek igen. Márpedig Trump leendő alelnöke a kampány során nem éppen ukránbarátságáról tett bizonyságot. Ő volt az, aki sok egyéb mellett az oroszbarátnak címkézett ukrán pravoszláv egyház betiltását célzó törvényt is élesen kritizálta.
Aligha fogadták Kijevben kitörő örömmel az ifjabbik Trump, valamint apja jóbarátja, Ilon Musk milliárdos közösségi bejegyzéseit is. Előbbi egyenest az ukrán elnöknek üzent, hogy hamarosan befejeződik az a pénzeső, ami eddig hullott rá Washingtonból. Az új adminisztrációban helyet kapó Tesla-vezér pedig igenlően bólintott rá egyik üzleti partnere, David Sachs posztjára, aki nem kevesebbet mert állítani, minthogy Ukrajna korrupcióból származó pénzekből fogad fel befolyásos amerikai lobbistákat a háború folytatása érdekében. Súlyos vádak, ráadásul Trump közvetlen, bizalmi köreiből.
Emellett szinte eltörpülnek Robert Fico szlovák miniszterelnök szavai, aki az ukrán elnökre utalva azt mondta, hogy a múlt heti budapesti európai politikai fórumon személyében egy olyan embert látott, aki fél a háború befejezésének a gondolatától…”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Dunda György
