Közigazgatási bírság: jövő év elejétől már nincs pardon!

A közigazgatási bírság mértéke a határidőre meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka

Késedelmes fizetés esetén termelők eddig csak a bírósághoz fordulhattak – január 1-től a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) közvetlenül is büntetheti a késedelmes fizetőt. A bírság mértéke a határidőre meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább egymillió forint, ha a vevő – legyen az felvásárló, feldolgozó vagy forgalmazó – túllépi a törvényben foglalt 30 napos fizetési határidőt.

A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére, azonban ennek előfeltétele, hogy a termelő az áru átadását követő 15 napon belül átadja a helyesen kiállított számlát a vevő részére. Amennyiben a termelő 15 napon túl adja át a számlát, úgy a vevőnek a helyesen kiállított számla beérkezésétől számított 15 napja van a kifizetésre.

Ne legyenek kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlókkal szemben

Azokban a szerződésekben, amelyekben folyamatos szállításról állapodnak meg a felek, a fizetési határidő szintén a tárgyhavi teljesítést követő 30. nap, azonban azzal a további feltétellel, hogy a vevő a teljesítési hónapot követő 5. napig a legalább a tárgyhavi teljesítés értékének 30 százalékát megfizeti a termelőnek.

Az Agrárminisztérium ezzel a kisgazdaságok és a termelők piaci pozíciójának erősítéséhez járul hozzá, hiszen azok így kevésbé lesznek kiszolgáltatott helyzetben a felvásárlókkal szemben. A termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően ugyanis gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest.

Tolnában főleg a szőlő- és gyümölcstermelőket érinti a késedelmes fizetés

Megkérdeztünk néhány Tolna vármegyei gazdálkodót, ők hogyan látják ezt az előírást.

– Mi már évek óta úgy próbáljuk eladni a terményeinket – búzát, kukoricát, olajos magvakat – hogy vagy előre fizet előleget a felvásárló vagy nyolc napon belül kifizeti a teljes összeget – mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. Korábban volt arra példa, hogy nem fizetett a felvásárló, de vele többet nem kötöttünk szerződést. Hallani a kisebb gazdálkodók körében, hogy aki irreálisan magas árat ígért annak adták a terményt, de hiába várták az árát. Ma már jellemző, hogy a szántóföldi növénytermesztők óvatosak, azzal kötnek szerződést akit ismernek.

Más a helyzet a gyümölcstermelőknél. Főleg a szőlőtermelő gazdák körében jellemző a kései fizetés vagy a nem fizetés a felvásárló részéről.

Csapó Béla, bátaszéki szőlőtermelő elmondta, mivel a gazdák már annak is örülnek, ha a szőlőt valaki átveszi, így nem igen válogathatnak a felvásárlók közül. Az a jellemző, hogy hónapokkal később, de volt arra is példa, hogy hét hónapra fizetett a felvásárló. Idén eddig legalább az áfát kifizette, már a teljes összeget ez év végéig ígérte, de egyelőre nem jelezte, hogy mikor fizet. Örülünk, az új rendeletnek – tette hozzá.”