Nagy István 
Az elmúlt néhány napban három dolog kristálytisztán világos lett. Az egyik az, hogy a nyugat legagresszívebb erői, Bidentől és Ruttétől kezdve Von der Leyenig bármi áron a háború folytatását akarják. Kerül, amibe kerül, csak Putyin ne győzzön!
Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Oroszország nem tűri, hogy a nyugat szórakozzon vele. Oroszország kész és főleg képes olyan súlyos csapásokat mérni a nyugatra, amelyeket nemzedékek múltán is emlegetni fognak. Már, akik túlélik!
A harmadik tény se túl vidám. Magyarország – a kormány minden elismerésre méltó erőfeszítése mellett is – nagyon szűk mezsgyén lavírozik. Nem tudunk érdemi hatást gyakorolni szövetségeseink háborús szándékaira.
Aki ezt nem látja, vak, őrült, vagy egyszerűen háborús bűnös. Tessék választani!
A háborút nem mi akarjuk. Néhány elvetemült liberálistól eltekintve a magyar emberekben nem ég a vágy, hogy leszámoljanak az oroszokkal. A többség érti, legfeljebb nem mondja ki, hogy bizony az oroszoknak igazuk van.
Sokkal inkább az ukránokból van elegünk. Elegünk van abból, hogy visszaélnek a szolidaritásunkkal. Elárasztják a gabonájukkal, mézükkel, tojásukkal a piacunkat, azaz velünk fizettetik meg a jólétüket.
Azt se nagyon értjük, hogy az ukránok miért engedik, hogy a vágóhídra hajtsák őket, ahelyett, hogy megdöntenék Zelenszkijt és bandáját. Miért nem szervezkednek legalább külföldön? Itt nem viszi el őket a rendőr!
Nem mi akarjuk a háborút, hanem a tőkés politikusok, de mégis bedőlünk nekik. Nincs is háború, mondják sokan nekünk, amikor osztogatjuk a háborúellenes röplapjainkat. Miről beszél a Munkáspárt? Ha volt is veszély, most már nincs, Trump békét hoz.
Nos, kedves barátaim, pontosan ez az, amit a tőkés politika belénk szuggerál. Ezt akarják hallani és mi szolga módon ismételgetjük.
És mi az eredmény?
Több mint ezer napja folyik a háború Ukrajnában. Több mint ezer napja rohanunk a világháború felé.
Mi meg, több mint ezer napja behunyjuk a szemünket, nem akarjuk látni a háborút.
A vakság, a butaság, a naivitás eddig elment. Nem volt helyes, de elment. Semmit nem tettünk a háború leállításáért, de még élünk, Magyarország még nem keveredett háborúba.
De most már vérre megy, a mi vérünkre. Ha a nagyhatalmak között kirobban a háború, akármilyen kiegyensúlyozott politikát folytat a kormány, mi is belekeveredünk. Úgy, ahogyan 1914-ben vagy mint 1941-ben. De mondhatnám az afganisztáni háborút is, ami ugyan nem volt világméretű, de önként és dalolva be kellett szállnunk, és húsz évig ki se jöttünk a mocsárból.
Nem mi akarjuk a háborút, de a mi felelősségünk is, ha belekerülünk.
Felelősek vagyunk, mert nem akarjuk észrevenni a háborút. Befogjuk a szánkat, és nem teszünk ellene semmit.
Elhisszük a hazugságokat, bedőlünk a félrevezetésnek, a manipulációnak.
Elhisszük, hogy az orosz az agresszor, az ukrán meg az áldozat. Elhisszük, hogy Oroszország a rossz, a NATO, az EU meg a jó.
Nem figyeltünk oda akkor, amikor a nyugat jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte a felvonulást Oroszország ellen.
Nem törődtünk azzal, hogy az USA 2018-től rakétarendszereket telepített Lengyelországba, 250 kilométerre az orosz határtól.
Nem törődtünk azzal sem, hogy Romániában felépítették Kelet Európa legnagyobb amerikai támaszpontját, majd 2023-ban az USA haditengerészeti bázist telepített Lengyelországba.
Jó, rendben, mondhatni, messze vannak, ez az ő ügyük.
Na, de Pápa Magyarországon van! 2007-től Pápa NATO-légibázis lett, és mi nem tüntettünk, nem zártuk le az odavezető utakat, semmit se csináltunk.
2016-ban a NATO Erőket Integráló Elem Magyarország (NFIU HUN) fedőnévvel megjelentek a NATO-katonák Székesfehérváron.
2019-ben az Orbán-kormány beadta a derekát az amerikaiaknak és aláírták az új magyar-amerikai védelmi szerződést. Az amerikaiak úgy mozognak nálunk, mintha otthon lennének.
2021-ben a kormány az amerikaiak rendelkezésére bocsájtotta a pápai és a kecskeméti légibázist.
2022-től Székesfehérváron a NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot hozott létre.
Nem tudtunk erről? Nem vettük észre? Nem vettük észre az amerikai páncélosokat Hajmáskér, Veszprém, Szolnok térségében?
Az elmúlt napok eseményei után a világ már nem ugyanaz. A hagyományos háborút le lehet állítani. Ha az atomháború elindul, nincs menekvés.
Ma már nem lehet hallgatni, nem lehet ölbe tett kézzel ülni.
Fogjunk össze, tiltakozzunk, tüntessünk! Hívjuk aktív tiltakozásra az egyházakat, a civilszervezeteket! Aki ma nem követel békét, az a háborút támogatja.
Követeljük, hogy a nyugat üljön le tárgyalni Oroszországgal! Juttassuk el véleményünket nyugati barátainkhoz, együtt többet tudunk tenni!
Támogassuk a kormány erőfeszítéseit, és ne engedjük a megalkuvásokat, a kétarcúságot.
A háborút a nyugat provokálta ki, nem Oroszország. Elérkeztünk oda, ahol színt kell vallani.
Nem elég általában békét követelni! Nem elég semlegesnek maradni!
Oroszország a realitásokra épülő békét akar. Kína békés megoldást, új világrendet akar.
Ez a mi utunk is! Független, szuverén Magyarország NATO-béklyók nélkül.
Az atomhalál nem lehet alternatíva. Ébredjünk, cselekedjünk, ha élni akarunk!
About the Author
Kós Zoltán 
