Kós Zoltán 
"a legtöbb tennivalóhoz komoly szaktudás szükséges"
„Vita a mezőgazdasági bérekről
Tavaly júniusban 503 ezer forint volt a bruttó átlagbér a mezőgazdasági ágazatban. Ez kevesebb, mint más területeken a gazdaságban, de így is 15 százalékkal magasabbak a bérek, az elmúlt évhez képest. Olvasóink közül nagyon sokan szóltak hozzá a témához. Ebből állítottunk össze egy csokorra valót.
Elképesztő: ennyi a bér a mezőgazdaságban címmel írtuk arról pár nappal ezelőtt, hogy a mezőgazdaságban dolgozni már nem azt jelenti, mint régen. Sokaknak még ma is kapa, gumicsizma, nehéz fizikai munka jut eszükbe ha a mezőgazdasági munkáról van szó, pedig a legtöbb tennivalóhoz komoly szaktudás szükséges. Ezt tükrözik a bérek is, a KSH adatai szerint, több mint 15 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Több száz olvasó írta le a véleményét a mezőgazdasági bérekről
Hétfőn reggelig 591 olvasónk írta le a véleményét arról, hogy szerinte megfizetik a mezőgazdasági munkásokat vagy nagyon nem. És főleg: mi lehet ennek az oka. Az ország minden részéből érkeztek vélemények, ezekből adjuk közre a legérdekesebbeket.
Egyik alföldi településről ezt írta olvasónk: – Tiszazugban 1200-1500 forint közötti a mezőgazdasági órabérek. Amíg mindeközben a vállalkozók, a gazdák, a tulajdonosok 2-3 évente új terepjárók, traktorok, állami támogatások között válogatnak. Szégyen, szánalom?!
– Ezért nem kellett volna megszüntetni a háztáji gazdaságot a falvakban. Addig a parasztság a maga ura volt – írta Bács vármegyei olvasónk.
– Nem szüntette azt meg senki! Az igaz, hogy megnehezítették a tevékenységüket – válaszolt neki egy gyönki olvasó. A vevők elfordultak a termelőktől a multik megjelenésekor, a szebb de egészségtelenebb, sokszor drágább termékekért, kényelmes vásárlás miatt, irigység miatt (a szomszéd ne boldoguljon az én pénzemből). A környezetemben sokan (én is) ezért hagytak fel a tevékenységükkel, melynek egyenes következménye az áremelkedés (kereslet-kínálat, az import, amire hatással van pénzünk romlása), Az „átkosban” korrekt kapcsolat volt a termelő-kereskedő-vásárló között. A rendszerváltáskor ez megváltozott, az erőfölénybe került kereskedelmi láncok diktálják a feltételeket a termelőknek, a fogyasztok felé pedig kiváló reklámmal lépnek fel. Én így látom.
Hóban, fagyban, sárban, forróságban dolgozni, kevés pénzért
– Én fizika-technika szakos tanárként dolgozom. Kertészeti érettségivel előtte. Egy életre megijed az ember, ha hóba, fagyva, sárba, vagy forróságba dolgozol. Hónapokat, éveket. Így átérzem azt, hogy kevés pénzért, ilyen körülmények között dolgozik valaki. Ja 10 évig gyárba is dolgoztam már diplomásként! Nem jó ez az irány, nagyon nem! – írta rácalmási olvasó.
– A hozzászólásokat olvasva kitűnik hogy a többség csak hergel nincs tisztában azzal hogy mi is a gazdálkodás, de jól megmondják – írta nagyvenyimi olvasó. Nincs még egy ilyen sokrétű szakma amikor a növényvédelemhez, a gépjavításhoz, a töménytelen adatszolgáltatáshoz: az adott növény, paprika, dinnye, kukorica, napraforgó termesztéséhez érteni kell. Ha megtermelted, próbáld meg eladni. Nálunk 2500 forintért mennek ki a szőlőbe az emberek. Majdnem dupla annyi, mint a szakmunkások kapnak órabérbe. Lassan felénk egy takarító, mosogató többet kap mint, mint a szakképzettek. Itt a baj.
Ha magasabbak a bérek, akkor többe kerülnek a termények is
– Gondold át, almaszedés kor 15 – 20 ezer forintba kerül a gazdának egy napszámos, egy kiló lé almát pedig 50 forintért vesz át a felvásárló. Négy mázsa almát kell leadni, hogy meglegyen a napszámos bére. És nem számolom az addig belefektetett munkát, metszést, a permetezéseket, a növényvédő szereket, a traktor munkát – írta egy bonyhádi hozzászóló.
– Már így is visít a nép az élelmiszer árak miatt! Meg jajgat, hogy nincs a boltokban hazai lencse, hazai bab, hagyma, krumpli. Támogatom, hogy legyen a mezőgazdasági idénymunkások bére a mostaninak kétszerese-háromszorosa is, de szólok azokhoz, akik ismerik a közgazdasági törvényt, hogy ennek az árát mindenki rá fogja terhelni a vevőre, a fogyasztóra. Ez is meg fog jelenni a termények árában – írta kisvejkei hozzászóló.
– Hát akad olyan, akinek munkája óránként, 500 forintot sem ér, de van olyan, akié megér 3000 forintot. Nem minden mezőgazdasági termelő kap támogatást és mégis ki kell gazdálkodni a béreket. Én támogatást termelés után adnám, aki tud termelni, azt támogassuk, aki nem, az mehet az akkumulátor gyárba – írta nagyvenyimi hozzászóló.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
About the Author
Nagy István 
