„A közép-európai régió ellátása szempontjából a Török Áramlat már önmagában is egy alternatív beszerzési útvonalnak tekinthető, Magyarország számára különösen nagy jelentősége van. Hortay Olivér közgazdászt, a Századvég Energia és Klímapolitika Üzletág vezetőjét azután kérdeztük, hogy a napokban támadás érte a Török Áramlatot.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy január 11-én ukrán drónok próbálták megtámadni a Török Áramlat struktúráját. A gázvezeték jelentősége felértékelődött, mióta január elsején leállt az Ukrajnán keresztül történő földgáz szállítása. „Az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés, így minden, az energiaellátásunk biztonságát fenyegető akciót a szuverenitással szembeni támadásnak kell értékelni” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a támadás hírére válaszul.
A vezetéknek nincs alternatívája
„A Török Áramlat az egész Európai Unió gázellátása szempontjából meghatározó vezeték, de Magyarország számára különösen nagy jelentősége van. Az ukrán tranzit kiesésével már csak a déli útvonalon keresztül érkezik vezetékes orosz gáz Európába, és ezen felül az ázsiai – például azeri – beszerzések szempontjából is megkerülhetetlen szerepe van” – nyilatkozta Hortay Olivér az Indexnek.
A Török Áramlatról elmondta: a vezeték maximumkapacitása az Európai Unió ellátásának körülbelül 5 százalékát képes biztosítani, és mivel az unió gázpiaca erősen integrált, a mennyiség kiesése rendkívüli áremelkedést idézhetne elő.
Magyarország tavaly több mint 7 milliárd köbméter gázt vásárolt a Török Áramlaton keresztül, és bár ennek egy részét továbbértékesítette, a volumen így is messze a legmeghatározóbb pillérét jelentette a valamivel több mint évi 8 milliárd köbméteres hazai gázigény fedezésének. Általánosságban kijelenthető, hogy a jelenlegi magyar beszerzési mix mellett, észszerű gazdaságossági keretek között, a vezetéknek nincs alternatívája
– szögezte le a közgazdász.
A gázvezeték infrastruktúrájának megbízhatóságával kapcsolatban kifejtette, hogy a Török Áramlat fiatal vezeték, mindössze öt éve helyezték üzembe, így annak teljes infrastruktúrája korszerűnek tekinthető:
Ugyan az orosz–ukrán háború kirobbanását követő szankciós adok-kapok során több ízben felmerült, hogy egyes vállalatok korlátozása megnehezítheti majd a rendszeres karbantartási feladatok ellátását, ezeket a problémákat rövid időn belül sikerült kezelni, így a vezeték és annak kiszolgálólétesítményei jó állapotban működnek.
A leállás áremelkedést váltana ki
Kérdésünkre, milyen politikai kockázatokkal jár a Török Áramlatra való támaszkodás, Hortay Olivér azt válaszolta, hogy a közép-európai régió ellátása szempontjából a Török Áramlat már önmagában is egy alternatív beszerzési útvonalnak tekinthető, amellyel az érintett országok az ukrán tranzitnak való kitettségüket igyekeztek enyhíteni és – az oroszokon túl – új keleti forrásországokat bevonni.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
