Munkahelyi balesetek: alig védi valami a munkavállalót

Elesések, megbotlások és csúszások, kézi szerszám okozta sérülések. Leginkább ilyen apróbb munkahelyi balesetek fordulnak elő Erdős Zoltán, munkavédelmi szakember ellátottsági területén. A legtöbb baleset sokszor elkerülhető lenne, ha mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató és a munkavégzést közvetlenül irányító megbízott úgy végezné el feladatát, ahogy a munkavédelmi normák előírják.

Józan paraszti ésszel kell gondolkozni, és elkerülhető a baleset

Zoltán több barcsi és térségbeli cégnél működik közre munkavédelmi szakemberként, tapasztalásai szerint a legtöbb baleset az emberi tényezőből ered. Az ember, pedig sokszor figyelmetlen és könnyelmű.

• A figyelmetlenség mellett nagyon jellemző még az is, hogy a munkavállalók nem hajlandóak a kötelező munkavédelmi védőeszközöket használni, vagy azt nem éppen rendeltetésszerűen teszik. Ennek oka lehet a kényelmetlenség, vagy az elv: „ebben nem lehet dolgozni”.
• Komoly kockázati tényező még, hogy a munkavállalók sokszor nem gondolkoznak, ha lehet így mondani, józan paraszti ésszel. Nem gondolják végig a munkafolyamatokat, és azt, ha valamit védőeszköz nélkül végeznek, vagy a munkaeszközöket nem arra a célra használnak, melyre eredetileg tervezve lettek, idő kérdése, hogy baleset legyen. 
• Természetesen vannak olyan tényezők is, mint a stresszfaktor, ami nem róható fel feltétlenül a munkavállalónak. A magánéleti problémák mellett, sokszor van rajtuk időkényszer, nyomás és az elvárás terhe egy munkahelyen, ami tovább fokozza a munkahelyi balesetek előfordulásának számát. Üzemekben, szalag mellett nagyon sokszor van időkőkényszer, ami alatt adott munkát el kell végezni, mert a szalag nem áll meg. Ha a munkavállaló nem tudja azt teljesíteni, vagy látja azt, hogy nem lesz meg időre, akkor pánikol, kapkod, és már meg is van a baj. 

Nem kell mindenért a munkavállalót okolni

Azt azért jobb tisztázni, hogy nem minden esetben a munkavállaló a bűnös. Erdős Zoltán szerint, a legnagyobb probléma az, amikor munkáltatói oldalról sincs példamutatás, sem pedig az elvárás a szabályok betartására. 

Erdős Zoltán munkavédelmi szakemberként úgy gondolja, hogy az az ács-tetőfedő, aki szandálban, biztosító kötél nélkül megy fel a tetőre, nem mutat jó példát munkavállalóinak sem. Azzal, ha maga sem veszi komolyan az előírásokat, nem várhatja el azt beosztottjaitól sem. 

Az sem jó, hogy a munkafolyamatokat közvetlenül irányító személy nem megfelelően kontrollálja a munkavállalókat, vagy esetleg ő maga sem úgy vesz részt a munkafolyamatokban, ahogy azt a szakmai és munkavédelmi előírás elrendeli. 

Zoltán elmondta: a munkahelyi balesetek száma meglepően alacsony a közfoglalkoztatási szférában. Nyilvánvalóan kevesebb a kockázati tényező, a munkatempó is, így kisebb az balesetek előfordulásának lehetősége.

Hogyan kerülhetők el a balesetek?

• A munkáltatónak elsősorban biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit, ez vonatkozik a munkakörülményekre, a munkaeszközökre, védőeszközökre, az optimális megterhelésre, kockázatok felmérésére, azok kiküszöbölésére.
• A munkáltatónak folyamatosan biztosítani kell a munkavállalóinak megfelelő munkavédelmi oktatást, mely megismerteti velük a munkavégzés folyamataihoz tartozó kockázatokat, elkerülésük módját, egyéb a munkájukhoz tartozó előírásokat.  
• A legbiztosabb megoldás a balesetek elkerülésére a zárt technológia, amikor az emberi tényező szinte teljesen ki van zárva a munkafolyamatból és csak kívülről, ellenőrző feladatot lát el a munkavállaló, vagy gombokat kezelve vezérli a gépet. Ha ez nem megoldható, akkor kell kollektív védelmet kell alkalmazni, mint például gépek esetén védőburkolatok, vészleállítók, benyúlásgátlók, infra kapuk kialakítása. 
• A fennmaradó kockázatok elkerülése okén egyéni védelem biztosításával kerülhető még el leginkább a balesetek száma. Ez jelenti az egyéni védőeszközök biztosítását, használatát és használatának ellenőrzését. 
• Utolsó sorban szervezési intézkedésekkel is csökkenthető a baleset, vagy munkahelyi megbetegedések száma úgy, hogy a legkevesebb embert, a legrövidebb ideig teszem ki valamilyen veszélynek, pl.: egy motorfűrész kezelő napi négy órát meghaladóan nem használhatja a gépet a rezgésártalom kialakulásának megelőzése érdekében.”