szerkeszto 
„A szabadkereskedelem korszaka véget ért, helyét egy blokkosodó világ vette át. Az Oroszország elleni szankciók és a geopolitikai érdekellentétek alapvetően változtatták meg a globális kereskedelmi áramlásokat – világított rá az Indexnek Révész Béla Ákos. A Makronóm Intézet elemzője szerint minél inkább egymásnak feszülnek a tömbök, annál inkább átalakul a világgazdaság ma ismert szerkezete, amelyben egyre inkább felértékelődnek az olyan semleges összekötő pontok, mint amilyen Magyarország is.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember közepén arról beszélt, hogy a világrendszerváltás, illetve Ázsia felemelkedése egy létező és aktuális dolog, amit figyelembe kell venniük a politikusoknak. Rámutatott, hogy lehet versenyezni, vagy választhatjuk a verseny nélküli blokkosodást, vámokat, szankciókat. Kérdés, hogy melyik szolgálja az érdekünket.
„Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne. Ha kettévágás történik, akkor mi perifériára szorulunk”
– fogalmazott, majd hozzátette: Magyarországnak versenyeznie kell. Az a jó, ha egységes a világgazdaság, és elkezdünk versenyezni a többiekkel. Nekünk semlegesség kell, nem szabad, hogy bezárjanak minket keletre vagy nyugatra. A gazdasági semlegesség szolgálja ma leginkább az emberek érdekeit.
Közelebb kerültünk a megjósolt tragédiához
„A szabadkereskedelem korszaka lezárult, az ukrajnai háború és a geopolitikai érdekellentétek miatt felgyorsult a globális kereskedelem blokkosodása” – erre már Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője mutatott rá az Indexnek.
Minél inkább egymásnak feszülnek a tömbök, annál inkább átalakul a világgazdaság ma ismert szerkezete, amelyben egyre inkább felértékelődnek az olyan semleges összekötő pontok, mint amilyen Magyarország is
– vélekedett Révész. Erre a globális Dél régiójából hozott példát, India pragmatizmusát mutatta be: Moszkva az energiaszankciók hatására virágzó kereskedelmi kapcsolatot épített ki Újdelhivel, amely az orosz energiahordozók exportjának a 2017-es 2 százalékáról 2023-ra 25 százalékos vásárlójává vált – hogy aztán az ebből finomított termékeket éppen az Egyesült Államok és az Európai Unió piacain terítse szét.
A másik példa Peking, amely a figyelmeztető jelek közepette egyre nagyobb figyelmet szentel a globális Dél államainak – Latin-Amerika és Afrika egésze, valamint Ázsia jó része tartozik ezen országok közé –, így a következő tíz évben akár 1250 milliárd dollárral is nőhet ebben a viszonylatban a kereskedelem.
Ennek köszönhetően a keleti országok és a globális Dél 2023-ban Kína áruforgalmának már több mint a felét adták, megszüntetve a nyugati országok addigi dominanciáját
– mutatott rá a szakértő. Arra is kitért, hogy Donald Trump új elnöki ciklusa sokat változtathat a pillanatnyi összképen. „Jelenleg még csak éppen belekezdett egy olyan kereskedelempolitikába, amelyhez a globális piacok érezhetően még nem tudnak alkalmazkodni annak kiszámíthatatlansága és gyorsasága miatt.” Ha Amerika ragaszkodik a jelenlegi vámelméleteihez, akkor az exporttarifák nagy valószínűséggel átveszik a szankciók helyét a kényszerítő geopolitikai játszmákban, véli Révész.
Így borult fel a világkereskedelem
A világkereskedelem felborulása az ukrajnai háború kitörése után kezdődött el igazán, mutatott rá lapunknak a szakértő. A Makronóm Intézet elemzője szerint a kereskedelmi forgalom a szankciók miatt Moszkva és a Nyugat között drasztikusan csökkenni kezdett.
Az Európai Unió Oroszországba irányuló exportja 58, míg az Oroszországból származó importja 86 százalékkal esett vissza 2022 első és 2024 harmadik negyedéve között
– részletezte. A szakértő a földgáz-kereskedelmi adatokat hozta példaként: míg a háború előtt az európai import fele érkezett Oroszországból, mára ez az arány a 20 százalékot sem éri el.
Hozzátette ugyanakkor, hogy „az igazsághoz hozzátartozik, hogy az orosz kőolajtermékek indiaira cserélése és a térségből érkező azeri gáz pusztán címkézés kérdése”.
