„Az ezüst- és aranyvasárnapok hagyományosan a készülődésről szólnak. Az ünnepi menü hozzávalóinak megvásárlása, a fenyő kiválasztása, az ajándékok becsomagolása mind-mind a karácsonyi hangolódás részét képezik. Így volt ez az 1980-as, ’90-es években is.
Ma már magától értetődőnek tartjuk, hogy a hét minden napján nyitva vannak a boltok – gyakran késő estig – ám a régi időkben ez nem volt így. Szinte minden bezárt legkésőbb szombat délben, ám karácsony előtt két héttel, ezüst- és aranyvasárnapon kinyitottak az üzletek. Hosszabbított nyitvatartási idővel és különféle akciókkal várták a tömeget.
Az úgynevezett Aranykapu vásár is ebben az időszakban nyílt meg. A régi nevén Szalai András úton MÁV-konténerekből lehetett válogatni. Akadtak itt műszaki cikkek, gyermek és felnőtt ruhák, kerámiák szép számban. A vásárcsarnokban kézműves vásárt is tartottak, ahol fafaragók, kosárfonók, bőrdíszművesek portékái között lehetett válogatni. A 80-as években sokan látogattak el a Búza téri kispiacra is, a közelben pedig – a mostani Corso hotel helyén – a városi fenyővásár örökzöldjei közül lehetett kiszemelni a feldíszítendő karácsonyfát.
Így készültünk a karácsonyra
Fotók: Laufer László
Narancs és banán karácsony előtt
A Konzum áruházban ezeken a kivételes napokon banánt és narancsot is lehetett kapni, persze csak annak, aki szerencsés volt, és még jutott neki. Hosszú sorokban várakoztak ugyanis a vevők a ritkaságnak számító déli gyümölcsökért. Tömeg gyűlt össze a játékboltokban is, egy-egy különlegesebb darabot csak ezeken a napokon (vagy éppen a pult alól) lehetett megszerezni.”
Fotó: Laufer László
Eredeti írás: TÓTH VIKTÓRIA