„A korai készülődés hátránya és előnye
Szerkesztőségünk postaládájába rengeteg levél érkezett olvasóinktól, hogy a pécsi áruházak már kora szeptemberben kipakolták a csokimikulásokat, a karácsonyi díszeket. Ennek apropóján két szakembert hívtunk be stúdiónkba, akik külön-külön megvizsgálták a korai karácsonyi készülődés okait és hatásait a jövőre és a többi ünnepre nézve.
Nemsokára itt a karácsony, azonban manapság már nem kell az ünnep előtt egy-két nappal megőrülve beszerezni a dekorációt, a vacsora összetevőit, az ajándékokat, hiszen az üzletek megoldották ezt nekünk. Ahogy beköszöntött az ősz, az áruházak polcain a mécsesek mellett már a csokimikulások és a téli kiegészítők is ott díszelegtek. Prof. dr. Péley Bernadette a PTE Fejlődés és Klinikai Pszichológia Tanszékéről érkezett hozzánk, akivel pszichológiai szempontból vizsgáltuk az ünnepi készülődést, míg dr. Németh Péter, a PTE Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet adjunktusa a jelenség marketing vonulatára hívta fel a figyelmet.
Eltűnik a karácsonyi varázs?
– Mit gondolnak arról, hogy már szeptemberben be lehet szerezni a karácsonyi díszeket, csokoládékat a boltokból?
P.B.: Én elsősorban a gyerekek oldaláról vizsgálnám ezt. Azt gondolom, hogy mindez a várakozás varázsát megtöri, és ez az időszak főleg egy kereskedelmi akcióvá válik. Jó példa az utóbbira, hogy minap azt is meghirdették, hogy 2024-ben mi a karácsonyi díszek divatja. Hova tűnnek a saját dekorációk, amit évek óta viszünk magunkkal? Háttérbe szorulnak a személyes értékek, és egy divatos címkével látják el a karácsonyt.
N.P.: Azt látni kell, hogy a karácsony az áruházaknak egy kiemelt időszak, és ezt próbálják minél hosszabbra nyújtani. Ez mögött egyszerű gazdasági okok állnak. Ami a leginkább érdekes, hogy ennek fogadtatása milyen a fogyasztók között. A Pénzcentrumnak és a debreceni egyetemnek van egy közös kutatása ebben a témában, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek nagyjából 50 százalékát zavarja, hogy már szeptemberben lehet karácsonyi díszeket vásárolni.
– Háttérbe szorul emiatt a mindenszentek és a halottak napja?
P.B.: Én azt gondolom, hogy a mindenszentek és a karácsony egységgé tud formálódni, hiszen az előbbi a születéshez, az utóbbi pedig az elmúláshoz vezet. Ez a rendszer is okot ad arra, hogy mindez fennmaradjon. Én azt gondolom, hogy ebben a kérdéskörben a szülőnek nagy felelőssége van, hiszen ezeket az értékeket a gyerekek fogják továbbvinni. Nem biztos, hogy elegendő az, ha csak lemegyünk a temetőbe és meggyújtunk egy gyertyát. Ha azt szeretnénk, hogy ne csak a szokásos rutin legyen, akkor meg kell tölteni személyes jelentéssel ezt a két ünnepet.
N.P.: Nyilvánvalóan ehhez adatokat kellene látnom, azonban úgy gondolom, hogy már teljesen hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az életünkben minden párhuzamban zajlik. Szerintem a vásárló helyén tudja kezelni ezt a helyzetet, ami egyfajta tudatosságra is utal. Én már azt láttam, hogy a mécsesek is korán megjelentek az üzletekben, tehát már ezen is látszik, hogy a felkészülési idő itt is megnyúlik. De így legalább több időnk van gondolkozni és dönteni, ami a fenntarthatóság miatt sem egy utolsó szempont.
– Szokták mondani, hogy Magyarországon nincs halloween, viszont azért ez nem teljesen igaz már.
P.B.: Nekem alapesetben ez is egy kereskedelmi akciónak tűnik. Nyilvánvalóan ez egy buli, aminek hazánkban nincs gyökere. Élvezik a felnőttek, élvezik a gyerekek is. Ha a halloween kiszorítaná a hallottak napját, az nagyon szomorú lenne, és remélem nem fog bekövetkezni.
N.P.: Azért itt a közösségi médiának is jelentős szerepe van, hol máshol látnánk, hogyan kell pókhálós süteményt sütni. Viszont azt gondolom, hogy ez is elfér a többi mellett, illetve mindegyiknek kirajzolódik a maga célcsoportja, ami nem azt jelenti, hogy nem lesz átfedés a csoportok között. Itt hoznám fel példának a Valentin-napot. Az utóbbi 5-10 évben ebből egy nagyobb üzlet lett, ahol már egy csokor virág vagy egy gyertyafényes vacsora nem szolgálja ki az igényeket.
– A korai készülődés nem veszi el a gyerekek életéből a karácsonyi varázst?
P.B.: Ha ez megtörténne, akkor a gyerekek sokkal szegényebbek lennének. A titokzatosság az egy kellemes érzés, és a varázslat iránti vágy az ember belső világát is építi. Mindez az ünnepléshez tartozik, ha ez nincs meg, akkor meghitt karácsonyról sem tudunk beszélni.
N.P.: Magánemberként a válaszom – habár van marketinges vonulata is – az, hogy a szülőnek nagyon fontos feladata van ebben. Illetve fontos megemlíteni, hogy a gyerekek máshogy látják a világot. Igaz, segíteni kell nekik abban, hogyan tudják szűrni az információkat, illetve én nem gondolom jó ötletnek, hogy a fiatal ott legyen minden bevásárláskor, hiszen éri enélkül is elég inger őt. Nagyon okosak is tudnak lenni a gyerekek, tehát egy velük való beszélgetés is sokat jelent. Ha tudatosan állunk ehhez a kérdéskörhöz, akkor nincs itt semmi probléma.
– Engedjenek meg egy személyes kérdést. Önök hogyan készülnek az ünnepekre?
P.B.: Én a készülődés időszakát nagyon komolyan veszem, és most az ajándékvásárlást nem említeném, hiszen amúgy van, amikor már én is megveszek pár dolgot szeptemberben. Természetesen ez nem tudatos keresés, hanem inkább meglátok valamit, és akkor abban a pillanatban megformálódik bennem, hogy ennek biztosan örülni fog az, akire gondolok. Nagyon fontosnak tartom, hogy mit rakok az asztalra. Például az én családomban mindenki szereti a flódnit, és ilyenkor a vendégek is türelmetlenül várják, hogy elkészüljön ez a sütemény. A tanítványaimnak azt szoktam mondani, hogy mindig csak annyi feladatot vállaljanak karácsonyra, amennyit jókedvvel elbírnak. Mi értelme van annak, ha fáradtan zuhanok bele a karácsony estébe?
N.P.: Nálam sokszor még egy átlag vásárlás is nehézséget okoz, bár ugye ez az ünnep azért is különleges számomra, mert ott vannak a gyerekek. Egyébként a feleségem az, aki menedzseli az ünnep azon részét, hogy ki, mit fog kapni karácsonykor. És van, amikor ezeket az ajándékokat jóval az ünnepek előtt szerezzük be, ami egy elég nagyfokú tudatosságra is vall. Hiszen így van idő elgondolkozni azon is, hogy ne adjunk ajándékba olyan termékeket, amik már esetlegesen megvannak az illetőnek.”
Fotó: Löffler Péter és Kovács Liliána
Eredeti írás és podcast: CZECZON EMESE