szerkeszto 
„A G20-csúcson először került széles körben napirendre a szupergazdagok globális megadóztatása, amely évente legalább 2 százalékos kiegészítő adót írna elő a milliárdos magánszemélyek vagyonára. A cél az adóoptimalizálás visszaszorítása és az igazságosabb közteherviselés biztosítása lenne, de a megvalósítás erős politikai ellenállásba ütközik, mivel számos ország továbbra is versenyez a gazdagok bevonzásáért. A kezdeményezés sikeréhez széles körű nemzetközi együttműködés és az adóparadicsomok visszaszorítása lenne szükséges, ám ez a jelenlegi geopolitikai helyzetben egyelőre távoli cél. Magyar Csabát, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökét kérdeztük a témában.
A világ vezetői tavaly Brazíliában gyűltek össze a G20-as csúcstalálkozón. Itt a globális gazdaság kihívásai mellett egy korábban csak a közgazdasági konferenciák zárt ajtói mögött emlegetett téma is reflektorfénybe került: a szupergazdagok egységes, globális megadóztatása. A javaslat, amely eddig leginkább csak elméleti viták tárgya volt, most először kapott széles körű nyilvánosságot – és nem kis port kavart.
Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek azt részletezte, hogy a koncepció nem másra épül, mint a multinacionális cégek esetében már bevezetett globális minimumadó modelljére. Ezúttal azonban nem vállalatok, hanem magánszemélyek lennének a célkeresztben – méghozzá a világ leggazdagabb emberei.
A terv szerint azoknak, akiknek a vagyona meghaladja az 1 milliárd amerikai dollárt, évente legalább a vagyonuk 2 százalékának megfelelő mértékű adót kellene befizetniük, a nemzeti adórendszereken felül, kiegészítő jelleggel. „A rendszer célja nem a meglévő nemzeti szabályozások leváltása, sokkal inkább azok kiegészítése egy nemzetközileg összehangolt keretrendszerrel” – mondta Magyar Csaba.
Világszintű adóháború?
A javaslat mögött Gabriel Zucman neves francia közgazdász áll, aki tanulmányában nem kevesebbet javasol, mint egy teljesen új korszak megnyitását a globális adózás történetében. Zucman érvelése szerint a szupergazdagok jelenlegi adóterhelése – országonként változó mértékben – messze elmarad attól, amit a társadalmi igazságosság és az államok fenntartható működése indokolna.
A tervezet célja, hogy gátat szabjon az adóoptimalizálásként ismert gyakorlatnak, amikor a tehetős magánszemélyek adóparadicsomokba telepednek le és viszik magukkal a vagyonukat, kihasználva az államok közötti adóversenyt. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint az új rendszer révén csökkenhetne az indokolatlan külföldre költözés,
miközben az egyes országok nem lennének kénytelenek a legkedvezőbb adózási feltételekért egymással versengeni.
Bár az ötlet vitathatatlanul ambiciózus, a nemzetközi fogadtatás egyelőre felemás. Az idei tavaszi ülésszakon az Európai Parlament is napirendre tűzte a kérdést – ám a javaslat sorsa ott úgy tűnik, zátonyra futott. Politikai támogatottsága még formálódik, és számos ország részéről óvatos szkepticizmus övezi.
Egy dolog azonban biztos: a vita elindult, és ha nem is holnap, de a világ adórendszereiben hamarosan új korszak kezdődhet – egy olyan világé, ahol a leggazdagabbakat sem kerüli el az adófizetés kötelessége
– emelte ki az Indexnek Magyar Csaba, majd hozzátette, ha megvalósul, forradalmat hozhat a világ gazdasági színterén: a szupergazdagok globális megadóztatásából éves szinten 200–250 milliárd dolláros adóbevétel áramolhatna be az államkasszákba. Azonban ez csak a kezdet, amennyiben a későbbiekben azok a magánszemélyek is adókötelessé válnának, akik „mindössze” 100 millió dollár felett rendelkeznek, az újabb 100–140 milliárd dolláros többletet hozhatna a nemzetközi rendszernek.”
Címlap fotó: © Fotó Nagaiets / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
