Csak a háború után lehet majd látni, mekkorát nyer Észak-Korea az ukrajnai harcokban
szerkeszto 
„Információk szerint az ukránok ellen az oroszországi Kurszkban harcoló észak-koreai katonák óriási veszteségeket szenvednek összecsapásról összecsapásra, azonban az ukrán katonák úgy vélik, kemények, jól edzettek és fegyelmezettek az oroszoknak segédkező katonák. Ráadásul Kim Dzsongunnak nem is az számít, mennyien esnek el, hanem hogy ezzel szorosabbá teheti az orosz–észak-koreai kapcsolatokat, valamint a már több mint félévszázada nem háborúzó hadserege felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerez a csatatéren.
Még 2024. október végén jelentek meg az első hírek, hogy Oroszország észak-koreai katonák segítségével próbálja visszaszorítani a még augusztusban Ukrajna által elfoglalt Oroszországhoz tartozó Kurszki területet. Bizonyos források szerint a 10–12 ezer észak-koreai katona érkezése fordulópont a csatatéren:
ez volt ugyanis az első alkalom, hogy egy harmadik ország reguláris csapata is aktív résztvevőjévé válik a háborúnak.
Nem véletlen, hogy az Ukrajnát támogató nyugati országok, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elítélte az észak-koreai katonák érkezését Oroszországba. Később már az ukrán elnök is arra figyelmeztetett, hogy a világ legtöbb katonáját felsorakoztató hadsereg akár nagyságrendileg ennél is több katonát küldhet a frontra.
Annak ellenére, hogy a Koreai Néphadsereg már október végén megérkezett Oroszországba, az első fegyverváltásra novemberig, bizonyos források szerint decemberig kellett várni az ukrán és észak-koreai katonák között. Az AP amerikai hírügynökség nemrégiben egy riportot közölt, hogy az elmúlt hónapokban hogyan változott az észak-koreai katonák használata, valamint az milyen következményekkel járhat a jövőkben. A következmények pedig nem állnak meg az orosz–ukrán határnál.
Felbecsülhetetlen tapasztalatszerzés nagy veszteségek árán
Észak-Korea létszámra ugyan a világ legnagyobb hadseregét tudja felmutatni – a hivatalos adatok szerint 950 ezer aktív és 420 ezer tartalékosból áll, míg az Egyesült Államok hadseregénél e két szám 452 ezer és 325 ezer –, azonban ahogy a katonáknak, így a vezérkarnak sincs valódi, háborúban szerzett tapasztalata, hiszen a koreai háborúban 1953-ban kötött tűzszünet érvényében maximum csak a demilitarizált övezetben történhetnek kisebb incidensek.
Emiatt nem meglepő, hogy az AP-nek név nélkül nyilatkozó katona, valamint szakértők is arról számoltak be, hogy a Kurszki területen szolgáló észak-koreai katonák eleinte tapasztalatlanságból következő hibákat vétettek: viszonylag egymáshoz közel, csoportosan vonultak a nyílt terepen, ami miatt könnyű célpontok voltak a drónok számára.
De más helyszíneken, például az erdőkben is rendezetten, egy sorban, csoportosan vonultak, ahogy gyakran a kiképzések során szokták.”
Címlap fotó: Az észak-koreai hadsereg felvonulása Phenjanban, Észak-Koreában 2008. április 13-án© Fotó Eric Lafforgue/Art in All of Us / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 