Bérmegállapodás: Baranya gazdasági szereplői speciális kihívással szembesülnek

A minimálbér emelkedése nemcsak a legkisebb keresetet, hanem a fölötte lévő béreket is érdemben növeli. Az infláció tartós leszorítása, a történelmi bérmegállapodás és a keresetek emelkedése tovább erősíti a fogyasztást, amely fontos motorja a gazdasági növekedésnek – írta bérmegállapodás hatásait vizsgáló minapi cikkében a Magyar Nemzet.

Mint ismert, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek három évre előre egyeztek meg. Annak alapján az idén kilenc, 2026-ban 13, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a minimálbér. A megállapodás nem kizárólag a legkisebb kereset alakulása miatt fontos, mindez meghatározza a következő évek bérdinamikáját – olvasható a polgári napilapban, amely Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát is idézte.

A kormánypárti politikus a minap arról beszélt, hogy három év alatt mintegy negyven százalékkal emelkedik a minimálbér mértéke. Czomba Sándor a lap szerint jelezte: ez nemcsak azt a nagyjából egymillió embert érinti, akire közvetve vagy közvetlenül hatással van, hanem a fölötte lévő béreket is érdemben növeli.

A bérmegállapodásnak a baranyai gazdaságra gyakorolt várható hatásairól a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) titkárát kérdeztük. Rabb Szabolcs elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a baranyai vállalkozások 92-94 százaléka mikrovállalkozás. Más térségekben, vármegyékben a baranyainál sokkal nagyobb a nagyvállalati jelenlét, valamint a multinacionális, azaz a magyar kkv-khez képest sokkal tőkeerősebb cégek volumene is sokkal jelentősebb – mutatott rá a kamarai vezető.

Mindezt azt jelenti – hangsúlyozta Rabb Szabolcs –, hogy egyébként a nemzetgazdaság szempontjából szükségszerű béremelés a leginkább tőkeszegény, köztük baranyai mikrovállalkozásokat fogja nehezen érinteni. Szavai szerint e cégek egyébként is piaci olyan problémákkal küzdenek, mint a hazai kereslet csökkenése és az energia árak növekedése.

– Így ezek a vállalkozások nehezen fogják tudni kigazdálkodni azt kihívást, amit a minimálbér emelése jelent – fogalmazott Rabb Szabolcs, aki szerint a megoldás a most szorultabb helyzetbe került baranyai vállalkozások számára a hatékonyság növelése lehet.

Bérmegállapodás után hatékonyságnövelés

A PBKIK titkára kiemelte, hogy ehhez a nemrég bejelentett Demján Sándor Tőkeprogram adhat segítséget a legkisebb vállalkozásoknak. Mint ismert, 2025. február közepétől jelentkezhetnek a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a tőkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Tőkeholding 100 milliárd forint keretösszegű, minden korábbinál nagyobb ívű tőkebefektetési programja a magyar vállalkozások széles körének biztosíthat forrást a beruházások megvalósításához.

• A PBKIK honlapján található összegzés szerint a tőkeprogram elsődleges célja, hogy a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitása emelkedjen, a termelési kapacitásuk fejlődjön, és nem utolsósorban a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása kezdődjön meg a magyar gazdaságban.
• A program hiánypótló megoldás olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt gyors és hatékony tőkeági finanszírozást, mint például kapacitásbővítési célú gépek és eszközök vásárlása, automatizációt segítő szoftverek beszerzése, korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása, e-kereskedelmi platformok és CRM-rendszerek fejlesztése, energiahatékonyságot célzó fejlesztések vagy piacbővítési törekvések.

Rabb Szabolcs összegzésként elmondta, hogyha a kkv-k hatékonysága nőni fog, azaz, ha sikerül elérni, hogy kevesebb munkával, időráfordítással nagyobb értéket tudnak előállítani, akkor a szükséges béremeléseket is végre tudják hajtani a baranyai kisvállalkozások. A PBKIK titkára megjegyezte, a béremelés nem utolsósorban a munkaerő helyben tartása miatt is fontos a vállalkozásoknak, ugyanis ha az elmarad, a dolgozóik elvándorolhatnak más, magasabb bérezést biztosító régiókba.”