Így néz ki most – belestünk a kiürített szekszárdi börtönbe (videó és helyszíni fotók)

Igazságügyi negyedet alakítanak ki a vármegyeszékhelyen

A bejárat fölül már hiányzik a csengő, várni kell, hogy a valaki megérkezzen, és beengedje a csoportot. Az előtérben már nem kell leadni a táskát, nincs beléptetés, fémkereső kapu. Egyből a börtön udvarára kísérnek bennünket, ahol dr. Sárecz Róbert, a Szekszárdi Törvényszék elnökhelyettese beszélt arról, milyen sorsot szánnak az épületnek. Elmondta, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által végrehajtott átfogó vizsgálat eredményeként született az a döntés tavaly ősszel, hogy a győri és az egri börtön mellett a szekszárdi fenntartása sem gazdaságos már, és bezárják.

Ezzel egy fejezet lezárult, de egyúttal lehetőség nyílt arra, hogy megvalósuljon az az elképzelés, miszerint igazságügyi negyedet alakítanak ki a vármegyeszékhelyen, hiszen így a főügyészség és a törvényszék mellett a székhelyi bíróság is helyet kaphat. Egyébként ez a szándék már 1891-ben, az igazságügyi palota építésekor is megvolt, és most, az egykori börtönépület átvételével és teljes körű átalakításával meg is valósulhat.

A szekszárdi börtönben volt az utolsó nyilvános női akasztás

Az épület éppen idén 130 éves, 1895-ben adták át, Wagner Gyula tervezte. Ezt már Ambus Lajos, a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet utolsó parancsnoka osztja meg a hallgatósággal, hozzátéve, hogy korábban a Vármegyeháza pincerendszere szolgált a rabok elhelyezésére. A börtön 145 férőhelyes volt, és a városban itt volt először forró vizes központi fűtés, villanyosítás. Ám alig egy évvel az átadása után, 1896 májusában az ünnepi tűzijáték miatt kigyulladt az épület. Mint ismert, nem ez volt az egyetlen tűzeset: 2020. március 16-án szintén lángok emésztették a tetőszerkezetet, akkor a tetőtérből indult a tűz, az egyik mosdó ventilátora hibásodhatott meg. De Ambrus Lajos nemcsak a tűzesetek kapcsán beszélt az épületben történt felújításokról, hanem olyanokról is szót ejtett, amelyekkel a kor követelményeinek tettek eleget az évek során.

További érdekességként elhangzott, hogy 1958-ban a szekszárdi börtönben hajtották végre az utolsó nyilvános női akasztást, hogy a foglalkoztatás részeként a fogvatartottak részt vettek a szekszárdi húsüzem építésében és dunaújvárosi munkálatokban is, illetve hogy a 2020-as, migrációval terhelt hónapokban volt olyan időszak, amikor a fogvatartottaknak több mint a fele embercsempészés miatt bekerült külföldi volt. Az utolsó időszakban pedig főleg kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt voltak bent fogvatartottak.

A novemberi kiürítés során kilencvenhat fogvatartottat szállítottak más bv-intézetekbe, főleg Kalocsára, Kiskunhalasra és Veszprémbe, a közel száz dolgozó közül pedig sokan maradtak a büntetés-végrehajtásban, és vállalták másutt a szolgálatot. Az emberek távozása után az irodák, raktárak kiürítése, a bútorok és biztonsági eszközök elszállítása következett. Néhány hét leforgása alatt teljesen üressé vált az épület, az udvart galambok népesítik be, akik szó szerint tesznek a korábban érvényben lévő szigorú szabályokra. Mit nekik illetéktelenek elől elzárt terület vagy rács? Szabadok voltak a börtön működése idején, és szabadok most is.

Az ódon falak között lépdelve azonban az ember könnyen el tudja képzelni, milyen távoli fogalom lehetett a szabadság azok számára, akik a börtönben bűnhődtek tetteik miatt. A zárkaajtók némelyikét már leszerelték, de még rácsok vannak szinte mindenütt. A kisebb zárkák ágy nélkül is roppant szűkösek, de az igazán nyomasztó a biztonsági zárka, ami lényegében egy apró gumiszoba, ahova például azután került egy fogvatartott, ha kárt akart tenni magában. A börtön alagsorában bolt is volt, ahol nem pénzért lehetett vásárolni, hanem egy speciális kártyával fizettek, amit a hozzátartozók tudtak feltölteni. A legnépszerűbb termékeknek a cigaretta és a kávé számított, de akár zöldséget, gyümölcsöt, tisztálkodó szereket is lehetett ott venni.

Évekig tart majd a folyamat

Ám most nagy változások előtt áll az épület. Ahogy azt korábban dr. Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke hírportálunknak elmondta, bízik abban, hogy a majdani építkezés megkezdéséhez szükséges tervezői munka még az idén elkezdődhet, a folyamat és az átépítés viszont egészen biztosan évekig tart majd.”