„Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát, eközben az egyik somogyi társaság lassan egy hónapja nem vesz át kukoricát. A cégvezető megérti a somogyi termelők nehéz anyagi helyzetét, de a kialakult helyzet kapcsán a társaságnak a következő időszakban 7-10 milliárd forint árbevétel-kiesése lehet. Nagy kockázatot jelent az aflatoxin, ezért nem veszik át a kukoricát.
– Kis területen termesztettem kukoricát, amit egy egy kereskedő cég átvett, de még nem számoltunk el – mondta hétfőn a balatonöszödi Csehi Jenő gazdálkodó. – Úgy tudom, hogy egy hete a környéken is probléma merül fel a toxinnal kapcsolatban. Ilyesmit nem hallottam mostanában, szerintem lehet, hogy az egészben van egy kis zsiványság. Udvaros Zoltán látrányi mezőgazdasági vállalkozó, aki korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik somogyi alelnöke volt, hétfőn azt mondta: az idén 400 hektáron termesztettek kukoricát, ebből a szarvasmarháknak 300 hektárnyit lesilóztak. A megmaradt kukoricából két táblánál észleltek toxint, de ez a határérték alatt volt. Ezt az árut nem adták el.
– A somogyi gazdáknak komoly veszteséget okozhatott a toxinos kukorica, főleg azokon a helyeken, ahol nagyobb mennyiséget érint a probléma – emelte ki. – Ezt az árut ugyanis jóval olcsóbban vették át a kereskedők.
Udvaros Zoltán rámutatott: lényeges, hogy a toxinos kukorica kapcsán ne legyen feszültségkeltés, és az előírásoknak mindenki tegyen eleget. Ugyanakkor a jövőben a somogyi gazdáknak is még inkább ügyelniük kell arra, hogy milyen terményt állítanak elő, s mi az, amit nyereségesen lehet termelni. Hangsúlyozta: fontos, hogy olyan vetőmagot válasszanak a gazdálkodók, ami nem annyira vízigényes és remélhetően a toxin nem jelentkezik majd annyira a terményben.
Továbbra sem veszünk át kukoricát, mivel az olaszok nem vásárolnak árut a bizonytalan aflatoxin helyzet miatt
– közölte hétfőn Hanyecz Imre, a kaposvári MG. Produkt Kft. ügyvezetője.
A toxin eloszlása heterogén, nem azonosítható, hogy melyik területről, tábláról betakarított áru toxinos, ezért a tárolókban meglévő kukoricamennyiség toxin szintjének nagy a szórása.
A kaposvári cég lassan egy hónapja nem vesz át kukoricát. A Sonline.hu kérdésére Hanyecz Imre arról is szólt, hogy abban az esetben kezdenének el vásárolni kukoricát, ha az olasz vevők elfogadják a magasabb aflatoxinú magyar kukoricát.
– Azt azonban szeretném megjegyezni, hogy az aflatoxinnak nagyon komoly egészségügyi kockázata lehet, ezért nem látom a realitását, hogy az olasz vevők a közeljövőben visszatérnek a magyar piacra – húzta alá.
Hanyecz Imre kiemelte: cégük a tervezetthez képest nagyjából 100-150 ezer tonnával kevesebb kukoricát vásárol fel a következő időszakban, ez azt jelenti, hogy 2025. június 30-ig nagyjából 7-10 milliárd forint lehet az árbevétel-kiesésük. Az ügyvezető az mondta: pillanatnyilag nem tudja a megoldást, de megérti a termelőknél kialakult nehéz helyzetet.
Fotó: FULOP ILDI
Önmérsékletet kérnek a toxin miatt
Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát. A felesleges feszültségkeltés helyett önmérsékletre és a szabályok betartására van szükség a kukoricapiacon – közölte Nagy István agrárminiszter a szaktárca beszámolója szerint. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan ellenőrzi a vállalkozásokat, nincs általános körű probléma és kezelhető a hazai toxinhelyzet.
A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy rombolja a gazdasági bizalmat a kukoricatermés részleges toxinszennyezettségére épített hangulatkeltés, amely a piaci folyamatok termelők számára kedvezőtlen befolyásolása érdekében tapasztalható. Nagy István önmérsékletet, és a szabályok betartását kéri az ágazat szereplőitől. Ha a feldolgozók, a kereskedők, a termelők és a hatóságok is megfelelően elvégzik a feladataikat, akkor megfelelő minőségű és mennyiségű kukorica áll a hazai feldolgozóipar és takarmánygyártás rendelkezésére – tette hozzá.
- Kifejtette, az ágazatban a kukorica felvásárlási tevékenységekkel kapcsolatban kialakult széles körű bizalmatlanság jövőbeni csökkentése és megszüntetése érdekében a tárca áttekinti, a gabonafélék minőségvizsgálati gyakorlata szabályozási eszközökkel javítható-e.
- A szaktárca tájékoztatójából az is kiderült, hogy a gazdálkodók jelzései alapján Magyarországon jelenleg ugyanis heterogén módon történik a gabonafélék felvásárlás előtti ellenőrzése, különös tekintettel a toxintartalom-meghatározására.
- Ez jelentős kiszolgáltatottságot és veszteséget okozhat a hazai gazdálkodóknak. Ezért vizsgálja meg az Agrárminisztérium, hogy szabályozási eszközökkel hogyan lehet csökkenteni a meglévő különbségeket a minőségvizsgálatok terén, ezzel növelve a termelői biztonságot és az átláthatóságot. A szakmával való egyeztetéseket követően a kérdéskör szabályozási eszközeinek felülvizsgálatára is lehetőség nyílhat – emelte ki Nagy István.”
Fotó: Fotó: Fülöp Ildikó FI Veszprém Megyei Napló
Fotó: FULOP ILDI
Eredeti írás: HARSÁNYI MIKLÓS