Révész szerint Moszkva gyorsan átirányította a kereskedelmét Kína és a globális Dél felé. A háború kitörése óta az orosz–kínai kereskedelmi forgalom 175, az orosz–indiai pedig 500 százalékkal emelkedett – mindkettő történelmi csúcs. Emellett jelentős kereskedelmi partnerré vált Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Brazília is, emelte ki az elemző.
Új ellátási láncok születtek
Az orosz kereskedelem irányváltásával eurázsiai viszonylatban új ellátási láncok születtek, világított rá Révész. Példaként említette, hogy újjáéledt a nemzetközi észak–déli folyosó (INSTC), amely Szentpétervárt köti össze kereskedelmi útvonalakon Indiával, érintve Azerbajdzsánt és Iránt is, ahogy azt a következő ábra is mutatja.
Az Egyesült Királyságból egyes kaukázusi és közép-ázsiai, Moszkvával jó viszonyt ápoló egykori szovjet tagköztársaságokba irányított export harmadával nőtt 2022 óta.
„A háború okozta kereskedelmi változások egyik legnagyobb nyertese azonban Kína”
– hangsúlyozta a szakértő. Magyarázata szerint a kínai elektronikai, technológia, fém- és műanyag termékek letarolták a szankciók miatt megüresedő orosz piacokat. Az autók pedig akkora mennyiségben érkeztek Oroszországba, hogy Kína a világ vezető autóexportőrévé vált. Adatokkal is alátámasztotta állítását: a személygépjárművek 76 százalékát tették ki a kínai autók az Oroszországba irányuló autókereskedelemben, Peking exportja tehát 543 százalékkal nőtt 2023-ban.
Révész Béla Ákos: Egy stagnáló globalizációs trend kezd kirajzolódni
„Kritikus pont a szankciók globális kereskedelemre gyakorolt hatásaiban a kőolaj kérdése” – hangsúlyozta a Makronóm Intézet elemzője. Rámutatott, hogy az árnyékflottának és az új célországoknak köszönhetően az orosz napi átlagos 660 millió dolláros olajexport-bevétel alig csökkent a háború kitörése óta. Az elemző szerint a világkereskedelmi tendenciákat ismét a geopolitika alakítja.
„A szabadkereskedelem kora már a múlté”
– fogalmazott. Jelezte, hogy a globális árukereskedelem várhatóan évi 2,9 százalékkal nő a következő 10 évben, de ha a nemzetközi kereskedelmet a globális GDP arányában nézzük, akkor egy stagnáló globalizációs trend kezd kirajzolódni.
Három nagy kereskedelmi tömb alakult ki
A geopolitikai érdekütközések három nagy kereskedelmi tömböt hoztak létre a szakértő szerint:
- a nyugatit, amely Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot is magában foglalja;
- a keletit, amelyet Kína és Oroszország fémjelez;
- valamint a két tömb közé beékelődött globális Dél dinamikusan növekvő gazdaságait, mint India és az ASEAN-országok. „Ez a blokk önmagát blokkellenesként definiálja, ezzel képezve paradox összekötő pontot a két nagy rivális terület között.”
Révész rámutatott, hogy a vámfenyegetések ellenére kialakul a nyugati tömbön belül egy Ázsiáról, különösen Kínáról egyre inkább leváló észak-amerikai blokk, miközben Kína a kieső nyugati kereskedelmét egyre inkább a globális Dél felé irányítja át. Az EU Kínával folytatott kereskedelme várhatóan stagnál majd, miközben egyre inkább az olyan bevett partnerekhez fordul, mint az Egyesült Államok vagy Japán, valamint az olyan feltörekvő piacokkal, mint Törökország és India, elmélyíti a kapcsolatait.
Trump vámpolitikája újabb fordulatokat hozhat
„A Trump által indított vámháború már csak folytatása egy 2010-es évek közepén indult folyamatnak, amely elterelte az USA importforrásait Kínától, különösen a feldolgozóipar tekintetében” – fogalmazott az elemző.
„Európa pedig Biden elnöksége alatt a lehető legszorosabban felzárkózott a Kína-ellenes kereskedelmi politikához”
– tette hozzá. Figyelmeztető jelként említette, hogy „míg az Egyesült Államok legrosszabb esetben akár önellátási módszerekkel is megpróbálhatja megoldani a kieső kínai importot, Európának ilyen lehetősége nincs”.
Révész arra is figyelmeztetett, hogy a Kína-stratégia mindenestül felfordulhat, amennyiben az amerikai elnök valóban kereskedelmi háborút indít az EU ellen is – ebben az esetben a globális Dél felé nyitás mellett szükség lehet a kínai partnerségek újragondolására is.”
Címlap fotó: Makronóm Intézet
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
