Hihetetlen változás: ezután csak kecsketejből lehet a kecskesajt

A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a jövőben csak azok a termékek viselhetik például a „kecskesajt”, „tehéntúró” vagy „juhtejföl” megnevezést, amelyek 100%-ban az adott állatfaj tejéből készülnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy sajt például részben tehén- és részben kecsketejet tartalmaz, azt már nem lehet „kecskesajtnak” nevezni, még akkor sem, ha a kecsketej dominál benne. 

Szigorú szabályok a tejtermékek piacán

Nem mindenki járt jól a változtatással, sok hátránya származott mind a gyártóknak, mind pedig a termelőknek. Sokan már nem ismerik fel a termékeket, így az azok iránti kereslet is csökkent. Közel 15 százalékos volt a visszaesés.
– A szabályozás hagyott némi türelmi időt, az előírásoknak nem megfelelő termékek még egy évig forgalomba hozhatók, és minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban is maradhatnak, de lássunk tisztán, tejtermékekről beszélünk, friss árúról, ritka az egy éves szavatossági idő – mondta el Kónya Ágoston, böhönyei tejkészítményekkel foglalkozó őstermelő. 
– A szabályozás rövid távon érezhetően hatással volt az értékesítési adatokra. Azok a termékek, amelyek korábban kecskesajt vagy juhsajt néven futottak, de valójában kevert összetételűek voltak, elveszítették jól bevezetett nevüket. Nekem könnyebb a dolgom, mivel őstermelőként saját magam értékesítek kisebb piacokon, tehát el tudom adni az akár úgy csomagolású termékeimet is. Nagyobb gyártóknál azonban több a panasz. A változtatás következtében sok fogyasztó nem ismerte fel korábbi megszokott termékét az új név alatt, így ezen termékek forgalma csökkent. Egyes gyártók 10–15 százalékos visszaesést tapasztaltak az átnevezett termékek esetében az első két hónapban – tette hozzá a termelő. 

A kecskesajt prémium termék lett

• A legjelentősebb változás a kecskesajtot érintette, mivel több, korábban kecskesajtként árusított termékről kiderült: valójában tehén- és kecsketej keverékéből készültek, így ezek a termékek elveszítették a megszokott nevüket, és új, semleges megnevezéssel kerültek forgalomba. Ez rövid távon zavart okozott a vásárlók körében, akik nem mindig ismerték fel az új név alatt kínált, korábban megszokott termékeket.
• A változások logisztikai és marketingköltségeket is jelentettek a gyártóknak, hiszen új csomagolásokat, címkéket és kommunikációs anyagokat kellett bevezetniük. Több üzletlánc is átstrukturálta a polckiosztást, hogy megkülönböztesse az új megnevezéssel ellátott termékeket a valódi kecskesajttól.

– A névhasználat szigorítása megtisztította a kategóriát, és csak a valóban eredeti, gyakran kézműves vagy kisüzemi sajtok maradtak ebben a név alatt. A szabályozás így nemcsak jogilag, hanem gazdaságilag is prémium szintre pozicionálta a kecskesajtot – mondta el Kónya Ágoston. 

• A valódi kecskesajtok árkategóriája emelkedett. Az értékesítési csatornák is átalakultak: ezek a termékek gyakrabban jelentek meg delikát boltokban, biopiacokon, kézműves vásárokon, míg a nagy áruházakban kisebb választék maradt.

Az ízesített termékeket is érintette a változás

A nem tehéntejből készült termékek esetében a megnevezésben kötelező feltüntetni a felhasznált tejféleséget, például „ízesített tejkészítmény kecsketejből”. 
Az ízesített készítmények esetében a megnevezésben utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére, például „Málnás joghurt”. Amennyiben a termék kizárólag természetes vagy mesterséges aromával készül, csak az „… ízű” kifejezés használható, például „Őszibarackízű aludttej”.
A rendelet értelmében a tejföl, túró és túrósajt esetében élelmiszer-adalékanyag, míg a kakaós és karamellás tej gyártása során színezék hozzáadása nem megengedett. A „félzsíros” tej megnevezés kizárólag a 2,8 százalék zsírtartalmú tejre vonatkozhat, míg a laktózmentes tejtermékek esetében a maradék laktóztartalmat a következő formában kell feltüntetni: „laktóztartalom < 0,1 g/100 g”.”