Kós Zoltán 
Június 24-én Szent Iván-éj hagyományait tartjuk, például a tűzugrást. Illusztráció - IKÉ
„A nyári napforduló nemcsak csillagászati esemény, hanem a népszokások és az emberi lélek titkainak is különleges ünnepe. Június 24-én Szent Iván-éj hagyományait tartjuk, például a tűzugrást.
Június 21-én hajnalban beköszöntött a csillagászati nyár – a napforduló pillanata 4 óra 42 perckor érkezett el, amikor a Nap a Ráktérítő felett delelt. Innen a „solstitium” kifejezés, azaz „a Nap megáll”, amely az év leghosszabb nappalát hozza el nekünk. A Nap delelése már nem emelkedik tovább – a fény ekkor éri el éves csúcspontját, s ettől kezdve lassan rövidülnek a nappalok – olvasható a Zselici Csillagpark Facebook oldalán. Június 24-én Szent Iván-éj hagyományait tartjuk, például a tűzugrást.
Forrás: Facebook/ Zselici Csillagpark
Ezzel együtt megérkezik egy másik, ősi időkapu is: Szent Iván-éje, melyet a néphagyomány június 23-ról 24-re virradóra ünnepel. A néphagyományok szerint a tűz, a szerelem és a termékenység ősi szertartásai fonódnak össze ezen az éjjelen, a lángok körül énekelt dallamoktól kezdve a bőségvarázslásig, a lobogózástól a szerelmi kuruzslásig – a néphagyomány szinte minden eszközt bevetett a természet és az emberi vágyak összekapcsolására. Somogyban cseresznyekérget gyújtottak meg, máshol almát sütöttek a tűzön, vagy a tehenek jobb tejhozamát remélték attól, ha az öregasszonyok meztelenül gyűjtötték a harmatcseppet, amit a jószággal megitattak. A legnépszerűbb, fennmaradt szokás a Szentiván-éji tűzugratás. Aki elég bátor, hogy átugorjon a lángokon, egész évben szerencsés lesz, az ugrás sikerétől egészséget és szerelmet reméltek. A hagyományokban hívőket sem a lángok, sem a parázs okozta fájdalom nem rettenti el.
Fotó: Györke József
Sok hagyomány kötődik a Szent Iván-éjhez
– Hogy milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a testben, valószínűleg a megváltozott tudatállapottal magyarázható. A megváltozott tudatállapotokat mostanában elég sokat kutatják, hiszen valószínűleg több van. Egyelőre biztosan háromról tudunk: az egyik az aktív, a másik az álom nélküli mély alvás, a harmadik az álomalvás – ezek mind határozottan nyomon követhetőek a különböző fiziológiai eszközökkel. És vannak különböző meditatív állapotok. Például adott kultúrák, ahol gyakorolják a meditációk különböző formáit, ilyen a jóga meditáció is. Amikor valaki olyan állapotba kerül, hogy olyan testfolyamatokat tud produkálni, amiket egyébként mások nem tudnak. Amit aktív éber tudatállapotban a normák szerint ezt a fájdalmat, meg ezt az állapotot nem bírnánk ki, de a megváltozott tudatállapotban ez lehetővé válik – magyarázta el Szalai Zoltán, pszichológus.
Ahhoz, hogy egy közösség révületbe kerüljön, kell az előkészület, a közös szándék, a hangulat. Így tűnik természetes állapotnak az is, amikor a parázs égeti a talpunkat.”
Címlapkép: IKÉ
Eredeti írás: sonline.hu
About the Author
